Ami nagyon hasonló
Az természetes, hogy a sültkrumpli hazájában olcsó a sültkrumpli, de ki gondolná, hogy a nyelvben értékállóbb a fillér, mint a forint? S vajon mi a kapcsolat a kíváncsiság és az orr között?
Alice Latham cikke tizenegy olyan idiómát sorol fel, amit szerinte kizárólag – valójában azonban csak főleg – a britek használnak. Ezek közül hetet már megvizsgáltunk, most a maradék négy kerül sorra. Érdekességük, hogy az első kivételével mind nagyon hasonló módon fogalmazható meg más nyelveken, más kultúrákban is.
Bob’s your uncle (and Fanny’s your aunt)
Szó szerint ’Bob a nagybátyád (és Fanny a nagynénéd)’. Olyankor mondják, amikor valami a sikeres végkifejlethez ér. Magyarul ilyenkor például azt használjuk, hogy lám!, esetleg tessék! A franciában erre szolgál a széles örben ismert voilà [voalá]! Manapság egyre többen mondják azt is, hogy ta-daa! Még robotok is, amint a Wall-E című film alábbi rövid részletében is láthatjuk.
A Bob a Robert becéző formája.
Hogy miért pont Bobról van szó, azt már nem tudja pontosan senki, de természetesen több magyarázat is van. Az egyik szerint a mondás 1887-ben keletkezett, amikor Robert Cecil (1830–1903) miniszterelnök kineveztette saját unokaöccsét, Arthur Balfourt Írország miniszterévé. Kurrens magyar megfelelője tehát például ez lehetne: Petya a futsalos csapattársad.
Egy másik szerint Frederick Roberts (1832–1914), angol hadvezért nevezték beosztottjai Bobsnak, és az ő unokaöccsének lenni volt a siker záloga. Mindezek mellett az is lehet, hogy a Bob itt csak egy általános név (mint a magyarban például a Jani). A kifejezés első írásos nyomai csak az 1930-as évektől kezdődnek. Ez kétségessé teszi, hogy 40-50 évvel korábban keletkezett volna.
Cheap as chips
’Olcsó, mint a sültkrumpli’. Ez nagyon nyilvánvaló: annyit jelent, ’nagyon olcsó’. Az ilyen ’X mint Y’ típusú mondásokból rengeteget lehet sorolni, az olcsó mellé olyasmit kell tenni, amiből sok van. A magyarban például olcsó, mint a polyva vagy pelyva.
A chips két okból kerülhetett a kifejezésbe: egyrészt a hangalakja hasonlít a cheap-éhez (vö. magyar lim-lom, szir-szar), másrészt Angliában nagyon elterjedt – talán az egyetlen világszerte ismert angol étel – a fish and chips ’hal sültkrumplival’.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ultimate-sapere-aude / CC BY 2.5)
Look after the pennies and the pounds will look after themselves
’Vigyázz a pennykre, a fontok majd vigyáznak magukra.’ Ebben a fontra való hivatkozás a britség, egyébként létezik a mondás máshol az angolszász világban dollárral is, és szintén könnyen megfejthető. A magyar megfelelője a sok kicsi sokra megy.
A mondás amerikai változatában csak a font cserélődik dollárra, a penny marad, nem lesz belőle cent. Ugyan az amerikai dollár váltópénze a cent, az egycentest mégis penny-nek hívják. Az ötcentes neve nickel – az anyaga miatt –, a tízes dime – azaz egytized dollár –, a huszonötös pedig quarter ’negyed’.
(Forrás: Wikimedia Commons / United States Mint)
A régi váltópénzek neve sokáig megmarad a nyelvben azután is, hogy maga a váltópénz eltűnik. Még mindig használjuk a garasoskodik igét, és jó eséllyel a filléreskedik is a nyelvben marad évtizedekkel azután is, hogy végre az eurócent lesz a hivatalos magyar váltópénz.
Nosy parker
Olyan emberre mondják, aki mindenbe beleüti az orrát. A nosy pontosan azt is jelenti: ’orros’. Kérdés, mi a parker.
Az egyik népszerű sztori szerint egy 16. századi canterbury-i érsek, Matthew Parker neve él itt tovább. A főpap egyrészt nagyon kíváncsi volt beosztottjai képzettségére és tevékenységére, másrészt nagy orra volt. A történetet ismét az teszi kétségessé, hogy csak több, mint három évszázaddal később, 1890-ben írják először le ezt a kifejezést. De látjuk, hogy az orr nem csak az angolban kötődik a kíváncsisághoz, hanem a magyarban, de akár az oroszban is: не суй нос не в своё дело ’ne üsd az orrod más dolgába’.
Eric Partridge, az informális angol kutatója szerint viszont a parker nem tulajdonnév, hanem a parkokban enyelgő párok után vizslató parkőrök voltak az első nosy parkerek. Azonban ez is csak merő találgatás, akár igaz is lehet, de nem nagyon van rá bizonyíték.
(Forrás: http://taborozok.network.hu/forumtema/magyar-szineszlegendak)
Ugyanilyen ötletelés az, hogy a szállodákba, éttermekbe látogatók autóit parkolni vivő „inas” kíváncsisága a nosy parker eredete. Ez ellen viszont már komoly érvünk van: 1890-ben, amikor már biztosan használták a kifejezést, még nem volt ilyen szolgáltatás.
Miért volna véletlen, minden ember eléggé hasonlóan gondolkozik..Egy faj az egész. Az automatában leesik a pénzérme - koppan. Amikor koppan, siker van, mert a koppnás annak a jele, hogy a buta automata is megértette, mi a dolga. Amikor valaki rájön valamire, akkor kellemes huppanás - ilyesmi élménye van. Gúnyolni azt szoktuk ezzel a mondással, aki szerintünk már régen rájöhetett volna, ha gondolkozik. Nyilván most is csak véletlenül jött rá.
Csak nem viccelsz? A habere-have-haben nyilvánvalóan ugyanaz a szó. A héber hewe = legyél!, howe = baj, jelen, jelenidő és a hawá = bűnös terv! Hát az eltulajdonítás, a rablás lesz itt az ősi értelem.
A héber hav! = adjál! heví = elhozta. (S már a héber is elkezdte keverni a kétféle V-t.. Csak ott még, a nagy szóbokrokat átvizsgálva, s a közös értelmek nyomába eredve, mindig kideríthető hogy melyik a melyik. Ami itt a legérdekesebb, hogy a magyarban csak a howe = baj / hewe = bűnt tervez szavaknak van rokonszava: HIBA.
Hárt a finnben? (Ehhez azt kell tudni, hogy ott kizárólag csak W van - hiába írják V-vel.) A finn háva = fájó pont, alkalom, eset, heviö = vereség, pusztulás, hávia = halat fog - de hüve = jó, kedves, kellemes, boldog (gondolom ez a győztes oldal:-).
@cikk: "vajon mi a kapcsolat a kíváncsiság és az orr között?"
.
orront: sejt, gyanít.
majmok.
hu.wiktionary.org/wiki/orront
@Sultanus Constantinus: sz egyáltalán nem nulla az esélye, lásd a hunky nyelvet.
@Krizsa: Nem feltétlenül kell átvételnek lennie, lehet teljesen véletlen egybeesés is. Ahogy pl. a latin "habere" és az angol "to have" vagy német "haben" igéknek sincs semmi közük egymáshoz történetileg (azon kívül, hogy mindegyik indoeurópai eredetű), mégis ugyanazt jelentik és ugyanolyan szerepekben is használják őket.
@deakt: Igazad van, nem zárható ki, de ennek a valószínűsége annyira kicsi, hogy gyakorlatilag ugyanaz, mintha kizárt lenne.
Szívesen olvasnék erről egy érdemi választ is pl. nyelvészektől.
@Sultanus Constantinus: mért volna kizárt?
@Sultanus Constantinus: Leesett a tantusz! Tehát akkor keletkezhetett a mondás, amikor volt már nyilvános telefon.
Ezzel lehetne aztán prímán leleplezni az IND nyelvészet azon dogmáját, hogy a nyelvek csak "szomszédhatással", érintkezéssel "vehetnek át" rokonszavakat. Azt a semmivel nem bizonyított feltételezést, mintha a nyelvek, de legalábbis a nyelvcsaládok, egymástól függetlenül alakultak volna ki.
A héber és a magyar között százával vannak közös értelmű közmondások és szólások - miközben a két nyelv "érintkezése" 4 ezer évre visszamenőleg kizárható.
Ennek azonban olyan feltétele van, amitől a gyöknyelvészetnek (amely csak különálló tőszavakat vizsgál) - nem kell számolnia.
Minden szólásmódásnak a kronológiai adatolt megjelenését kellene igazolni - s kizárni azokat, amelyek már az újkorban, geológiai közelség nélkül is elerjedhettek. Vagyis csak a nyomdai könyvkiadás, telefon és főleg az internet kora előttieket venni figyelembe. Persze ha az ókori héber irásokban is megvan a szólás, magyarban pedig a kétségtelenül analóg változata, akkor már elég volna csak az ókori héber forrást hitelesíteni. Pl. "ne nézd a korsót, csak ami benne van":-). De még ilyenkor is megvan a lehetősége, hogy a másik nyelvben a Bibliából vált szólássá.
Számomra inkább az az érdekes, hogy a "leesett neki a 20 fillér" kifejezést ugyanígy mondják a mexikói spanyolban (annyi különbséggel, hogy nincs benne a 'fillér'): "le cayó el 20 (veinte)".
Kíváncsi lennék, hogy csak véletlen egyebeesés-e, vagy esetleg valamilyen amerikai angol kifejezésből került tükörfordítással mindkét nyelvbe (mivel az nyilván kizárt, hogy a magyarból került a mexikói spanyolba vagy fordítva).