Mint albán szamár a ködben
A ködben minden szamár szürke, de az eredetileg is szürke szamár még inkább eltűnik. Most viszont nem egy szürke, hanem egy albán szamár nyomába eredünk – semmivel sem lesz könnyebb dolgunk.
A szólások eredete kétségtelenül izgalmas, hiszen gyakran régen eltűnt szokások, tárgyak rejlenek mögöttük, és kellő történeti ismeretek híján meg sem tudnánk fejteni őket. Ki gondolná például, hogy a messze van, mint Makó Jeruzsálemtől mondásunk nem Makó városára utal, hanem egy Makó nevű vitézre? A szólás ugyanis egy róla szóló anekdotából származik. Ha ennek nem maradtak volna fenn nyomai, ma hiába találgatnánk. Úgy tűnik, vannak olyan esetek is, amikor táényleg csak találgathatunk. Névtelenségét megőrző olvasónk kérdezi:
Miért éppen _albán_ a szamár az „olyan részeg volt, mint egy albán szamár” szólásban?
Nem csak azért, mert szeretjük lenézni a nálunk is kisebb népeket?
Mint az ilyen viccekben:
„Miért jön föl a felszínre kétpercenként az albán tengeralattjáró? Hogy az evezősök lélegzetet vegyenek.”
A szólások megfejtésében gyakran segíthet, ha megvizsgáljuk, milyen variációi élnek. O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című művében közel három tucat szamárral kapcsolatos mondást sorol fel, de ezek közül egy sem vonatkozik részeg szamárra, a felsorolt mondások még csak nem is kapcsolhatóak az alkoholfogyasztáshoz. (Általában a szamár ostobaságára, csökönyösségére, nyomorúságos sorsára utalnak.) Nincs olyan mondás sem, amelyben a szamár valamely nemzetiséghez kapcsolódna.
A neten való keresgéléssel sem sikerült variációk nyomára bukkannunk, bár előfordul a berúgott/részeg, mint a szamár is, ha a szamár jelzőt kap, az mindenképpen az albán. A neten való keresgélés során azonban óhatatlanul rálelünk több magyarázatra is. Ezek közös vonása, hogy semmifélre forrásra nem hivatkoznak, ugynaakkor ellentmondanak egymásnak. Van olyan, aki rögtön több variációt is kínál:
Ennek több magyarázatát is hallottam:
1./ A szamarak a lehullott, erjedőfélben lévő gyümölcsöt nagyon szeretik, és be is tudnak rúgni tőle, ott meg sok magas cukortartalmú gyümölcs terem az éghajlat miatt, így ez könnyen sikerül nekik. Nézd meg a Sivatagi show című filmet, ott az afrikai állatokkal történik ilyen dolog.
2./ A szamár szó albánul gomar, de északon tájszólásban nevezik madjar-nak, meg madjari-nak is (ejtsd: mágyár, mágyári:)). Tehát így viszont a „berúgott, mint az albán szamár” azt jelenti, hogy „berúgott, mint egy tisztességes magyar ember”:)
Ja, és a nyereg albánul „samar” (ejtsd: számár), innentől fogva annak is érdekes jelentése van, hogy „ott egy magyar, a hátán van a szamár”:)
3./ Az albánok nem igazán részegesek, megisszák a magukét, de ritka a részeg ember. Aki berúgik közülük azt szamárnak nevezik ők (mármint gomar-nak), így lehet hogy az a jelentése a „berúgott, mint az albán szamár”-nak, hogy úgy berúgott, hogy Albániában már szamárnak neveznék.
Úgyhogy nem tudom, válaszd ki a Neked legszimpatikusabb magyarázatot:)
Az első magyarázatnak mindenképpen gyengéje, hogy aligha tapasztaljuk gyakran, hogy a szamarak valóban berúgnak az erjedt gyümölcstől. Ráadásul korábban már felhívtuk a figyelmet arra, hogy egyes kutatók a Sivatagi showban látható jelenet hitelességében is kételkednek. A harmadik magyarázat azért valószínűtlen, mert az albán–magyar érintkezések szórványossága aligha teszi lehetővé, hogy albán nyelvszokás alapján magyar mondás keletkezzen.
(Forrás: Wikimedia Commons / Dave Proffer / CC BY 2.0)
A második magyarázat érdekesebb, de egyik gyengéje, hogy a magyarok aligha hivatkoztak magukra szamárként; a másik az, hogy az albán–magyar nyelvi érintkezés meglehetősen gyenge ahhoz, hogy a fent vázolt indokkal a mondás elterjedhessen. Az már csak a hab a tortán, hogy bár az albán toszk nyelvjárásában a szamár valóban gomar, a gégben magjesh – ennek ejtése [magyes]. Kutatásaink szerint a nyereg albán megfelelője shalë (kb. [salö]), samar [szamar] alakú albán szóra egyáltalán nem bukkantunk. Mindezek alapján legfeljebb az képzelhető el, hogy egy geg-toszk keverék, elől magjesh, hátul gomar példány lesz magj-ar formában albán ’szamár’. Ez meglehetősen erőltetett. Ha mégis erre kellene keresgélnünk, akkor a legvalószínűbb az lenne, hogy a szólás szerb eredetű, hiszen a szerbek érintkeznek az albánokkal és a magyarokkal is egyaránt. Persze a szerb eredet valószínűségét is csökkenti, hogy a szerbek egészen más csoportjai érintkeznek az albánokkal, mint a magyarokkal: akik a magyarokat gúnyolhatnák, nem tudnak albánul, akik az albánokat ismerik, azok számára nem fontosak a magyarok. Mindenesetre netes keresésünk alapján a szerb albanski magarac ’albán szamár ’csak néhány esetben bukkan fel, akkor sem kapcsolódik alkoholhoz.
Van, akinek csak egy története van, de maga sem nagyon hisz benne:
Én valami olyasmit hallatom régen erről, hogy a sört véletlenül találták fel, valami olyasmi módon hogy az elázott takarmány megerjedt, ebbe ivott bele a szamár és berúgott tőle.
Ez a szamár volt ennek az Albán nevezetűnek a szamara, aki bele ivott az erjedt takarmány lébe.
De ezt csak hallottam valamikor régen, megesküdni nem mernék rá.
Mi is fenntartásokkal fogadnánk e történetet. Elsősorban azért, mert sört már az ókori Mezpotámiában is főztek, és aligha őrizte meg az emlékezet egy annál is korábban élt szamár nevét. (Ráadásul ekkor más nyelvekben is ki kellene tudni mutatni a mondás párhuzamait.) Másfelől erős a gyanú, hogy a sört és a szamarat a kommentelő itt a kávéval és a kecskével keveri (ebben a legendában is a pásztor nevét említik, a kecskéét nem).
(Forrás: Wikimedia Commons / Superbass / CC BY-SA 4.0)
Van aztán olyan is, aki teljesen biztos a dolgában:
Gyengébbek kedvéért pedig itt van az osztrák-magyar mondás, hogy aszongya: „olyan részeg, mint az albán szamár”. Nem hiszem, hogy akadna valaki aki ne ismerné ezt a háborús időket is túlélt szólás-mondást, ennek ellenére nemrégiben láttam Tápiópia Giccsmagyaria egyik népbutitó tv műsorában, hogy a hírességgé kinevezett fitness-guru meglehetősen esetlenül példálózott az albán szamárral, ami végtelen balszerencséjére afgán szamárrá sikeredett. Nos, igen tisztelt és nagyrabecsült szotyi fitness úr, ha nem tudná, az „olyan részeg, mint az albán szamár” mondás még az Osztrák-Magyar Monarchiában született, éspedig azért, mert az okkupált Bosznia területén állomásozó magyar bakáknak majdminden esetben egy-egy jóravaló albán kantinos szállította a háborús élet nélkülözhetetlen árucikkeit, vagyis a bakancsszíjtól kezdve a kövön termett crna vinaig minden elképzelhetőt, de főleg olcsó slivát hordószámra, amit a szamarak hátára kötözve fuvaroztak át a hegyeken. Az örökké részeg albán kantinos szamarai persze a sok himi-humi és főképp a boros és pálinkás hordók, vagy tömlők alatt lődörögve jártak, mintha ők is becsiccsantottak volna a földet soha nem látott savanyú boroktól, a még savanyúbb olcsó pálinkáktól.
A magyar bakák természetesen nem állhatták az italt a pohárban, úgyhogy inkább megitták, s szabad idejükben az albán kantinosnál múlatták az időt. Az agyonpakolt szamarak látványa idővel megszülte az „olyan részeg, mint az albán szamár, vagy eltűnt, mint a szamár a ködben” szerű szólásokat, de az sem lehetetlen, hogy a fenti mondás valamelyik tréfás kedvű és unatkozó katonának köszönhető, aki leitatta a kantinos szamarát.
A történet kétségtelenül jól hangzik, ám az „osztrák–magyar mondásban” csak akkor hihetünk, ha van német megfelelője is. Ám a wie ein albanischer Esel ’mint egy albán szamár’ szókapcsolatra alig van találat a neten, sőt az albanischer Esel ’albán szamár’ is nagyon ritkán bukkan fel, akkor sem bukkan fel alkohollal kapcsolatban.
(Forrás: Wikimedia Commons / Csanády / CC0)
Nincs nyoma ilyen értelemben való használatnak a cseh albánský osel esetében sem. A szlovák albánský osol viszont többször is felbukkan, és mindig a blbý ako albánsky osol ’hülye, mint az albán szamár’ kapcsolatban. Ha tehát van is valamilyen kapcsolat a magyar és a szlovák mondás között, aligha a fenti magyarázatot támasztja alá.
A fenti magyarázatnak tehát több gyengéje is van, különösen érthetetlen az eltűnt, mint a (szürke) szamár a ködben mondás idevonása, hiszen annak semmi köze nem lehet sem a teher alatt ingadozó, sem az esetleg valóban részeg szamarakhoz.
(Forrás: Wikimedia Commons / Peter Turšič / CC0)
Sajnos az adatok alapján azt sem sikerült kideríteni, hogy mi köze a szamárnak a részegséghez, sem azt, hogy az albános vagy az albán nélküli változat-e a korábbi. Utóbbi esetben nem zárnánk ki az olvasónk által adott magyarázatot, miszerint az albán egyfajta lesajnáló szemlélet miatt került oda – ugyanakkor óvakodnánk az albános viccek és a szólás között ilyen párhuzamot vonni. Különösen, hogy a szólásnak semmiféle technikai vonatkozása nincs, márpedig az említett vicctípus elsősorban az albánok műszaki elmaradottságán viccelődik.
A megoldást tehát nem tudjuk, de reméljük, hogy az adott magyarázatokkal kapcsolatos fenntartásaink tanulságosak lehetnek.
"berúgik" - ezt már máskor is hallottam így a Dunántúlon.