A mongol személynevekről

Elsőre akár szokatlannak is tűnhet, ha az embereknek jól érthető, beszélő neveik vannak, mint a mongoloknál – kicsit egy indiánfilmben is érezhetjük magunkat. A mongol nevek mégsem Ülő Bika vagy Nagy Kígyó nevére hasonlítanak, megvan a maguk sajátos, jól felismerhető jellege.

A mongol nevek sok tekintetben eltérnek az Európában megszokottaktól, mind rendszerükben, mind tartalmukban. Jelen cikk a mai Mongóliában élő mongolok (leginkább a halhák) által használt neveket tekinti át, s nem tér ki más mongollakta területek személyneveire vagy a történelmi nevekre.

Egy név mind felett

A mongol szavak kiejtéséről és latinbetűs átírásáról

A cikkben alkalmazott átírás igyekszik az eredeti kiejtést követni és a magyar hangkészletet, valamint helyesírást felhasználva ábrázolni azt (már amennyire a mongol nyelv magyartól eltérő hangjai ezt lehetővé teszik), ugyanakkor a könnyebb megfeleltethetőség miatt helyenként a mongol helyesírást is figyelembe veszi.

A mongol cirill helyesírás a magánhangzók hosszúságát betűkettőzéssel jelzi, a latin átírásban ezeknek a magyar hosszú magánhangzók felelnek meg. Első szótagban a nálunk szokásos különbség van a rövid és hosszú magánhangzók között, míg nem első szótagban a rövidnek írt magánhangzók nagyon röviden vagy sehogy sem ejtendők, s a hosszúnak jelzettek kb. az első szótagi rövid magánhangzókkal egyforma hosszúságúak. A cikkben szereplő összetett nevek elemei ebből a szempontból sokszor külön szóként viselkednek.

A cirill о (átírásban o) betűvel jelölt hang a magyar o és a hang között van, a cirill у (átírásban u) leginkább magyar o-nak hangzik, az ү (átírásban ü) a magyar u-hoz hasonló, az ө (átírásban ö) a magyar ö-nél hátrébb képzett hang, a cirill а (átírásban a) rövid magyar á (a hosszú a magyar á-hoz hasonló), a cirill э (átírásban e) kiejtése nagyon közel van az i-hez (helyenként egybeesik vele), de hosszú változata (ээ ~ é) a magyar é-hez hasonlóan ejtendő.

A cirill й ugyan többnyire j-vel van átírva, de sosem jelent valódi j mássalhangzót (ellentétben a я, е, ё és ю betűkkel), hanem csak egy félhangzós i-t vagy e-t, kettőshangzók második elemeként (az ий-ben pedig egyszerűen hosszú í-t, de ez az átírásban is így szerepel). A cirill в (átírásban v) a magyartól eltérően nem foghangú, hanem két ajakkal ejtett hang (kb. mint az angol why-ban), a cirill х (átírásban h) az oroszhoz vagy némethez hasonlóan ejtett „keményebb” hang (zöngétlen veláris réshang). Még más eltérések is vannak a magyar hangrendszertől, de azok kevésbé befolyásolják a cikkben szereplő példák követhetőségét.

A több elemből álló mongol nevek latinbetűs átírásában az összetétel elemei közti határ ponttal (.) van jelölve, hacsak nem kötőjel szerepel a mongol változatban.

A mongoloknak valójában egy igazi nevük (ner нэр) van, ezt használják a mindennapokban. Hivatalosan emellett még egy apai nevet viselnek (nagyon ritkán anyait), ez az apjuk nevének birtokos esetraggal kiegészített formája, ami megelőzi a személynevet. Az apai nevet többnyire csak a kezdőbetűre rövidítve szokták leírni, pl. Csulún.bátrín Otgon.bajir (Чулуунбаатарын Отгонбаяр) röviden csak Cs. Otgon.bajir (Ч. Отгонбаяр) lesz. Az apai nevet régebben az ovog (овог), manapság inkább ecgín ner (эцгийн нэр) ’apai név’ kifejezéssel jelölik.

A nevek általában mindenki számára érthető jelentéssel bírnak, azaz voltaképp mongol közszavakból állnak. Ettől nagy számban csak a buddhista vallás hatása következtében megjelent tibeti eredetű nevek térnek el. A tibeti nevek leginkább a buddhizmushoz kapcsolódó jelentésűek, s sokszor ugyanazon jelentésű név létezik mongol és tibeti változatban is. Előfordulnak szanszkrit eredetű nevek is, melyek szintén a buddhizmushoz kapcsolódnak, s többnyire tibeti vagy más nyelvi közvetítéssel kerültek a mongolba. A tibeti, szanszkrit és mongol elemek keveredhetnek is egymással. A Mongóliában élő nem mongol nemzetiségűek a saját neveiket használják, így pl. a lakosság néhány százalékát kitevő kazakoknál török, arab és perzsa eredetű nevek is használatosak. A szocialista időkben orosz személynevek vagy orosz szavakból létrehozott nevek is felbukkantak.

A nevek lehetnek egy- és többtagúak, azaz egyetlen szóból állók és több szóból összeállított szerkezetek (a többtagúak döntően két részből állnak). A többtagúakat rendszerint egybeírják, ritkán kötőjellel, de nem feltétlenül következetesen, s ugyanazt a nevet egyik viselője kötőjellel használja, a másik pedig anélkül. Bizonyos szavak előfordulhatnak önmagukban és összetétel részeként is, sokszor az összetétel első vagy második tagjaként egyaránt, pl. Bat (Бат) ’szilárd’, Bold (Болд) ’acél’ és Bat.bold (Батболд) ’szilárd acél’, de még Bold.bat (Болдбат) ’acél szilárd’ is lehet. Más szavak csak összetételben használatosak. Amikor az alábbiakban egy-egy többtagú név jelentése van megadva, a jobb követhetőség érdekében a magyar szavak akkor is különírva szerepelnek, amikor amúgy a magyar helyesírás alapján összetett szóként egybeírnánk azokat.

A mongolok többnyire megkülönböztetik a férfi és női neveket, a nevek jelentése alapján elég jól meghatározható viselőjük neme. A férfinevekben előszeretettel használják a bat (бат) ’szilárd’, bátar (баатар) ’vitéz, hős’ elemeket, míg női nevekben inkább az altan (алтан) ’arany’, naran (наран) ’nap’, szaran (саран) ’hold’, tujá (туяа) ’sugár’, ceceg (цэцэг) ’virág’, bolor (болор) ’kristály’ és hasonló szavak fordulnak elő, de női nevekre jellemző pl. a tibeti eredetű má (маа) ’anya, nő’ elem is.

A vadszamár (hulán, хулан) a mongolok szerint kecses és szép állat, így tökéletes a női névadáshoz
(Forrás: Wikimedia Commons / Petra Kaczensky / CC BY-SA 2.5, 2.0, 1.0)

Vannak ugyanakkor olyan nevek is, melyeket mind férfi, mind nő viselhet, pl. Otgon.bajir (Отгонбаяр) ’legfiatalabb öröm/ünnep’, Mönh.erden (Мөнхэрдэнэ) ’örök drágakő’, Enh.dzsargal (Энхжаргал) ’békés boldogság’. Létezik olyan házaspár is, melynek mindkét tagja ugyanazt a Nacag.dordzs (Нацагдорж) ’sokféle gyémánt/villámjogar’ nevet viseli.

A nevek alapvetően névszókból állnak össze, nagyon ritka az igei elemek használata, azokból is leginkább a jelen-jövő idejű névszói igenév (nomen futuri) fordul elő, pl. Badrah (Бадрах) ’felvirágozni/felvirágzás’. Összességében a névadáskor előnyben részesítik az elvontabb fogalmakat, jó tulajdonságokat, az (értékes) anyagneveket, drágaköveket, egyes természeti jelenségeket, ugyanakkor nemigen használják ilyen célra az állat- és növényneveket (kivéve a ceceg ’virág’ szót, ami gyakori), hétköznapi tárgyak megnevezéseit, illetve régi történelmi személyiségek neveit se. Persze akad kivétel is, pl. előfordul Jamá (Ямаа) ’kecske’. Galtogó (Галтогоо) ’(főző)edény’ vagy Bjaszlag (Бяслаг) ’sajt’, de van egy Teműdzsin (Тэмүүжин) nevű parlamenti képviselő is, aki Dzsingisz kán eredeti nevét viseli (a jelentése egyébként ’kovács’).

Gyakori, hogy a testvérek nevei hasonlítanak egymásra, azonos rendszerre épülnek, hasonló jelentéskörből kerülnek ki vagy egy közös elemmel rendelkeznek. Pl. nővérek lehetnek Naran.tujá (Нарантуяа) ’Nap sugár’, Szaran.tujá (Сарантуяа) ’Hold sugár’ és Bolor.tujá (Болортуяа) ’kristály sugár’, vagy fivérek Gan.bold (Ганболд) ’acél acél’, Gan.dzorig (Ганзориг) ’acél bátorság’ és Gan.szüh (Гансүх) ’acél szekerce’. Az alábbi videóban szereplő hármasikrek nem csupán külsejükben, hanem nevükben is hasonlók – nevük azonos
képzővel képzett, egymásra rímelő szavakból áll: Enhdzsin (Энхжин) ‘békés/nyugodt’, Anhdzsin (Анхжин) ‘első’, Mönhdzsin (Мөнхжин) ‘örök(kévaló)’.

Példák a mongol nevekre

Nézzünk pár példát tehát mongol nevekre. A lista természetesen messze nem teljes (nem is akar az lenni), hisz a nevek rendkívül változatosak, de azért egy általános képet kaphatunk belőle. A listában jelölve van melyik a férfi és melyik a női név, illetve melyik lehet mindkettő. Ezek a jelölések tapasztalati adatokon alapulnak, előfordulhat, hogy egy-egy férfinak vagy nőinek jelölt név a másik nemnél is megtalálható, csak a szerző még nem találkozott vele.

A tibeti és szanszkrit eredetű nevek jó része csak megfelelő háttérismeretekkel érthető a mongolok számára is (ahogy pl. az Európában szokásos latin, görög vagy héber eredetű nevek jelentését sem ismerik utánanézés nélkül még akár a viselőik sem), s inkább csak a névadásban szerepet játszó buddhista lámák voltak és vannak tisztában ezekkel. Van ugyanakkor jó pár tibeti és szanszkrit jövevényszó, ami már a mongol nyelv szerves részévé vált, idegen eredete nem észrevehető a nevekben sem, pl. badam (бадам) ’lótusz’ (szkr. padma ’lótusz’), erden (эрдэнэ) ’drágakő (szkr. ratna ’drágakő’), dzandan (зандан) ’szantál’ (szkr. candana ’szantál’), stb.

A szocialista időkben néha meglepőnek tűnő, szokatlan nevek is előfodultak, leginkább az orosz nyelvből kölcsönözve. Igazából ezek a nevek sosem voltak különösebben elterjedtek, inkább afféle érdekességek csak.

’Szekercevitéz’ (D. Szühbátar, Д. Сүхбаатар), a mongolok nemzeti hőse
(Forrás: Wikimedia Commons)

Következzen még külön kiemelve néhány ismertebb mongol neve, akikről az is hallhatott, aki amúgy nem kifejezetten tájékozott mongol témákban:

Asashōryū Akinori szumóbirkózó felvett japán neve ellenére mongol: D. Dagvadordzs (Д. Дагвадорж)
(Forrás: Wikimedia Commons / petra.langeder1 / CC BY 2.0)

Néhány érdekességet sorol fel a mongol statisztikai hivatal honlapjának egy oldala, ahol a legrövidebb és leghosszabb neveket gyűjtötték össze. A ner.query.mn oldalon pedig mongol nevek hosszú listájában böngészhetnek a leendő szülők vagy egyszerű érdeklődők kezdőbetű, nem és nyelvi eredet alapján is.

Óvónevek

A fentiekből az látszik, hogy a legtöbb mongol névnek szép jelentése van, mely viselője sorsát is jó irányba hivatott terelni. Ugyanakkor találkozhatunk olyan elnevezésekkel is, melyekkel a rossz szellemektől, ártó démonoktól kívánják megóvni a gyermeket. A démonokat vonzza a szép gyerek, hogy ártsanak neki vagy elragadják, ezért amikor pl. egy kisbabát becézgetnek (nem is feltétlenül a szülei, hanem rokonok, barátok, járókelők az utcán) akkor a nálunk szokásos kedveskedő szavak helyett inkább a múhaj (муухай) ’csúnya’ jelzővel illetik a biztonság kedvéért. Ugyanez a hozzáállás tükrözödhet a névadásban is, s időnként olyan nevet igyekeznek adni, ami nem hívja fel a gyerekre az ártó démonok figyelmét. Így lehet valaki En.bis (Энэбиш) ’nem ez’, Terbis (Тэр.биш) ’nem az’, Hencsbis (Хэнчбиш) ’senki’, Nergüj (Нэргүй) ’névtelen’, Nehí (Нэхий) ’juhbőr’, de bizony előfordul a Bászt (Бааст) ’szaros’ név is. Ugyanezt a célt szolgálja a női nevek fiúkra ruházása (a lányok kevésbé kapósak a rossz démonok számára), pl. a Szeleng (Сэлэнгэ) ’Szelenga (folyó)’ nevet többnyire nők viselik, de előfordul férfinévként is.

Ilyen óvóneveket máshol is használnak a világban, s a magyar névadási rendszerben is megtalálható volt egykor (lásd pl. olyan középkori személynevek, mint Hitvánd, Nemvaló, Haláld, stb.).

Nemzetségnév használata

Nem említettük még a mongol neveknek egy viszonylag új vonását. A személynév és az apai név mellett 2006-ban bevezették a nemzetségnév használatát (most erre használják az ovog szót), ami az apai névvel ellentétben öröklődik az utódokra is, s ez hasonlítana legjobban a máshol megszokott vezetéknévre. Régen valóban használták a mongolok a nemzetségük nevét, ha arra a megkülönböztetés miatt szükség volt, de az utóbbi évtizedekben sok helyen feledésbe merült, hogy ki milyen nemzetségből származik. Különösen igaz ez a városokba költözőkre, akik gyakran elszakadtak gyökereiktől. Így a nemzetségnév hivatalos bevezetésekor mindenki szabadon választhatott magának ilyen nevet, nem kötötte semmi a döntésében, nem is feltétlenül csak létező (vagy valaha létezett) nemzetségneveket választhattak, hanem akár földrajzi, személynévi vagy más eredetűeket is. Pl. az első (és egyetlen) mongol űrhajós, Dzs. Gür.ragcsá (Ж. Гүррагчаа) a Szanszar (Сансар) ’űr, világegyetem’ nemzetségnévvel látta el magát. Természetesen különösen népszerű lett a Bordzsigid (Боржигид) név, ami Dzsingisz kán nemzetségének a neve volt.

A teljes, nemzetség- és apai nevet is tartalmazó név megadásakor a nemzetségnév kerül legelőre (mindenféle kiegészítés nélkül, vagy az ovgín (овгийн) ’nemzetségnek a …’ esetleg ovogt (овогт) ’nemzetségű’ szóval együtt), majd az apai név (birtokos esetraggal) és a személynév következik, pl. Heréd (ovgín/ovogt) Lagvagín Bat.bátar, azaz Хэрээд (овгийн/овогт) Лхагвагийн Батбаатар, ahol Heréd a nemzetségnév, Lagva az apa neve, Bat.bátar pedig a személynév. Mindazonáltal a nemzetségnévnek bevezetése óta nincs különösebb jelentősége, nemigen használják, s a személyi igazolványban szerepel ugyan, de pl. az útlevelekbe már nem kerül be. Néhányan, akik ezt fontosnak tartották, már a hivatalos bevezetés előtt is feltüntették nemzetségnevüket nem hivatalos irataikon, névjegykártyájukon.

Névhasználat a mindennapokban

A mindennapokban a mongolok csak a személynevüket használják. A hivatalosabb (magázódó) megszólításkor a név után teszik a guaj (гуай) szót, mely egyaránt használható férfiak és nők esetén, pl. Altan.ceceg guai (Алтанцэцэг гуай). Fiatalabbak a náluk idősebb ismerősők megszólításakor vagy róluk beszélve a név után tehetik az ah (ах) ’báty(ám)’ vagy egcs (эгч) ’nővér(em)’ szót. Tanároknál, tudósoknál szerepelhet a bags (багш) ’tanár, mester’ is a guaj helyett, tisztségek, címek viselőinél ezek megnevezése is használható, s kifejezetten megszólításkor mindezek kiegészülnek a megszólító eset (vocativus) á/é/ó/ő végződésével, pl. ahá (ахаа), egcsé (эгчээ), bagsá (багшаа). Ez utóbbiak önmagukban, név nélkül is használhatók, de a guaj nem.

Mongol tanár
(Forrás: Wikimedia Commons / OLPC / CC BY 2.5)

Szintén a hivatalos, s leginkább az írásbeli használathoz köthető a férfiak neve elé tett nojinton (ноёнтон) ’úr’ és a nőknél alkalmazott hatagtaj (хатагтай) ’hölgy’ szó. Ezek már tényleg nagyon hivataloskodók, de azért szerepelnek olyan mindennaposabb kifejezésben is, mint az Erhem hündet nojinton hatagtaj nará! (Эрхэм хүндэт ноёнтон хатагтай нараа!) ’Tisztelt hölgyeim és uraim!’.

A kötetlenebb, bizalmas társalgásban, barátok, ismerősök, rokonok megszólítására is a személynevet használják – ha valakinek egyelemű neve van, akkor azt, ha kételemű, akkor leginkább csak egyik elemét, többnyire kiegészítve az előbb említett vocativus hosszú magánhangzójával (nem feltétlenül csak megszólításkor). Pl. Bat.bold (Батболд) lehet Bat(á) is, de Bold(ó) is, míg Szaran.tujá (Сарантуяа) inkább csak Szará, Naran.tujá (Нарантуяа) rendszerint Nará, Altan.ceceg (Алтанцэцэг) többnyire Cecgé.

Fiatalok közt használatosak még becenevek is, melyeket a személynév előbbi rövidebb alakjából képeznek. Pl. Otgon.bajir lehet egyszer Otgó, de becézve Ógí is, Bolor.má lehet Bolró, de Bógí is, Delger.dzajá lehet Delgré, de Dégí is, Bolor.tungalag lehet Bolró, de Tungá is, Erden.ceceg lehet Erdné vagy Cecgé, de Erká is, Enh.amgalan lehet Enhé, de Amgá is. Az ilyen jellegű becenevek nem kötődnek nemhez, férfi és női nevekből egyaránt képezhetők.

Amennyiben olyan valakit kell megszólítani, akinek a nevét nem ismerik (pl. boltban az eladót vagy útbaigazítás kérésekor egy járókelőt), a nemétől és korától függő megszólítást alkalmaznak. Az idősebb férfit – a fent már említett módon – az ahá (ахаа) ’báty(ám)’, az idősebb nőt az egcsé (эгчээ) ’nővér(em)’, míg a fiatalabbakat a xű miny (хүү минь) ’fiam’ vagy dű miny (дүү минь) ’öcsém/húgom’ megszólítás illeti.

Névtabu

Érdekes jelenség még a névtabu, ami ma már nem jelent mindennapi gyakorlatot, de valaha fontos szerepe volt. Főként az idősebb és férfi családtagok, rokonok, tanárok neveit nem volt mindig ildomos kiejteni, ilyenkor a rokonsági viszony megnevezésével, körülírással (kinek a kije) vagy a név megváltoztatott alakjával helyettesítették azt. Ilyen lehetett a név első hangjának vagy szótagjának felhasználása, pl. ha a tanár neve Rincsen (Ринчэн), akkor Ri bags (Ри багш) lesz belőle, ha Majdar (Майдар), akkor Ma bags (Ма багш), stb.

A nők számára helyenként nem csupán egy-egy férfirokon neve volt tilos, hanem a névhez hasonló szavak is – ilyenkor ezen szavak helyett rokonértelmű másikat használtak. Ez a jelenség kapcsolódik valamelyest
az egyes mongol népcsoportoknál (darhadok, ojrátok) hajdan létezett
női nyelvhez, azaz egy olyan nyelvi normához, melyet a nőknek
követniük kellett, csak rájuk volt jellemző (ennek ma már csak
népköltészeti művekben van nyoma).

Mongol nevek külföldön

Noha a hazai használatkor a sorrendből, illetve a birtokos végződésből egyértelműen eldönthető, hogy valakinek mi az apai és mi a saját személyneve, meglehetősen kaotikussá válik a helyzet, ha nem hazai pályán használják.

A világ nagy részén latin betűs átírást fog egy mongol alkalmazni, amit eleve sokféle módon valósíthat meg, hisz nincs általánosan elfogadott és használt rendszerük a cirill betűk latin átírására. Így pl. a Tömör.dzsav (Төмөржав) névből mongolok által leírva lehet Tömörjav, Tumurjav, de Tumurzhav is.

A név szerkezetét tekintve idegen nyelvi környezetben a következő változatokkal lehet találkozni:

• az eredeti forma és sorrend megtartása, azaz az apai név szerepel elöl birtokos esetben, s ezt követi a személynév: Chuluunbaatariin Otgonbayar

• az eredeti rövid forma megtartása: Ch. Otgonbayar

• az eredeti sorrend megtartása, a birtokos eset elhagyásával: Chuluunbaatar Otgonbayar

• a sorrend megcserélése (a nyugati szokásoknak megfelelően), elöl a személynév, utána az apai név, de birtokos esetrag nélkül: Otgonbayar Chuluunbaatar

A problémát természetesen az utóbbi két alak okozza, melyek első ránézésre nem igazán megkülönböztethetők. Eligazítást az jelenthet, ha ismert, hogy az illető nő, s valamelyik névelemről el tudjuk dönteni, hogy az női név-e, bár – mint láttuk – ez sem mindig egyértelmű. Ha pedig valaki a nevéhez hozzáteszi még a nemzetségnevet is, akkor végképp nehéz lehet kideríteni melyik néven is illene szólitani.

Olvasnivaló

Сүхбаатар, O.: Монгол хэлний харь үгийн толь. [A mongol nyelv idegen szavainak szótára]

Сэржээ, Ж.: Монгол хүний нэр. [Mongol személynevek]

Kapcsolódó tartalmak:

• Nem minden mongol mongol, de minden mongol mongol
• Amit tudni akarsz a finn nevekről, csak nem jutott még eszedbe megkérdezni
• A finn nevekről
• Beszélő nevek
• Névkutatással a rabszolgák eredetének nyomában

Hasonló tartalmak:

• A buzgó nyelvőr
• A garbó, a jéger és a viganó
• A Hitler-szalonna lehet
  a Horthy-szelet kulcsa
• A Krímből a szabóságba
• A Kurultájtól
  a Nagy Népi Hurálig

Hozzászólások (87):