0:05
Főoldal | Rénhírek

Melyik nyelvből származik a „ballagás” szó?

Így jár az, aki nem a megfelelő szakirodalmi forrásokat használja...

MTI, nyest.hu | 2015. május 1.

A hosszú hétvége és a közelgő május elseje miatt egyes középiskolákban már ma délután elballagnak a diákok. Az írásbeli érettségik hétfőn a magyar nyelv és irodalom és a magyar mint idegen nyelv vizsgákkal kezdődnek.

Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint hétfőn a magyar nyelv és irodalom s a magyar mint idegen nyelv vizsgákkal kezdődnek az idei érettségi vizsgák, június 26-ig 1172 helyszínen mintegy 115 300 diák ad számot tudásáról. A szabályok és követelmények az előző vizsgák óta nem változtak, de módosult a választható tárgyak köre.

A mostani a 22. vizsgaidőszak a 2005-ben bevezetett új rendszerben, az érettségizők közül több mint 79 ezer végzős középiskolás szerezhet érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül még – a vizsgarendszer által nyújtott lehetőségekkel élve – mintegy 36 300 diák tesz legalább egy vizsgatárgyból valamilyen fajta érettségit. Az írásbelik május 4-étől május 26-áig tartanak. Az emelt szintű szóbelik kezdete június 4., a vége június 11., a középszintű szóbeli vizsgák időszaka június 15-26.

Természetesen a ballagás szó nem jövevényszó, hanem a hangutánzó eredetű ballag ’lassan jár’ szóból keletkezett belső képzéssel, sajátos ’a tanintézményt bejárva búcsúzik’ jelentése a diáknyelvben alakult ki.

(A szerk.)

A Jeles napok multimédiás oktatási segédanyag  szerint a ballagás kifejezés a latin eredetű valetans (búcsúzó) szóból származik, maga a szokás pedig a felvidéki Selmecbányáról, ahol az 1870-es években az erdészeti és bányászati akadémia hagyományaként a hallgatók a „Ballag már a vén diák...” kezdetű dal éneklésével búcsúztak el iskolájuktól.

A Selmecbányai bányászati és erdészeti akadémia a századforduló környékén
A Selmecbányai bányászati és erdészeti akadémia a századforduló környékén
(Forrás: Wikimedia Commons )

Ezek után az egész országban és minden iskolatípusban elterjedt a ballagás, és a 20. század elejére már általánossá vált. A 1920-as évekre a „Ballag már a vén diák...” kezdetű dalt sok helyen felváltotta az „Elmegyek, elmegyek...” kezdetű magyar népdal.

Népszerű szokássá vált az is, hogy a ballagás előtti éjszakán a végzős diákok szerenáddal köszöntik tanáraikat. A ballagás napján az iskola zászlóját követve sétálnak végig az iskolai folyosókon a diákok, vállukra akasztva egy kis tarisznyát, amelybe az alsóbb osztályokba járó társaik pogácsát, földet, sót, aprópénzt és egy képet tettek az iskoláról.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (11):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
3 éve 2015. május 3. 21:58
11 hovatovabb

vagy a kobak bukta kapta

3 éve 2015. május 3. 21:54
10 hovatovabb

@Krizsa: a biceg természetesen a billeggel kapcsolatos.

a balaszt, balansz az az.

ami a bulbált kibogoncozza, ami a balra bolra volra meg a jobbra között különbség.

a bucak huppa vagza bocak hupza vopza

3 éve 2015. május 3. 21:47
9 hovatovabb

menni menin ige:

minem menem menen menün megyek minesz mensz minej mine mene megy menün menen minenkh menünk megyünk mintekh mentek menétek mennek minmekh minnekh

.

és ez csak a jelen idő.

.

@Krizsa: "héber kadur = golyó", "kadrut"

szerintem a

kudur kotor kad

gyökből származik

a

kódor kóvály kóbor borong-bú

másik gyök.

lásd m: kóváj (vályog) és kotor (váj) egyezést

3 éve 2015. május 2. 21:37
8 Krizsa

@hovatovabb: Finnből való elemzésekre (B helyett P-vel) most nincs időm, marad a héber:

Biceg, magyar rokonszó: biccen. A héber bucik = ladik - talán, de nem meggyőző.

Bódorog: nem foglalkozom régi és tájszavakkal, csak akkor, ha én is hallottam már:-).

Kódorog – a héber kadur = golyó (elgurul), kadrut = sötétség, búsulás – rokonszavak.

Battyog / bakter / baktat. A héber biktá = kunyhó. Ha ez őrkunyhó, akkor az őrjárattal lehetnek kapcsolatban.

Ballag – a 2 és 5-ben már mindent elmondtam róla, amit tudok.

Bolyong, bolygó – a héber bulbál = elkeveredett. Nem meggyőző.

Bandukol, be-andalog / B/V hangváltással: vándor. A héber noded = vándorol – távoli, de rokonszó.

Barangol, bárány. A héber b’ír = barom, bier = lelegelte – rokonszavak.

3 éve 2015. május 2. 09:40
7 hovatovabb

battyog ballag bandukol

baktat bolyog bódorog

barangol de kódorog

aki biceg botlog botorog

3 éve 2015. május 2. 09:27
6 hovatovabb

@cikk: latinos csúsztatás. nem létező igével, nem azt jelentő szóval.

jelentésátvitel. az értelemlemorzsolás trükkje.

...

[Latin valē, sing. imperative of valēre, to be strong or well;]

.

"Valeo" means : "I am in good health", so, "Valete" being in the imperative mode (2nd plural) means "Keep healthy". The salutation went: "Ave atque Vale"

.

nem létezik a késő latinban se.

en.wiktionary.org/wiki/valete

From French valet, from Vulgar Latin *vassellittus, diminutive of Late Latin vassus.

dictionary.reference.com/browse/vavasor

from Old French vavasour, perhaps contraction of Medieval Latin vassus vassōrum vassal

Du latin vassalus, diminutif de vassus.

en.wikipedia.org/wiki/List_of_English_words_of_Gaulish_origin

valet : from French, from Gallo-Romance *vassallittus, from Middle Latin vassallus, from vassus, from Old Celtic *wasso-, "young man", "squire".

.................

Vade in pace.

Go in peace.

Vade mecum.

Go with me.

wordinfo.info/unit/3484

.

(!)

Valeat quantum valere potest.

Let it stand for what it is worth.

(!)

@cikk szerint : "búcsúzz attól ami érték"

.

www.majstro.com/dictionaries/Latin-English/valere

vale farewell

valens strong

valere be strong

valete farewell

valetudo bad health; health; illness

vallis valley

vallum rampart

3 éve 2015. május 1. 23:59
5 Krizsa

Meglepő dolgot találtam - a finnben. B nincs, de azt megpróbálhatjuk az ősi P-vel helyettesíteni. Igaz, hogy G sincs, de az a szó végén csak gyakorítást jelent (mor-og, per-eg).

A finn pallo = labda (B-vel nagyon sok nyelven ballon, labda). Én nem éreztem ugyan, hogy a labda ténferegne, bár ha céltalanul, mind lassabban pattog... Nos a finn palloilla = labdázik és LÉZENG. Ez bizony hangzásra is hasonló - a ballag.

3 éve 2015. május 1. 19:55
4 lcsaszar

Ilyen alapon jó lehet a balog szóból történő származtatás is. Balog = balkezes, de sánta, sántikáló, bice-bóca, nehézkesen járó is. Ballag = aki balog módjára jár.

3 éve 2015. május 1. 19:19
3 mederi

Talán a "ballaszt" (-->nehézség) és "balog" (elesett, beteg, -->balkezes) szavakhoz is köze lehet a "ballag"-nak..

Késztetés-eredmény párok:

ballaszt/ *balladt---->ballada

*ba(l)lít (oroszul "megbetegít")/ balúl---> balul (pl. -"üt ki valami")

*ba(l)logat (=bó(l)logat)/ ba(l)log--> ballag

A szituáció:

Nehéz (elnehezült, "ballasztos") szívvel járják ("ballagják") a "vén" diákok végig búcsúzóul iskolájukat...

3 éve 2015. május 1. 15:14
2 Krizsa

A ballag persze semmi esetre nem hangutánzó. (Ez az egyik menedékük a etimológusoknak, ha más ötletük nincs.)

A ballag: lassan, céltalanul körbe? járogat. Magyar rokonszavai (szerintem): billeg, ballada. A finnel most nincs mit kezdeni, mert se B, se G hangjuk nincs. A héber blil = zűrzavar, bolel = bele-, összekever. Ez is elég távoli hasonlóság, de lehetséges...

Megjegyzés: a megduplázott L és R igeképzőket (legalábbis a gyöknyelvekben) nem szabad figyelmen kívül hagyni (egy L-re, egy R-re redukálni), mert azok mindig kétszer egymásutáni igeképzést jelentenek.

3 éve 2015. május 1. 13:00
1 Sultanus Constantinus

Elég vicces... Még ha nem is ért az MTI a nyelvtörténethez (miért is értenének), akkor is gyanús lehetne, hogy a -t-ből hogy lesz -g-, vagy az -l-ből -ll-, amikor az idegen szavakban épp a rövidülés a tendencia (vö. allergia [alergia]).