Olvasónk szerint a magyar etimológiai szótárak elavultak – mi rámutatunk, hogy leghamarabb az az etimológiai szótár fog elavulni, amelyik még csak most készül. Közben az is kiderül, miért nem jó az értelmező-etimológiai szótár.

Kata nevű olvasónkat piszkálja, ha a fogpiszkáló csomagolásán „fogvájó” szerepel. A jelenség nem új, sőt mondhatjuk, nem olyan rossz a helyzet, mint korábban volt – és mint amilyen a jövőben lehet.

Miért van páratlanul sok hivatalos nyelv az Európai Unióban? Hogyan dolgoznak uniós fordítóink, tolmácsaink? Miért kell áfa helyett héa-ról beszélnünk? Valóban beszélhetünk egy önálló EU-nyelvről? A mindennapi uniós témák, hírek mellett ezek is érd...

Tavak vagy tengerek, folyók vagy patakok partja – a magyarban egyre megy. Nem úgy az angolban, ahol számos szempontot figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy a megfelelő ’part’ jelentésű szót kiválasszuk. Sziklás és homokos tengerpartokon, csendes folyóp...

Nem mindig a mi hibánk, ha valamit nem értünk. Tudományos eredményeket lehet ábrázolni akkor is, ha nincsenek mögöttük tudományos kutatások – vagy éppen nem tudjuk, milyenek. Pedig az eredmény gyakran egyszerűen attól függ, hogyan számolunk. Bár vann...

Gyerekcipőben jár-e a magyar szavak eredetének kutatása, ahogy olvasónk állítja? A válaszhoz áttekintjük, hogyan nő fel feladataihoz az etimológia tudománya, és mi a helyzet a magyar nyelvvel kapcsolatban.

A legtöbb -ny végű szó -n végű idegen szavak átvételéből keletkezett. Mivel következetes [n] > [ny] hangváltozás nem zajlott le a magyarban, ezeknek az esetében mindig felvethető, hogy nem lehet-e, hogy az átvétel után képzős szót „láttak bele” ezek...

Az angol személyes névmásokat vizsgáljuk. Hogy mondják angolul, hogy „ti”? Tegeződnek vagy magázódnak az angolok? Mit tettek a középangolok a férfi és nő összeolvadása ellen? És mit tettek az ellen, hogy a férfi több férfivel vagy nővel olvadjon össz...

Házi szakértőnk fenntartásokkal kezelte a szakirodalom állításait – a lelkes kommentelők csatlakoznak hozzá, és záporoznak az ötletek. A tények azonban kijózanítóak.

Nemcsak a szelfié a világ! Persze van olyan ország Nagy-Britannián kívül is, ahol tarolt a szelfi, de most bemutatunk még hét európai nyelvet, amelyekben nem a szelfi lett 2013 szava.

Nincs is egyszerűbb dolog, mint egy szó eredetének utánanézni, az ember felüti a TESz.-t, és kimásolja, amit ott talál, vagy amit abból fontosnak gondol. Házi szakértőnk azonban nem híve az egyszerű megoldásoknak...

Hogyan igazodjunk el az angol többszavas igék rengetegében? Hová kerüljön a kifejezésben a névmás és mikor jöhet egymás után két funkciószó? Mi a különbség az elöljáró és az igekötő között, ha ugyanúgy néznek ki?

A rémfa látványa valóban rémületet kelthet a sertésekben – ám elnevezéseinket ritkán alkotjuk meg a vágóállatok szempontjait figyelemben tartva. Az elnevezés eredetének megfejtése nem tűnik könnyűnek, de bátran belevágunk.

Olvasónk azt gondolhatta, a csúnyája/csunyája ’pinája’ használata független a csúnya ’rút’ használatától. Házi szakértőnk szerint viszont a kettő használata szorosan összefügg egymással – még ha ennek okát nem is helyesli.

Miért nehezebb megtanulni a „berúg”, mint a „bemegy” szót? Hogy állhat egy ige több különálló szóból? Mi előtt jár az elöljáró és hogy kerülhet a mondat végére? Az angol nyelv rejtelmeibe tekintünk bele.