Egy hónap múlva itt az aratás – ideje ráébrednünk bizonyos összefüggésekre. Vagy éppen hiányukra.

Már megint valami, amit állítólag rosszul mondunk. A Föld legmagasabb helyének, a Mount Everestnek a nevéről derítették ki, hogy nem is úgy kéne ejteni, ahogy megszoktuk.

A tél végén mindenki ki van éhezve már a friss zöldségekre, vitaminokra. Eszünkbe ne jusson azonban az első szép zöld leveleket elfogyasztani az erdőben. Ha nem ismerjük jól a növényeket, nagy bajba kerülhetünk. Boszorkányok, ördögök, szépasszonyok é...

Miért van az, hogy magyarul bárányhimlő, angolul viszont chickenpox, azaz csirkehimlő. Olvasói kérdésre válaszolunk.

Elnevezhetnek-e egy területet egy olyan folyóról, mely nem is ott, hanem több száz kilométerrel távolabb folyik? Tenger dolog van a világon, melyet el sem tudnánk képzelni, mégis lehetséges...

Sok oka lehet annak, ha egy növényt a kutyákról neveznek el, nem csak az, ha a kutyák szeretik az adott gyümölcsöt. Körképünk bemutat ehető és mérgező növényeket, s utunk során még Kínába is ellátogatunk.

Diák, miniszter, magiszter, alumnusz: ezek mind iskolai kifejezések is voltak. Szavak történetével ismerkedünk megint.

„Mi siettünk kijelenteni, hogy a magyar nemzet vendégszeretőleg fogad ugyan mindenkit, a ki nála menedéket keres, de azt sohasem fogja megengedni, hogy a menekülők a vendégjoggal visszaéljenek, – s hogy igéretünket tettleg is valósitsuk, az oláh mene...

A kutyák testrészei nagyon sok mindenre jók. Megtudjuk, hol tartják a tatárok a szemüket, és hány van nekik. Egy kutyafejű szenttel is megismerkedünk. Majd pedig nemesi oklevelek nyomába eredünk.

Miért szökik az év és a kút? A februári szökőnap nyomán szökdelünk, szökdécselünk, míg ki nem szökünk az űrbe.

A statisztikák sokszor magukért beszélnek. Persze ehhez az kell, hogy legalább azzal tisztában legyünk, hogy mit mutatnak a számok. És az sem árt, ha valós dolgokat mutatnak.

Bármilyen jól hangzik egy magyarázat, gondoljunk arra, hogy évszázadokkal ezelőtt nem a turisztikai marketinges gondolkodás volt a meghatározó a települések névadásakor.

„A játék. Az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható” – írja Kosztolányi. Lányoknak és fiúknak, kicsiknek és nagyoknak való, macskás játékokat mutatunk be.

A macskák sáros tappancsa sok mindenen nyomot hagyhat. Változatos mintákat mutatunk be, majd felhágunk a tetőre. Az is kiderül, hogyan lehet elbújni egy rag mögé.

A férfiak megkívánják a nőket, a nők pedig ellenállnak. Legalábbis egy ideig. Vajon mi sül ki ebből a feszültségből? Talán egy gyönyörű szerelem vagy inkább katasztrófa. Jöhet kínzás vagy felmagasztalás is.

Miért van az, hogy a szólásgyűjtemények nem is foglalkoznak egy-egy szólás eredetével? Talán nem ismerik a választ? Vagy éppen kézenfekvőnek gondolják? Házi szakértőnk találgatásokba fog...

Mézes, mákos, diós, fonott, kürtős, térd, bába – mi az? Hát persze, hogy a kalács! De hogy jön mindez össze? Ön bejglit vagy kalácsot szokott sütni karácsonyra? És honnan tudja, hogy melyiket? Cikkünkből kikerekedik a kalács, és mindaz, ami mögötte v...

A macskák előszeretettel fogyasztanak nyers halat. Nem jól teszik. Hamarosan megtudjuk, miért. Cikkünkben emellett szó lesz egészen apró és hatalmas állatokról, és egy népszerű böngészőprogramról is. Az is kiderül, miért érdemes tudományos eredményei...

Horror a harmadik századból, csak erős idegzetűeknek. Barbár hordák, korbács, kard, lángok, villámcsapás és sújtólégrobbanás. Lehet megkövülni vagy sáskává változni. Csoda, ha valaki életben marad.

Miben hasonlít egy cápa, egy gém, egy tengeri csillag és jó néhány majom? Hamarosan kiderül. Olvashatunk fluoreszkáló tengeri állatokról és a meleg vidékeken hibernálódó majmokról is.

Ha a világ rigó lenne, be se férne kötényembe, de a pinty is honnan volna, ha egész világ rigó volna?

Hogy kerül a mézga a gyümölcsfák kérgére? Lehet, hogy a náthás macskák miatt keletkezik... Macskát találunk a falakra futó liánokon és kedvelt déli gyümölcsök belsejében is. Az is kiderül, a macskafű mire használható.

A 18. században még léteztek a „foganodik”, „foganszik”, „foganzik” igék (ezek a „fog-” tőből képzett „fogan-” tő származékai). A 19. századra azonban – legalábbis nyomtatott szövegekben – teljesen kiszorította őket a „fogamzik”.

Milyen pozícióban legyen: alul vagy felül, 66 vagy 99, esetleg 69 vagy 96? Erre is fény derül, miközben a macskák segítségével megismerkedünk egy norvég zenekarral és egy amerikai képregénnyel is.