Burkus kutyák Burkusországban
Hiába böngésszük a térképeket: Burkusországot nem találjuk. Vagy nem jól keressük? Egy mesebeli országot felé haladva háborús övezetbe jutunk.
Egyszer a burkus király meglátogatta Mátyás királyt... Így kezdődik a Mátyás király és az igazmondó juhász című közismert mese egyik változata. Azt is népmesékből tudjuk, hogy a burkus király Burkusország első embere. Vajon hol van Burkusország, és ott vajon burkus kutyák ugatnak?
Mivel a mai térképeken nyomát sem találjuk Burkusországnak, azt is feltételezhetjük, hogy ez az ország csak a mesékben jut szerephez. Ám A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint ez nem így van. Burkusország jogilag még a huszadik században is létezett: a térképekre Poroszország vagy Porosz Királyság néven került.
A burkus ’porosz’ szó ugyanis a brandenburgus ’brandenburgi, porosz’ szó második felével azonos. Ez pedig a német Brandenburger ~ brandenburgisch ’brandenburgi’ szó latinos végződésű változata. A TESZ. valószínűsíti, hogy a brandenburgus szó második felének önállósodását az a körülmény is segítette, hogy létezett a magyarban egy burkus hangalakú szó. Erről majd később szólunk. Előbb derítsük ki, mi közük a poroszoknak Brandenburghoz.
(Forrás: Wikimedia Commons / PD)
A porosz fejedelemség létrejöttében két kisebb terület, a Berlin körül található brandenburgi őrgrófság és a Königsberg (ma Kalinyingrád, Oroszország) körül létrejött porosz hercegség játszott szerepet. A Brandenburgot birtokló Hohenzollern-család 1618-ban megörökölte a család másik ágától a porosz hercegséget is.
A két tartomány több mint nyolcvan évig párhuzamosan kormányozták, majd 1701-ben kikiáltották a két területet egyesítő porosz királyságot. Az első uralkodó III. Frigyes brandenburgi választófejedelem lett, aki I. Frigyes néven léphetett a porosz trónra – cserébe azért, hogy Ausztriának segítséget nyújtott a spanyol örökösödési háborúban. A két tartomány teljes egyesítése tette lehetővé, hogy a kis porosz fejedelemség 18. második felére Európa meghatározó államává váljon.
(Forrás: Wikimedia Commons / Crusader / GNU-FDL 1.2)
Poroszország 1866-tól tagja lett az Északnémet Szövetségnek, majd 1871-től a Német Birodalomnak. 1918-tól köztársasági államformával Porosz Szabadállam néven létezett. Jogilag csak a második világháborút követően, 1947. február 25-én szűnt meg a porosz állam.
Milyen az a burkus kutya?
Visszatérve a burkusokhoz, azt tehát már tudjuk, hogy a burkus király Poroszország uralkodója volt. Sőt, A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz.) szerint a burkus jelentése kibővült. Nem csak a Német Birodalom északkeleti részén élő poroszokra, hanem átfogóan a németekre is használták ezt a szót. Mi a helyzet a kutyákkal? A burkus kutya is vajon valamilyen német kutyafajtát jelöl? Nem erről van szó.
A Székelyföldön és Moldvában használt burkosfa ~ burkusfa szó jelentése is ’terebélyes, sűrű lombú fa’. A Fertő környékén pedig területeken a kiscsirkékre ráborított vesszőkosarat hívták burkusnak.
A TESz. szerint ugyanis már a népnyelvben volt egy burkus ~ burkos ~ burgus szó, ’lombos, sűrű lombú; bozontos, kócos’ jelentéssel. Ezek az alakok a borít szó családjába tartoztak, semmi közük nem volt a poroszokhoz. Így a burkus kutya ’bozontos kutya’ jelentésű, s a Burkus nevet előszeretettel adták hosszabb szőrű, bozontos kutyáknak.
(Forrás: Wikimedia Commons / Marilyn Peddle / CC BY 2.0)
Az így létrejött burkus szónak a ’porosz’ és ’bozontos’ jelentései mellé még újabbak is születtek. A poroszokkal ugyanis a kemény természetet és zömök termetet azonosították – így a a burkust is használták ’nyers, testes, zömök’ értelemben is.
Sőt, az Új Magyar Tájszótár (ÚMTSz.) szerint nagy fejű embereket is illettek ezzel a névvel. Néhány vidéken az ebihalakat is így nevezték: az ebihalnak ugyanis a legnagyobb testrésze a feje, tehát egyértelműen igaz rá, hogy zömök és nagy fejű.
(Forrás: Wikimedia Commons / Olaf Tausch / GNU-FDL 1.2)
Mára már a burkusok a valóság talajáról átvándoroltak a mesevilágba – például Háry János történeteibe. Így Burkusországot sem azonosítjuk már a hajdani Poroszországgal, hanem csak egy távoli, gazdag országnak gondoljuk, aminek királya néha meglátogatja Mátyást királyt.
Források
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára
Új Magyar Tájszótár
A magyar nyelv értelmező szótára
@korhely: és ezért a sikerért hánymillióan haltak meg? hogy németek uralkodjanak egy másik nép fölött?
.
"A poroszok egészen a XIII. századig zavartalanul birtokolták a területet. Mivel pogányok voltak, számos kísérletet tettek térítésükre. Katonai jellegű (keresztes-hadjárat) térítésükre a 1226-tól került sor, amikor a Szentföldről és Magyarországról elűzött Német (Teuton) Lovagrendet betelepítették a poroszokkal szomszédos Kulmba. A poroszok hosszú időn át ellenálltak a kereszteseknek, s komoly veszteségeket szenvedtek a harcokban. A területek benépesítésére nagyszámú német telepes érkezett, ami lassan asszimilálta a poroszságot"
micsoda nagyívű történelem!
A Porosz Királyság nem osztrák gyámkodással jött létre, erősen közrehatott a francia politika is, ami mindaddig a Német Birodalom megosztásán, működésképtelenné tételén fáradozott teljes sikerrel.
A törökök visszaszorulása, és a Habsburgok magyarországi térnyerése után viszont alapvető francia érdek lett egy ellensúlyozó erő létrejötte a Habsburgokkal szemben. I. Frigyes porosz király maga helyezhette fejére a koronát.
Már az osztrák örökösödési háborúban beváltak a számításaik, amikor a poroszok elvették Sziléziát az osztrákoktól.
A folyamat eredményeként porosz vezetéssel (a várt Habsburg helyett) született meg a német egység, és 1871-ben Vilmos porosz királyt Versailles-ban koronázták német császárrá.
Poroszország eredetileg nem volt más, mint a Német Lovagrend állama (a grünwaldi csata óta a lengyel király hűbérese /ill pontosabban a csata miatt, nem óta/), majd a reformáció idején a barndenburgi választófejedelmi házból való nagymester áttért az evangélikus hitre, és egyik napról a másikra világi hercegséget csinált a lovagrendi államból (a lovagrend ettől függetlenül megmaradt, csak az állama veszett el). Így kell jól államot privatizálni. Poroszország megöröklése után (v előtt?) Brandenburg a 2 terület közt elhelyezkedő Pomerániát is megörökölte.
@aryanem vaejo: Ausztria, vagyis a német-római császár tényleg csak a birodalmon kívüli területekre ismerte el a királyságot, ennek ellenére a birodalmon belüli és kívüli területekből tényleg egy egységes és modern államot hoztak létre.
"1701-ben kikiáltották a két területet egyesítő porosz királyságot"
Nem nyert. A porosz királyi címet csak a porosz területre használhatta. Brandenburg maradt választófejedelemség, aminek később szerepe lett az osztrák örökösödési háborúban. Közjogilag csak később egyesültek.
"cserébe azért, hogy Ausztriának segítséget nyújtott a spanyol örökösödési háborúban"
Ez sem nyert. A spanyol ö.h. még csak ekkor tört ki. A török kiűzéséhez nyújtott támogatásért kapta a címet.
A Burgenland nevet Lehár ezredes (a zeneszerző bátyja) találta ki. Mesterséges név, I. vh utáni.
@lcsaszar: A Burgenland elnevezés emlékeim szerint csak az Ausztriához csatolás után lett kitalálva az 1920-as években, korábban azt nem használták, s a terület sem volt előtte önálló névvel bíró egység.
Nem lehet, hogy Burkusország közelebb van, talán Burgenland is lehetne? Ha már az Óperencián túlról kiderítették, hogy valójában Ober-Enss-en túlról van szó?