Hóhér és bakó
Vajon mi a különbség a hóhér és a bakó között? Olvasónknak határozott véleménye van erről, de mi derül ki a szakirodalomból? És ha valami más, akkor nincs is igaza?
Olvasóink gyakran fordulnak hozzánk kérdésekkel, időnként kérésekkel, de az is előfordul, hogy egyszerűen közlik velünk véleményünket. Egy olvasónk például ezt írja alá nem írt levelében:
A bakó és a hóhér között az a különbség, hogy a hóhér sitty-sutty lecsapja az elítélt fejét, a hóhér pedig mindenféle módon vallatja, és kínos módon kivégzi.
Ezért a „bakó” szóhoz nem tapad negatív jelentéstartalom csak félő tisztelet, a „hóhér” szóhoz pedig igen, Az olyan szólások is a hóhérhoz kapcsolódnak, mint a „hóhér borotváljon meg” vagy „tudja a hóhér”.
A német nyelv is megkülönbözteti – külön kasztba helyezi a két ítéletvégrehajtót: „der Scharfrichter” a bakó, aszóban benne van a Richter=bíró, illetve a „der Henker”=a hóhér.
Valószínűleg azt szerette volna írni, hogy „a hóhér sitty-sutty lecsapja az elítélt fejét”. Kíváncsiak lettünk, megnéztük mit ír a Magyar értelmező kéziszótár (ÉrtKsz.).
bakó [...] rég Hóhér.
hóhér [...] 1. nem hiv Ítélet-végrehajtó. | Tört A vádlottak kínvallatását és a halálos ítéletek végrehajtását végző hatósági személy. 2. pejor | Vérengző gyilkos; kegyetlen zsarnok.
Az ÉrtKsz. tehát megerősíti olvasónk állítását, miszerint a hóhér a vádlottak kínzásával is foglalkozik, de szerinte ez csak történeti kontextusban igaz. Persze ha a magyar nyelvterületen belül maradunk, akkor a hóhér szó eleve csak történeti kontextusban használható, hiszen Magyarországon és a környező államokban már nincs halálbüntetés. Ha viszont távolabbra nézünk, nem zárható ki, hogy van, ahol a hóhér munkaköri leírása ma is tartalmazza a vádlottak kínvallatását. Vagy akkor a szótár szerint vele kapcsolatban nem használhatjuk a hóhér szót?
Első pillantásra kétségesnek tűnik az is, hogy az ítélet-végrehajtó alatt mit is ért a szótár: a szó motivációját tekintve bármilyen ítélet végrehajtójára alkalmazható, a börtönőrre és a botütéseket kimérő pandúrra is. A szó jelentése azonban ennél szűkebb, az ÉrtKsz. így határozza meg:
elav A halálos ítéleteket végrehajtó hatósági személy
Semmiképpen nem erősíti meg azonban olvasónk állítását, miszerint a bakó és a hóhér jelentése között különbség van. A szótár szerint a bakó egyszerűen régiesebb forma, de ugyanazt jelenti, mint a hóhér. Ebben viszont biztosan nincs teljesen igaza, hiszen a bakó nem használatos a hóhér másodlagos jelentésében.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) sem erősíti meg olvasónk intuícióját. Eszerint a hóhér valóban foglalkozhat a halálos büntetések végrehajtása mellett kínzással is (bár az idézett adatok kínzásra nem utalnak), de előfordul ’bírósági szolga’ jelentésben is – az előbbi jelentése legkorábban a 15. sz. végén, utóbbi a 16. elején bukkan fel (ezt tekinthetjük egyidejű felbukkanásnak is). A ’vérengző, kegyetlenkedő személy’ jelentése csak a 18. század közepén jelenik meg, 19. század közepén pedig előfordul ’sintér’ jelentésben is. A szó a német bajor-osztrák nyelvjárásából ered, és eredeti jelentése ’akasztó’. A szótár szerint a szó ’bírósági szolga’ jelentése onnan ered, hogy a hazai német nyelvben használatos züchtinger, nachrichter szavak mindkét jelentésben használatosak voltak. (Egyébként sem nehéz elképzelni, hogy az ítéletet egy bírósági alkalmazott hajtsa végre, illetve hogy az ítélet-végrehajtót, amikor éppen nincs mit végrehajtania, a bíróság más feladatkörökben alkalmazza.)
Ami a bakót illeti, a TESz. szerint ennek jelentése ’hóhér’ (tehát jelentéskülönbséget ez a forrás sem állapít meg), és a 16. század közepétől jelenik meg – utána kihalhatott, mert a TESz. szerint a nyelvújítás korában elevenítették fel. Maga a szó előfordul már a 16. század előtt is, már a 13. századtól, de csak személynévként: a TESz. azt feltételezi, hogy eredetileg ’mészáros’ volt a jelentése. A szó ismeretlen eredetű, a TESz. török, olasz, román és magyar belső származtatását (a nyelvjárási bakik ’közösül,; dug döf, szúr’ igéből) is elveti. A szótár említ egy másik, szintén ismeretlen, de minden bizonnyal más eredetű bakó szót, melynek jelentése ’tarisznya’ – ez csak a 19. század elején jelenik meg.
Miután olvasónk véleményét nem tudtuk alátámasztani, el kellett gondolkoznunk azon, mi is lehet a különbség a bakó és a hóhér között. A legvalószínűbbnek azt találtuk, hogy míg a hóhér mindenféle kivégzési módszert alkalmaz, addig a bakó mestersége kifejezetten a lefejezés: elsősorban bárddal, karddal, a guillotin már nem a bakó tipikus munkaeszköze. Ezt az intuíciónkat sem tudtuk megerősíteni, viszont az olvasónk által a bakó megfelelőjeként megnevezett Scharfrichterről azt találtuk, hogy kivégzőeszköze kifejezetten a kard volt, bár később guillotint is használt (Scharfrichter szó szerint élesbírónak fordítható). Ugyanitt azt is olvashatjuk, hogy a Scharfrichter – olvasónk állításával ellentétben – kínzással is foglalkozott. Az olvasónk által felállított különbséget cáfolja az is, hogy a Henker keresőszó a német Wikipédián egyszerűen átirányít a Scharfrichter szócikkhez.
A bakó és a hóhér közötti különbség lehet az is, hogy a bakót inkább csak távolabbi történeti kontextusban használjuk (és maga is régies ízű), míg a hóhér semleges. A magyar Wikipédia Kivégzés szócikkében például elő sem fordul a bakó szó, míg a hóhér tízszer is.
Természetesen egyénileg eltérhet, ki milyen különbséget érez két szó jelentése között. Olvasónk intuíciója tehát nem feltétlenül téves: környezetének szóhasználata, olvasmányélményei alapján számára nyilván ez a különbség szűrődött le számára. Más kérdés, hogy a szakirodalom alapján úgy tűnik, a nyelvhasználók szélesebb rétege számára nem ez jelenti a különbséget. Kíváncsian várjuk, mit gondolnak olvasóink a kérdésről: a válaszokat kommentben várjuk.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (18):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Janika: A "bitó" nekem így teljesen új, csak a bitófával találkoztam... mármint nem személyesen :)
@Fejes László (nyest.hu): bors borsó :)
@nadivereb: Így van; ha nem illik a kohncepcióba, akkor íróasztalnál gyártott műszó.
Másfelől, amikor a nap egész mélyre, sőt valójában már a látóhatár alá ereszkedik, akkor az eget, a földet bakacsinba vonja; erről a bakacsinról nevezték el aztán azt a fekete posztót, amelyből a prudens parasztember a rövid, derékig érő bekecsét varratta, hogy ne koszolódjék, amikor bakancsával a poros úton poroszkál.
@Galván Tivadar: hogyan viszonyul mindehhez a "bika"? (Érzésem szerint íróasztalnál gyártott műszó, de nem vagyok benne biztos).
@Fejes László (nyest.hu): részletek a hivatkozott Ráth-Végh könyvben
@Fejes László (nyest.hu): Igaz, ezt még ki is felejtettem :( Hiába, tanult embernek párja nincs! ;)
És ott van még a bakarasz is, amely szintén rövidebb a szokásos arasznál.
A lenézett bakák is alacsonyabbak voltak a büszke lovasoknál.
@Galván Tivadar: Ja, igaz, erre nem is gondoltam. Ráadásul a boka is alacsonyan van...
@Fejes László (nyest.hu): " Semmi nem utal arra, hogy a baknak és a bakónak köze lenne egymáshoz": nem a fenét nem! Mind a kettő az ősi sumír-hettita "alacsony, rövid" jelentésű B-K gyökből származik: a bak az az alacsony tőke, amelyen a bakó egy fejjel megrövidíti az elítéltet. Ide tartozik még a "béka": vö. "a béka s...e alatt = igen alacsonyan; valamint a találóan ugyancsak békának nevezett alacsony hidraulikus rakodóeszköz.
@Untermensch4: @Janika: Semmi nem utal arra, hogy a baknak és a bakónak köze lenne egymáshoz. Van egyáltalán olyan -ó képző, mely főnévből képez főnevet? Nekem egy példa sem jut eszembe.
A bitó jelentése ’oszlop’, ’pellengér’. A ’hóhér’ jelentése csak a 19. században jelenik meg (igaz, a szó egyáltalán csak a 18. század második felében bukkan fel). Mivel a Bitó személynévként már a középkorban felbukkan, aligha van köze a köznévhez. A Bitó családnév pedig, mint számos családnév, valószínűleg ebből a személynévből (keresztnévből, utónévből) ered.
A közmondások is segíthetnek:
Hóhér pallosán akadott.
Csigára von, mint az eperjesi hóhér.
Akasztják a hóhért.
Nyaknak hóhér a borbélya.
Ebből is látszik, hogy a hóhérnak többrétű munkaköre volt, amolyan mindenes: pallossal lefejez, csigával kínoz, amúgy akaszt is, a nyakat meg lefejezés előtt szokták leborotválni.
Szóval továbbra is az a véleményem, hogy amit korábban a bakó és a bitó külön végzett, azt a hóhér mind megcsinálta. Idővel a kínzások háttérbe szorultak és csak a kivégzés volt a feladata, mint korábban a bakónak.
Hogy kezdte a hóhér a pályafutását?
Gyerekfejjel.
(Csak hogy kicsit földobjam a huzavonát.)
" a Henker keresőszó a német Wikipédián egyszerűen átirányít a Scharfrichter szócikkhez": nem anélkül azonban, hogy előzőleg ne tisztázná: a Scharfrichter nyakaz, a Henker akaszt (érdekes lenne egyébként megtudni, hogy a "Fallbeil" miben különbözik a "guillotine"-tól.
Még csak annyit tennék hozzá, hogy a bakó, már ha nem bárddal nyakaz, akkor pallossal (vö. pallosjog), de semmiképpen sem karddal, mert az arra nem alkalmas, kivéve a szamurájkardot; de az csak a legutóbbi időben terjed nálunk, főleg bizonyos népcsoportoknál.
Egyébiránt teljesen egyetértek a levélíróval.
Bakó és bitó a két jóbarát. A bitó csak kínzott, a bakó végrehajtotta a halálos ítéletet. A kettő szerepét vette át a hóhér.
A bakó - lefejezés talán azért kapcsolódik mert a mesékben többnyire bakónak hívják és többnyire lefejezi az elítéltet. Azaz ez az intuíció a népmesékből jöhet.
Az is figyelemreméltó, hogy bakó és bitó létezik magyar családnévként, viszont hóhér nem.
@Untermensch4: "A "bak" mint fatuskó ami fahasogatásra használatos fahenger" Nekem ez kézenfekvőnek tűnik. Ha a bitó bitófát használ akkor a bakó bakot. Bár eddig úgy tudtam hogy a bak az a (bak)kecske formájú fűrészállvány. A fatuskó az nem bak, az simán tuskó.
"Olvasónk intuíciója tehát nem feltétlenül téves: környezetének szóhasználata, olvasmányélményei alapján számára nyilván ez a különbség szűrődött le számára."
Nekem is így szűrődött le. A bakó csak lefejez, a hóhér "üzemszerűen" kínoz (akár az eljárás folyamán is, nem csak ítéletként, és különféle módokon kivégez.
A "bak" mint fatuskó ami fahasogatásra használatos fahenger, kapcsolódik a bakóhoz vagy véletlen hasonlóság?
@astrohist: „Érdemes lenne átböngészni a legkorábbi szójegyzékeket (Schlägli, Szikaszai Fabricius, Murmelius, stb.)” Vajon a TESz. szerzői ezt elmulasztották?
Érdemes lenne átböngészni a legkorábbi szójegyzékeket (Schlägli, Szikaszai Fabricius, Murmelius, stb.) használják-e egyik vagy másik, vagy mindkettőt. Mindenesetre figyelmet érdemel, hogy az általam ismert írásokban (XVII-XIX, sz,) valahogy úgy bukkan fel, hogy a bakó elsősorban a lefejezést végzi. Másrészt az a benyomásom (de ebben nem vagyok bizonyos), hogy a régi írásokban a bakó "hivatalos" személy, a városi, megyei, országos közigazgatás fizetett tagja, de a hóhér lehet alkalmi végrehajtó. Pl. 1848-ban Görgey kivégeztette az árulással vádolt Zichy grófot, de a katonái közt nem akadt erre vállalkozó személy, és végül is egy alkalmi "cigány hóhér" hajtotta végre az ítéletet. Kazinczy viszont a Fogságom naplójá-ban így ír "A megöregedett hóhér háromszor vágott Zsigrayba...", pedig itt nyilván "állami alkalmazottról" van szó. Azt hiszem a két fogalmat már régen is keverték, összecsúsztatták. BQ.