Miért csemete?
Egy rejtély kicsomózgatása közben két úton is eljutunk az olasz nyelvterületre, de aztán egészen Japánig kell mennünk, hogy tisztázzunk egy félreértést.
A bizonytalan eredetű szavaink eredete két okból lehet bizonytalan. Az egyik lehetőség, hogy semmiféle épkézláb magyarázatunk nincs a szó eredetére. A másik viszont az, amikor több, önmagában valószerűnek tűnő, ám egymást kizáró magyarázatunk van, melyek között nem tudunk egyértelműen választani. Alexandra nevű olvasónk is egy ilyen szó iránt érdeklődik, a csemete ~ csimota szó eredetét szeretné megtudni.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a két lehetőség közül az egyik az, hogy csuma ~ csima ’rügy, zsenge hajtás, csutka, csomó’ szó -ta kicsinyítő képzős alakjából alakult (utóbbi lenne meg a bóbita vagy a bokréta szóban). Magát a csuma szót ismeretlen eredetűnek mondja, bár felteszi, hogy esetleg a csomó családjába tartozik. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a latin cyma ’ág vége, növényi csíra’ átvétele, mely aztán keveredett a csomó, illetve csombók ~ csimbók szavakkal. Olasz és szláv származtatását tévesnek mondja.
A TESz. szerint a másik lehetőség, hogy az olasz cimetta [csimetta] (velencei cimeta [csimeta]) átvétele, az pedig a cima [csima] ’hegy, csúcs, ág vége’ (természetesen a fent említett latin cyma folytatója) kicsinyítő képős alakja. Az Új magyar etimológiai szótár szerint ez a magyarázat helyes, ugyanakkor a csumából való magyarázata „nem valószínű” – arról azonban nem szól, milyen érvek szólnak ez ellen. Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy „mindkét olasz eredetű szó összefüggésben áll” (ami elég furcsa megfogalmazás, elvégre egy szó nem is állhatna összefüggésben). Mindenesetre ez a szótár a csumát is nagy valószínűséggel olasz jövevényszónak, a cima átvételének gondolja, megjegyezve, hogy alakja a román eredetű csoma ’pestis; katasztrófa, szerencsétlenség’ alakjaival keveredhetett (annak eredeti alakja csuma, a szótár szerint a csoma alak talán a csomó hatására alakult ki – ugyanakkor a csumának is van nyelvjárási csoma alakja).
Amiben minden elemzés egyetért, az az, hogy a csemete jelentései közül a ’növényi hajtás’ az eredeti, és a ’gyermek’ jelentés magyar fejlemény.
Alexandra hallott valamit arról is, hogy a csimota alakot egy hasonló japán alakkal hozták összefüggésbe. Természetesen ennek aligha lehet tudományos alapja, hiszen a szó már a 15. századtól adatolt, tehát kései japán jövevény nem lehet. (Ha pedig feltételeznénk, hogy voltak ősi magyar–japán kapcsolatok, akkor a két nyelvben azóta lejátszódott hangváltozások miatt aligha lehetne szembeötlő hasonlóság két ilyen közös eredetű szó között.)
Annak azért megpróbáltunk utánajárni, hogy mi is az alapja az elképzelésnek. Sajnos azonban e rokonításnak nem találtuk nyomát. Sok hasonló tévhit származik az elavult Czuczor–Fogarasi szótárból, de ilyesféle adatnak ott sem találtuk nyomát. Így aztán nehéz kideríteni, mivel is rokoníthatták a csemete ~ csimotát.
A megfejtéshez Cseresnyési László Japánban élő magyar nyelvészprofesszor segítségét kértük. Ő a következő lehetőséget valószínűsíti. A japán nyelvben ma is létezik a csimata szó, amely több jelentésben is előfordul: ’útelágazás’, ’terület’, városnegyed’, ’gyülekezőhely’, ’mindenütt’ stb. Ez ugyan jelentését tekintve nehezen egyeztethető a magyar csemete ~ csimota szóval, de van olyan szó is, hogy csima-csima, melynek jelentése ’icipici’. De a csi- szókezdet előfordul más, hasonló jelentésű szavakban is, pl. csibi ’pöttöm’. Cseresnyési szerint talán ezen adatok keveredése vezetett ahhoz a tévhithez, hogy a magyar csemete ~ csimota a japánból magyarázható.
Természetesen az alternatív megfejtéseket is várjuk – kommentben.
Ha a szókezdő "cs" korábban "(t)sz (->"c")-->ts(->"cs")" átalakuláson ment át, akkor a
*(t)szemeszt(e) (ma: szemezte)/ *(t)szemedt(e) késztetés pár is szóba jöhet, mert a növények egyfajta oltási módja a "szemzés", aminek eredménye képpen pl. szilvafa alanyra barack ágat lehet ráoltani.
Az eredményoldali "(t)szemedte-->(t)semette-->(t)semete (csemete)" jelentése éppen olyan kis ágacska lenne, amit ha az alanyra sikeresen ráoltanak, akkor az megfogan.
A feltételezés szerintem "szituációhelyes"..
@lcsaszar: Nem, a Chimborazo valószínűleg kecsua eredetű:
en.wikipedia.org/wiki/Chimborazo#Etymology
@Sultanus Constantinus: Összefügg esetleg a Csimborasszó (Chimborazo) vulkáni hegy nevével?
" A japán nyelvben ma is létezik a csimata szó, amely több jelentésben is előfordul: ’útelágazás’, ’terület’, városnegyed’, ’gyülekezőhely’, ’mindenütt’ stb": sőt, a japánban a 'kanmuri' szó is létezik, tehát napnál világosabb, hogy a japán és a Magyar nyelv rokonok.
A spanyolban is megvan a "cima" [szima/θima] 'hegytető, -csúcs' jelentésben, sőt, ebből jön az encima 'ráadásul', ill. 'felül', 'rajta', 'felett' is.
Ez a napnál világosabb:
A szó eredetileg cseh import mentát jelentett. Cseh-máta. Ebből lett a cse(h)mete, Mivel a menta nagyon kicsi, - főleg a cseh változata - ezért a cse(h)mete magyar jelentése nagyon kis növény lett.
:-) :-)