Mint a pinty?
Ha a világ rigó lenne, be se férne kötényembe, de a pinty is honnan volna, ha egész világ rigó volna?
Az egyszerű nyelvhasználók számára elsősorban az olyan problémák feltűnőek a nyelvben, mint az egyes nyelvi elemek eredete. Ezek közül is azok a szembeötlőek, melyek több kisebb nyelvi elem kombinációjából állnak, de nem világos, hogy az adott kombinációból miként következik az adott jelentés. Ilyenek elsősorban a képzett vagy összetett szavak, illetve a többszavas kifejezések és szólások. Egy ilyen probléma iránt érdeklődik névtelen levélben olvasónk:
Miért a pintyhez hasonlítunk mindent? Mi ennek az eredete?
Mindenekelőtt arra hívnánk fel a figyelmet, hogy nem mindent hasonlítunk a pintyhez: a mint a pinty kifejezésnek is megvan a maga használati köre, olyasmit jelent, hogy ’gyorsan, könnyen, egyszerűen, problémamentesen, remekül’.
Ráadásul ebben az értelemben sem csak a mint a pinty használatos, hanem egy sor más, hasonló felépítésű kifejezés is:
mint a karikacsapás
mint a sicc
mint a vöcsök
Ha kifejezetten gyorsaságról van szó, akkor a szélhez, a nyúlhoz vagy a gumilabdához is hasonlíthatunk.
Hasonló változatosságot figyelhetünk meg más jelentésű hasonlító szótáraknál is, pl. ’nagyon, erősen, keményen (dolgozik)’:
mint az/egy állat
mint a/egy barom
mint a/egy güzü
mint a/egy ló
mint a/egy marha
mint az/egy őrült
Amiből sok van, abból megy annyi van, mint a nyű, pelyva, szemét, fűszál, tenger, kínaiak, oroszok vagy bűn. Aki pedig iszik, az úgy tesz, mint a kefekötő vagy a gödény, és olyan részeg lesz, mint a csap, a tök, a föld, a csacsi vagy az albán szamár.
És akkor még nem szóltunk az olyan speciális esetekről, mint az olyan a hangja, mint a repedt fazék. De hogy miért éppen ezekhez hasonlítunk?
A fentiekből már sejthető,. Az ilyesfajta szólások alkalmi hasonlatból születnek. Ha a nyelvközösség a hasonlatot különösen találónak véli, akkor adott funkciójában állandósulhat, használata rendszeressé válhat. Később azonban előfordulhat, hogy a fordulat motivációja elhomályosul, akár azért, mert maga a szó is kikopik a használatból (sokan nem tudják például, hogy mi a güzü), akár azért, mert a kontextusokban nem mindig egyértelmű. A pinty esetében bizonyára olyasmi lehet a forrás, hogy úgy elkapta a legyet, mint a pinty – ilyen szövegkörnyezetnél ma sem jutna eszünkbe firtatni, honnan ered a szólás. Persze ha azt halljuk, hogy úgy megírta a szakdolgozatát, mint a pinty, akkor a motiváció már elhomályosul. Ez teszi aztán lehetővé, hogy a szólás pontos jelentése is elhomályosuljon, és egy idő után akár egészen más jelentésben is használni kezdjük – vagy éppen úgy használjuk, hogy magunk se tudjuk megmondani, pontosan mit is értünk alatta.
G és Z nincs a finnben (ahhoz még értenék), dehát nincs. Akkor a finn kiesett. A güzü-egérke rengeteg magvat (az emberi kultúr-korszakban gabona magvakat) gyűjt, vagyis rabol össze télire. Annyira sokat, hogy a régi pákászok még ki is ásták a rejtekhelyeit és "vissza" rabolták szegénykétől a kaját...
A tatár "küse" alakhoz bizonyítani kellene, hogy S/Sz - Z hangváltozás jött létre. Dehát akkor az is finnugor nyelv?:-)
Meg a güzüke nem is patkányszerű, kár az időért...
A gáz, gőz: eltűnő dolog - rengeteg nyelven. A héberben is (ehhez a nyelvhez értek). A héber gazál = elrabolta (eltűntette), gozál = madárfióka, gozel = levág.
A héber ogér = ürge, hörcsög (mégse a magyar egér, csak nagyon hasonló "gyűjtögető" kisemlősök. De a patkány nem ilyen, nem is gyűjt gabonát.
A szavak egyik nyelvből a másikba nem pontosan ugyanazzal az értelemmel szoktak átkerülni. Jó, de a héberből hogyan kerülhetett a FIATAL - G és Z hang és azzal együtt ilyen szó magyarba? Amikor szerintem sem volt köztük "szomszédolás" legalább 4-5 ezer éve... Hát valszeg köztes nyelveken jutott innen-oda (vagy onnan-ide).
A güzü-egér = rabló-gyűjtő kisemlős.
@Fejes László (nyest.hu): Köszi. (Bevallom, én sem tudtam, hogy mi az, de a hangzása nagyon törökösnek tűnt mindig is.)
"De nyilván van, aki a héberből vezeti le. ;)"
Na, kíváncsian várjuk a "szakértő" válaszát. :D
@Sultanus Constantinus: A Tesz. szerint nagy valószínűséggel igen: tatár küse ’patkány’.
De nyilván van, aki a héberből vezeti le. ;)
A güzü török eredetű?