Tüzetes vizsgálat alatt a tüzetes
A „tüzetesen” szó jól láthatóan képzett szó, de ha elemezni próbáljuk, mégsem jutunk sokra. Köze lenne a „tűz” igéhez vagy a főnévhez, esetleg a „tű” főnévhez? Tüzetesen megvizsgáltuk a kérdést.
A mindennapokból ismerősek az ilyen és ehhez hasonló mondatok: „A rendőrség tüzetes vizsgálatot tartott a kórházban”, „Az adóbevallás elkészítése előtt, kérjük, tüzetesen olvassa el a mellékelt tájékoztatót”. A tüzetesen kifejezés mindenki számára érthető, valami olyasmit jelent, hogy ’alaposan, behatóan, körültekintően’. De ez a kifejezés nem használható bármilyen szövegkörnyezetben; olyan – vélhetően – nem fordul elő, hogy azt mondanánk otthon: „Most jó tüzetesen kiporszívóztam a szőnyeget”. A hétköznapi használaton túlmenően ráadásul a korai magyar nyelvészeti terminológiában is előfordul ez a kifejezés: Brassai Sámuel a mondat felépítésével kapcsolatosan beszél a tüzetes részről; ez a mondat kifejtő, új információt hordozó része (ma kommentnek szokás nevezni).
A szó ugyan nem túl gyakori, mégis minden elemében ismerős. De míg sok magyar képzett szónál evidens, hogy milyen szótőből hoztuk létre, itt rejtély, hogy miből is származhat. A tüzetesen végéről levághatjuk az -en toldalékot, és akkor megkapjuk a tüzetes melléknevet. Ez is olyan mellékneves az -es végződés miatt (kellemes, beteges). Menjünk tovább, vágjuk le ezt a képzőt is: tüzet? Ilyen szó ma nincs, de végülis találunk benne ismerős szóelemet. Honnan származik hát ez a kifejezés? Köze lenne a tűzéshez? Vagy talán magához a tű szóhoz? Egyelőre csak annyi kapcsolatot látunk, hogy amikor meg akarjuk találni a tűt a szénakazalban, akkor azt jó tüzetesen át kell vizsgálni, hogy megtaláljuk.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESZ.) szerint a tüzetes melléknév a tűz igével áll összefüggésben, ami a tövik igéből származik. Ennek az első írásos előfordulását a 15. századból datálja a TESZ. És – úgy látszik – nem volt valami nagy karrierje az írott magyar nyelvben, ugyanis csak a 17. század elejéig volt használatos. Pedig ősi örökség a finnugor korból, származékai megtalálhatók több rokon nyelvben, többek közt a manysiban és a hantiban is. Az eredeti szó jelentése feltehetőleg ’lök, taszít’ volt. természetesen nem tűnt el azért nyomtalanul a tövik, belőle származik a tövis, a tű, a tüske és maga a tűz ige.
A tűz ige legkorábbi írásos nyoma a TESZ. szerint 1508-ból származik. A tövikből úgy alakult ki a tűz, hogy a tövik tövéhez járult a -z gyakorítóképző. Ehhez hasonlóan jött létre még a húz, a nyúz, a néz; ezeknek a tövei ma már önállóan nem léteznek. De találunk olyan hasonló képzésű szavakat is, amelyeknek ma is él a tövük, ilyenek például a hordoz és a vonz. Mivel a tűz esetében az alap szótő elavult, a nyelvérzék később ezt a szót a tű főnévvel kapcsolta össze.
És tűz igéből lett a tüzetesen, de mikor és hogyan? A TESZ. adatai szerint a tüzetes első előfordulása 1843-ból való. Korabeli alakváltozatai voltak még a tüzöttesen és a tüzettesen. Jelentése már ekkor ugyanaz volt, ami ma: ’részletesen, behatóan’. A furcsa képződmény természetesen nyelvújítási származékszó. Megalkotásában és megszilárdításában jelentős szerepe volt Kossuth Lajosnak. A tűz igéből kétféle módon is megpróbálták levezetni: 1. A befejezett melléknévi igenévi alakból (tűzött) a fokozó szerepű -s melléknévképzővel, mint például a kopott befejezett melléknévi igenévből a kopottas. 2. A -t képzős főnevekből (amilyen például a főzt) -s melléknévképzővel, akárcsak a csodálatos, a kívánatos vagy a rettenetes. A szó összeeszkábálásakor a nyelvújítók még azt a jelentést szánták neki, hogy ’célul kitűzött’. Ebben a jelentésében azonban egyáltalán nem terjedt el. Hiába: az ember tervez, a nyelv végez.
@Lajos Toth: „fantasztikus, köszönöm” Google, 0,34mp ☺
@Lajos Toth: Lényegében ezt írtam én is, arra utalva, hogy a "tüzetes vizsgálat" és a "tűvé tesz" jelentése is, eredete is más. Utóbbival kapcsolatban érdemes elolvasni Bill Bryson: Otthon - A magánélet rövid története c. könyvét. Az egyik részben arról ír, hogy régen faggyúgyertyával, módosabbak viaszgyertyával világítottak, ami igen kevés fényt adott. Az egy szem fényforrást esténként körülülte a család, az asszony varrogatott, de ha a tű leesett a földre, semmi esély nem volt arra, hogy aznap folytatódhasson a varrás...
@szigetva: fantasztikus, köszönöm! (Alább bemásoltam.) Ez tetszetős, már csak azt kellene tudni, hogyan cserélt a keresett tárgy a hellyel, ahol keresik. Vagy az volna a logika, hogy ha az egész házat lekicsinyítem, akkor könnyebb lesz átfésülni?
LvT:
"Konkrét adatot ugyan nem találtam rá, de az EWung.-ban az elsőnek 1789-ből adatolt tűvé tesz, nyj. tűvé csinál szólás német fordításának ’wie nach einer Nadel suchen’ lett megadva, azaz ’úgy keresi mint a tűt’.
Ez megvilágíthatja a magyarázatot: a kis tárgyakat, mint a tű, nehéz megkeresni. Itt tehát a tű a nagyon kis méretű dolog archetípusaként szerepelhet. Azaz, ha valamit nagyon nem találni, akkor az olyan, mintha az eltüntetője tűvé tette volna. Tehát az előzmény valami ilyen lehetett: Tűvé tetted tán, hogy ennyit kell keresni? Idővel a keresést megelőző hipotetikus „cselekedet”, a tűvé tétel ráértődhetett magára a keresésre."
@Lajos Toth: forum.index.hu/Article/showArticle?go=59235799&p=1&t=9096663 ld. LvT kommentje 2006.08.15-én
"Tűzesetes vizsgálat"===>"tűzetes vizsgálat" (==>ű=ü), vagyis "alapos vizsgálat".. :)
Nagyon szellemes, de semmi esetre sem kielégítő. Nem a jelentését kérdem, hanem azt, miért így mondjuk? Ennek analógiájára, ha valaki nyílt lapokkal játszik, mondhatnám, hogy nem tesz zsákbamacskává. Ennek azonban semmi értelme. Szerintem a tűvé tesznek sincs, azt mégis használjuk.
Húsz éve keresem a választ, mert a Mi fán terem? volt a jutalomkönyv az iskolában. Azt forgattam, amikor anyám épp tűvé tette a konyhát valamiért. Nosza, fellapoztam a könyvet, de mintha tűt kerestem volna. Csakúgy a könyvtárban és azóta is, az interneten. Se éjjelem, se nappalom, tűkön ülök.
Nahát, négy év után egy hozzászólás...
Tű - tűz - tűhegyre szúr/vesz - tüzetesen megnéz/kitárgyal stb. Mint amikor valaki egy rovart a tű hegyére szúr, hogy közelebbről megvizsgálja. Ha valaki tűvé tesz valamiért valamit, az olyan, mint amikor a leejtett tűt keresi. Ld. még "tű a szénakazalban". Na tűzök innen...
Egyetlen morzsa hiányzik csak: miért tesszük tűvé, amit tüzetesen átvizsgálunk??