Zsinat és zsinagóga
Mindenütt jó, de együtt még jobb.
A zsinat és a zsinagóga szavak nem csupán hasonlóan hangzanak, de jelentésük között is számos hasonlóságot figyelhetünk meg: mind a kettőt vallásos kontextusban, pontosabban a vallásokhoz kötődő intézményrendszerekkel kapcsolatban fordul elő: a zsinat a papok, egyházi vezetők gyülekezete, a zsinagóga pedig a zsidók imaháza, vallási gyülekezete. Nem csoda, ha Sarolta nevű olvasónk arról érdeklődik, van-e a kettőnek köze egymáshoz.
(Forrás: Wikimedia commons / Daniel Schwen / CC BY-SA 2.5)
Örömmel közölhetjük, hogy van. Bár először arra gondolhatnánk, hogy a zsinagóga héber eredetű szó, valójában görög elemekből áll, és a latinon keresztül került a magyarba. A keresztény világban a szó a Bibliának köszönhetően terjedt el. A szó a héber בית כנסת [bajt kneszet] ’a gyűlés háza’ tükörfordítása: a görög συναγωγή [szünagogé]: ebben a σύν [szün] ’össze, együtt’ igekötőt és az ἄγω ’vezet, gyűjt, hoz’ igét ismerhetjük fel.
A zsinat szó szintén görög elemekből áll, és szintén a latinon át került a magyarba. Mi több ebben is a σύν [szün] ’össze, együtt’ elemet ismerhetjük fel: σύνοδος [szünodosz] – az utótag ebben az esetben a ὁδός [hodosz] ’út, ösvény’. Bár a szót ma szinte kizárólag a keresztény egyházak törvényhozó és ügyintéző testületeire, gyűléseire használjuk, A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a 17. században előfordult ’zsivaj, lárma’ jelentésben is, a 19. században pedig ’zsidó vallási közösség’, illetve ’zsidó imaház’ jelentésben is használták. Éppen ezért némiképpen tautologikusnak tűnik, hogy a szótár az egyházi latin synagoga jelentését ’zsidó zsinatház’ formában adja meg.
Megjegyzendő, hogy a σύνοδος latin megfelelője, a synodus kétszer is bekerült a magyarba: először a már tárgyalt zsinat formában, később szinódus alakban. A két alak között azonban jelentésmegoszlás jött létre: míg a zsinatot a nyugati egyházakkal kapcsolatban használjuk, addig a szinódust a keleti keresztény egyházak intézményeivel kapcsolatban használjuk.
Nana, Krizsám, csak ne tessünk használni a mocskos és megtévesztő indoeurópai nyelvészet eszköztárát, pl. zöngés-zöngétlet párok, hangok. Még a végén átmész itt nekünk fonológusba, és kivégez a Moszad :D
Mivel a Z/Zs kifejezetten újabb hangok, s az Sz/S zöngés változatai, mivel az eurázsiai nyelvekben, szavakban a Z/Zs kifejejezett kevés, (a finnben pl. egyáltalán nincsenek, a héberben a Z minden mássalhangzónál kevesebb, Zs pedig ott sincs)...
Gyakorlott gyöknyelvész tehát mindjárt Sz hanggal keresi a rokonszavakat.
A héber SZOEN zajong, zajos, lármás. Magyar rokonszavak a szúnyog és a szónok. A saját finn gyök-, vagy a rendes finn szótáram itt nincs velem, pedig valszeg abban is van rokonszó.
A görög-latin és minden más nyelv sokkal fiatalabb, mint a finn-héber-magyar, igy a szó eredetét a legrégibbnek ismert nyelvekben érdemes keresni. Tehát az SzN gyök (természetből vett hangutánzó) - egyik fő jelentése zajosság, kellemetlenség.
A zsinatol, zsinatolás ma is előfordul.
A בית כנסת [bajt kneszet] kiejtése helyesen [bét kneszet]. A "ház" szó kiejtése tényleg [bait], de birtokos szerkezetben ("gyülekezet háza") megváltozik a magánhangzó.