Mije áll feljebb?
Miért van az, hogy a szólásgyűjtemények nem is foglalkoznak egy-egy szólás eredetével? Talán nem ismerik a választ? Vagy éppen kézenfekvőnek gondolják? Házi szakértőnk találgatásokba fog...
Néha, ha csődöt mondok egy-egy kifejezés eredetének felderítésekor, szívesen hirdetnék pályázatot az olvasók között: ki tud a leghihetőbb, adatokkal is alátámasztható, valószínűsíthető magyarázattal előállni? Csak persze nagyon nehéz lenne ítélkezni, mert hacsak valaki nem bukkan igazi forrásra, a spekulációk között nehéz sorrendet felállítani. Malvin nevű olvasónk kérdése is ilyen, legszívesebben az olvasókhoz fordulnék, hogy szerintük mi a helyes válasz.
Mi lehet a „még neki áll följebb” szólás-fordulat eredete? Mije áll följebb neki?
Megnéztem régi szólásgyűjteményeket, de mindenütt csak a szólás értelmét magyarázták – ’annak ellenére, hogy ő követett el hibát, pimaszságból mégis visszabeszél, ő maga lép fel támadóan’, ilyesféle magyarázatokat találtam. De az eredetéről – semmit.
Érdekes, hogy a szólásjegyzékek azt sem írják, hogy „eredete ismeretlen”: valahogy úgy érzik, hogy ezen nincs is mit magyarázni. Vajon miért? Lehet, hogy teljesen rossz úton járok, de én úgy érzem, hogy bár én sem találtam olyan régi szöveget, amikor a feljebb áll neki kifejezést „a szó szoros értelmében” használták, a hozzá kapcsolódó asszociációk jól összeférnek a szólásbeli értelmezésével.
Ez azért lehet, hogy a támadó szándéknak, vagy legalábbis a magabiztosságnak, a másikkal való bátor szembehelyezkedésnek – már az állatvilágban is – velejárója a felegyenesedés, a testünk kihúzása, kiegyenesítése. Nézzük meg bármelyik állatot, amint egy másikkal azt közli, hogy kész megvívni vele, vagy legalábbis elég magabiztosnak érzi magát a szembehelyezkedéshez: az ilyen állatok mindig nyújtott lábbal, felemelt fejjel és farokkal állnak. Akár innen is származhat a kép.
Ha az emberi viselkedés külső velejárói között keressük a szólás eredetét (bár persze lehet, hogy ez is tévút), akkor is vonatkozhat a testtartásra, bár persze az emberi testtartásban ennyire feltűnő jeleket nem találunk. Viszont az ember használ eszközöket, és azokkal ki tudja emelni azt, amit az állatok a testtartásukkal. Például el tudom képzelni, hogy a hiányzó alany valami fegyver (például dárda vagy kard), aminek a leeresztése a békés szándék jele, ha pedig feljebb tartjuk, az a harcrakészségé.
Végül, ha az áll szó számos korábbi használatát végigtekintjük, van még egy közöttük egy, aminek esetleg köze lehet a szólás eredetéhez: az állnak volt egy olyan értelmezése is, hogy ’<valamennyibe> kerül’. Ebben az esetben a neki áll feljebb kifejezésnek lehetett olyan értelmezése, hogy ’(alkudozásnál) azt állítja, hogy többe kerül/van neki’.
De ezt az eredeztetést csak a rend kedvéért írtam ide, hogy példát mutassak arra, mennyiféle spekuláció lehetséges, ha az ember szabadon engedi a fantáziáját.
Gyönyörű népi értelmezésére bukkantam a „neki áll feljebb” mondásunknak:
„...gondoltam elmondom nekik, hogy kibontott sörrel nem szabad felszállni.
Nyilván nekiálltak feljebb elkezdtek üvöltözni, különböző szexuális dolgokat fennhangon megtárgyalni melyben fantáziájukban én szerepeltem.”
Én mindig úgy értelmeztem, hogy neki áll feljebb a valamije, nem pedig úgy, mint a posztoló, hogy: nekiáll [azaz nekilát] feljebb [csinálni valamit, pl. feljebb húzni az idegeimet, vagy feljebbkorbácsolni a hangulatot]. Lásd: nekiálltak feljebb és nem nekik állt feljebb.
Bár az eredetete a mondásnak valószínűleg az orrból származik, azaz az orra áll feljebb annak, akinek „még neki áll feljebb”, ahogy Kiss Gábor is írta.
Bárdosi Vilmos: Magyar szólások, közmondások eredete - Frazeológiai etimológiai szótár (TINTA Könyvkiadó, 2015.) a következőt tartalmazza a Még neki áll feljebb! szólásmondásról:
Még neki áll feljebb! (szólásmondás)
Jelentése: felháborodás kifejezése indokolatlan szemrehányás, sértettség miatt: még ő méltatlankodik, ő hibáztat mást, holott ő a hibás.
Számos olyan szólás él nyelvünkben, amely az orr állására utalva fejezi ki azt, hogy valakinek valami tetszik-e vagy sem (pl. elfintorítja/fintorgatja az orrát). Aki megsértődik valamiért, arra azt szoktuk mondani, hogy felhúzza az orrát, aki pedig másokat lenéző módon viselkedik, így jellemezzük: fenn vagy magasan hordja az orrát. E szólások együttesen magyarázzák a Még neki áll feljebb mondásunkat. Ha a felháborodott, sértődött ember magatartását a felhúzza az orrát szólással lehet jellemezni, akkor arra a másik emberre, aki hibás létére még jobban haragszik, vagy még nagyobb sértődöttséget, fölényeskedést mutat másoknál, azt mondhatjuk, hogy még neki áll feljebb [az orra], azaz ő húzza feljebb az orrát. Nem tűnik valószínű eredetmagyarázatnak A farkas és a bárány című phaedrusi mesére való utalás, amely így magyarázza a szólás eredetét: ‘úgy tesz, mint az a farkas, amelyik feljebb állt a patak mellett, mégis a nála lentebb álló bárányt vádolta a víz felzavarásával’.
ez most nagyon ül. végre valami ami észreveszi a magyar nyelv képi fogalmazását.
.
fölébe kerekedik ::: alul marad, meghunyászkodik, visszaszorul
fölény ::: lebőgés
.
de: felad
.
felvágós, fölényes, fennhéjázó
gőgös mint a gogas
@lcsaszar: Nekem is pontosan ez jutott eszembe, pedig még nem láttam a kommentedet. Szerintem ez a legvalószínűbb magyarázat.
Szerintem is az lehet mögötte, hogy az illető hibázott, de nem képes meghunyászkodni (amihez kapcsolódik egy olyan kép, hogy összehúzza magát, lehajtja a fejét), hanem továbbra is támadólag lép fel.
Szerintem talán ha közel azonos értelmű mondásokat mondunk, közelebb vihet a megoldáshoz..
Nincs igaza, és:
-"még ő támad nekem ököllel"
-"még ő emeli fel a hangját"
-"még ő akar beperelni engem"
-"mégis van képe a szemembe mondani hazugságait"
És így tovább..
Szerintem is az ököl (fizikai erő), az erős hang, a fenyegetőzés, a nyilvánvaló hazugság erősítgetése, és minden más, amiket a cikk felsorol, belefér a "még neki áll feljebb" szólás jelentéstartamába..
-Talán mondhatjuk, hogy ez a szólás "kategória" jelentőségű, ezért nincs egy, kizárólagos jelentése. :)
Nem lehet összefüggésben a "fennhordja az orrát" kifejezéssel? Még neki áll feljebb (az orra) - még ő viselkedik gőgösen, fennhéjázón, pedig éppen hogy nincs igaza.