Megint remek hetünk volt!!!
A 444 ezen a héten is ellátott minket nyelvi csemegékkel. Ezúttal a kiejtés és a ruházkodás szókincse volt terítéken.
Szerdán még az első kávénkat kortyolgattuk, amikor Kerner Zsolt az alábbi zseniális videót posztolta.
Annyit azért pontosítanánk, hogy az elhangzó szövegek nem csupán „kitalált és értelmetlen” szavakból állnak, mi legalábbis minden általunk ismert nyelvből fel tudtunk fedezni egy-két értelmes szót, sőt, mondattöredéket. (Természetesen mindez semmit nem von le a produkció értékéből.)
Érdekes a cím is: Így hallja valaki a különböző népek nyelveit, ha nem érti őket. Első pillanatban észre sem vettük a benne rejlő iróniát – hiszen az olvasók többsége nyilván tényleg nem érti az adott nyelveket, ha tudni akarja, miként hangzanak, nincs szüksége ilyen videóra, meghallgathat egy eredeti felvételt. Izgalmas számunkra az lenne, ha meghallgathatnánk így a magyart is. De hogyan lehetne előállítani olyan szöveget, mely nem lenne magyarul, mégis magyarosan hangzana?
A nyelvek jellemző hangzó építőegységei a szótagok. Ha magyar halandzsát szeretnénk készíteni, akkor vennünk kellene egy hosszú magyar szöveget, szótagokra darabolni, majd a szótagokat véletlenszerű sorrendbe rendezni. Természetesen ügyelni kell arra, hogy a lehetséges szótagok olyan arányban forduljanak elő, mint a valóságban (például ne legyenek túlsúlyban az ü/ű-t és ö/ő-t tartalmazó szótagok, hiszen ezek viszonylag ritkák), és arra is, hogy úgy kapcsolódhassanak, mint ahogy tényleg kapcsolódhatnak (pl. a szótaghatáron ne találkozzanak zöngés és zöngétlen zörejhangok, legyenek szakaszok, ahol érvényesül a magánhangzó-harmónia, szó végén ne legyen o és ö stb.). Ez egyfajta beszél Lorem ipsum lehetne... és ez még mindig nem lenne elég, hiszen a szótagokat megfelelő mondatdallamra kellene felfűzni!
Valójában azonban így sem tudnánk meg, hogy hallják a magyar szöveget mások. Mindenki a saját anyanyelve szűrőjén át hall más nyelveket, az tűnik szembe, ami az anyanyelvünktől eltér. (Például a fenti videóban a magyarok számára a hindiben bizonyára az úgynevezett kakuminális – hátrahajtott nyelvheggyel képzett – hangok a feltűnőek.
Amilyen jól telt szerdán a reggel, olyan jól folytatódott a délután. Ekkor Vajda Gábor (anarki) lepett meg minket az alábbi térképpel, mely fényesen bizonyítja a magyarság finnugor és balkáni gyökereit.
(Forrás: 444.hu)
Ehhez persze kicsit csalnia kellett, hiszen ahol megtalálta a jeans megfelelőit, ott azt tette fel a térképre. Ráadásul, mint egy szemfüles kommentelő megjegyzi, a román blugi [bludzs] valószínűleg a blue jeans származéka, tehát kéknek kellene lennie. Bár Európa jelentős részén élnek (sőt, dominánsak) a Texas nevéből származó variánsok, ezeknek sincs nyomuk a térképen.
De mindez nem számít, hiszen a lényeg, hogy a magyar és a finn elnevezések hasonlósága „elképesztően erős bizonyíték a finnugor nyelvrokonságra”. Igaz, volt, aki kommentjében ezt megkérdőjelezte. Az a komment, mely szerint a dalszövegben „Mindenem a farmerem”, és nem „Mindenem a farmerom” szerepel, a cikk írásakor még nem érkezett meg, de remélhetőleg lesz olyan olvasó, aki ezt is kiszúrja. A hétnek még nincs vége!
@Sultanus Constantinus: valóban, a portugálja messze nem hiteles, sem brazilnak, sem a luzitánnak. Az olasz és a brit angol elég erőltetett, spanyolul meg túlzottan halandzsázott, ami főben járó bűn, főleg El Sultanónak.
@El Vaquero: Ja igen, amit elfelejtettem. Szerintem egyedül a portugál nem lett túl hiteles, inkább provanszálnak hangzik, amit ott halandzsáz. Ott szúrja el, hogy először is, a portugálban (legalábbis az európaiban) nincsenek affrikáták (ahogy a franciában sincsenek), viszont nem használ orrhangokat és zs-ket, pedig ez a legjellegzetesebb. A spanyol elég jó lett, a "lalala"-t leszámítva az elején --- ilyeneket inkább a baszkok mondanak. :D
Nem rossz csaj finoman szólva (csak az az idétlen hemüveg nem kellett volna rá), és nem is tolja rosszul, pont a beszédritmus, hanglejtés, hangképzés jó neki, ezek a nehezebbek, nem az egyes hangok kiejtése. Egy-két nyelv elég sztereotip és valótlan a tolmácsolásában.
A sztenderd magyart a külföldiek monotonnak (kevés vagy 0 hanglejtés), ritmustalannak (mindig az első szótagon van a szóhangsúly), sok e-snek találják. Sokan törökösnek hallják, mások a palatális hangok miatt szlávosnak.
A videóhoz: szerintem az utolsó előtti örmény lesz (az hangzik úgy, mint a perzsa és az orosz keveréke), az utolsó meg filippínó (tagalog). :D
A térkép adatait nem tudom, honnan szedték; Spanyolországban pl. a 'farmer' leginkább "vaquero", a "jeans"-t inkább Latin-Amerikában használják.
"Valójában azonban így sem tudnánk meg, hogy hallják a magyar szöveget mások."
Nemrég írtatok hasonló témában.
www.nyest.hu/renhirek/kogos-mogos-avagy-a-magyarok-eszt-szemmel
"Ha észteket kérdeznénk a magyar nyelv hangzásáról, készen is lennének a válasszal, majdnem biztos, hogy a halandzsa kögös-mögös szófordulattal állnának elő."
és az egyik komment
"érdekes, hogy hol, mi "csapódik le" a magyar beszédből: itt "kögös-mögös", ott "eges-meges", Izraelben meg: "ige-mige" :)"