Ruszlik, haza?

Van-e közük a ruszkiknak a ruszlihoz? Csak a hangzásra építeni naivitás lenne, de szólnak a feltételezés mellett más érvek is. De lehetünk bármilyen okosak, az adatok nélkül nem találhatjuk ki a valóságot.

A ruszli ecetes lében pácolt hering. Neve összecseng az oroszok nemzetközileg is használt nevével, illetve a magyarban is használatos ruszki elnevezéssel. Ezek az óorosz állam, a Rusz nevéből származnak – erről már többször is írtunk. Az orosz irodalomban pedig folyamatosan felbukkannak mindenféle pácolt és sózott halak, az sem tűnik alaptalan feltételezésnek, hogy orosz eredetű ételről van szó. Még nyelvileg is könnyen magyarázhatjuk a kapcsolatot: a németben él az -l kicsinyítőképző, mely a magyar nyelv számos néme jövevényszavában is megtalálható: vádli (< Wade ’vádli’), hokedli (< Hocker ’tűmlátlan szék, zsámoly’), nokedli (< nyelvjárási Nocke ’galuska’), stangli (< Stange ’rúd, karó, pózna’), kamásli (< régi Kamasche ’lábszárvédő, bokavédő’), virsli és vurstli (végső soron mindkettő a Wurst ’kolbász’ szóból – a kettő viszonya egy külön cikket is megérne) stb. Mindezek után nem tűnhet alaptalannak a feltételezés, hogy a ruszli neve a németből származik, és a feltételezett Russel szó eredeti jelentése ’oroszka, oroszocska’.

Az már inkább elbizonytalaníthat minket, hogy az ételt szinte mindenhol, a németben is Rollmopsnak hívják (bár természetesen az írásmód variálódhat). A szó a németből ered, és a mopsz kutyafajta nevét rejti – állítólag az étel és a kutya között véltek felfedezni valami hasonlóságot (a roll- pedig ’teker’).  A Wikipédia az ételnek szentelt oldalai közül csak a csehen szerepel más néven, de ott  sem jövevényszó: a zavináč egyszerűen ’tekercs’-et jelent (a csehben így nevezik a @ jelet is).

Az étel kerekítetlen változatát a németben Bismarckheringnek hívják, de vitatott, hogy miért. Ugyanitt a német Wikipédia az étel néhány alternatív elnevezését is felsorolja, de Russel vagy hasonló nincs közöttük. Ennek ellenére nem zárhatjuk ki, hogy szűkebb nyelvterületen volt ilyen, az azonban mindenképpen elbizonytalaníthat minket, hogy sehol nem találunk a leghalványabb utalást sem arra, hogy az étel orosz eredetű lenne, vagy elterjedésében az oroszok bármilyen szerepet vállaltak volna: még az orosz Wikipédia vonatkozó szócikkei is azt állítják, hogy az étel német eredetű. Már éppen feladnánk a reményt, ám éppen az orosz Wikipédia említi meg, hogy Ausztriában a ruszlit Russennek, azaz orosznak nevezik. Forrást ugyan nem ad meg, de nehezen tudjuk elképzelni, hogy az orosz Wikipédia szerkesztői ezzel akarnának megtéveszteni bennünket – márpedig az adatnak éppen a ruszli eredetét tekintve van jelentősége.

Ruszli
(Forrás: Wikimedia Commons / Ra Boe / CC BY-SA 2.5)

Itt az ideje, hogy megnézzük, mit mond a kérdésről a szakirodalom. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) azzal lep meg minket, hogy a fent tárgyalt ruszli szó csupán a kettes számú ruszli: míg ez 1937-ben bukkan fel először, van egy másik, már 1912-ben felbukkanó, egy csótányféle neve: ezt nevezik (de legalábbis nevezték) orosz csótánynak, muszka csótánynak, de német csótánynak is. A szó német eredetű, a Russe ’orosz (ember)’ használatos ebben a jelentésben is, a magyarba a többes számú alakja, a Russen került ruszni alakban. A ruszli alak olyan hangalaki ingadozás eredménye, melyre más példa is van (kasz(t)ni ~ kaszli < német Kasten ’láda, doboz, szekrény’).

De mi a helyzet a ruszli ételnévvel? Két magyarázat is lehetséges. Az egyik, hogy a csótányfélét jelentő ruszlit kezdték alkalmazni Oroszországból importált halfélék jelölésére: ezeket korábban muszka, muszkahal, oroszhal elnevezéssel is illették. A magyar nyelvhasználók az oroszokkal való kapcsolatot nemcsak a rusz- elemnek köszönhetően, hanem a párhuzamos elnevezéseknek is köszönhették (mind a rovar, mind a hal esetében). A másik lehetőség, hogy az elnevezés már a németben kialakult, és így került a magyarba. Ezt a TESz. arra hivatkozva tartja valószínűtlennek, hogy a szó halfélékre vonatkozó jelentését a német forrásokból nem tudja igazolni. Ugyanakkor utal Halász Ignác szótárára, ahol a Russe alatt nyelvjárási jelentésként szerepel az „oroszhal, ruszli” is. Ráadásul maga idézi a ’ruszli’ jelentésű cseh ruské rybičky [ruszkē Az itt használt [ē] olyan hangot jelöl, mint a magyar [e], csak hosszú, mint a magyar [é]. ribicski] (szó szerint ’orosz halak, halacskák’), illetve az ugyanilyen jelentésű, az ’orosz’ jelentésű tőből képzett szlovák ruseľ [rusel^j], ruslík [rusl^jík]. Mindez arra utal, hogy az elnevezés a régió jelentős részén elterjedt, és minden valószínűség szerint a német a forrása, de legalábbis a németen keresztül terjedt. Ráadásul ma már minimális keresést igényel, hogy forrásokkal igazoljuk a Russe ’savanyított hering’ jelentésének meglétét.

Oroszok a spájzból
(Forrás: Wikimedia Commons / Silar / CC BY-SAS 3.0)

Ennek ellenére az Új magyar etimológiai szótár egyértelműen úgy foglal állást, hogy a ruszli ételnév a rovar nevéből ered, „németből való származtatása téves”. Sajnos nem magyarázza, miért.

Kapcsolódó tartalmak:

• Micsoda véletlen!
• Kijevi vagy óorosz?
• Belorusz? Belarusz? Melyik a helyes?
• Étvágygerjesztően hangzik a „koszló”? Megkóstolná?
• Balatoni halak napja
• Jász-e a jászkeszeg?
• Támad a folyók réme

Hasonló tartalmak:

• Honnan jön a kaszroj?
• Macskakő macskanadrággal
• Van dunsztunk róla!
• A mázlista hungarikum!
• Amblokk

Hozzászólások (9):