Miért van egy okiratnak egészen különböző neve a köznyelvben, mint a jogi nyelvben? Szakértőnk arról is elmélkedik, kicsinyít-e a kicsinyítő képző, és ha nem, vajon mit csinál. Filmbetétünkből kiderül, milyen szójátékok hangzanak el New York-i étterm...

Mi közük van a Krisztináknak a krémekhez vagy a Vörös Hadsereghez? Névnapi köszöntőnkben a „kereszt(y)én(y)” szó történetét bogozgatjuk, ellátogatunk Svájcba és Oroszországba, miközben egy pillanatra felbukkan a „boszorkány” és a „járgány” is.

Az „ír” és a „betű” szavak eredete sokat elárulhat arról, hogy mikor ismerkedtek meg az írással a magyarok. Elhamarkodott lenne azonban egyenesen azt a következtetést levonni, hogy e szavakkal együtt már az írást is elsajátították.

A magyarban igen kevés „-eszk” végű szó van, ráadásul mindegyik nemzetközileg ismert, a nagy európai nyelvek szókincsében szintén létező szó. A „groteszk” és az „arabeszk” nyomába eredtünk, eljutottunk Olaszországba, de az eredmény nem egy pikareszk ...

Tudta, hogy van olyan szó, amit bármire lehet használni? Sőt, ha használja, egyben új jelentéssel is ruházhatja fel. Az angol „SWAG” betűszónak objektíve is sok feloldása lehetséges, most arról nem beszélve, hogy szinte bárhogy feloldható...

Korábban olvashattunk a rokon nyelvekről, de nem sok lehetőségünk volt hallani is őket. Az internettel minden megváltozott – szerencsére nem csak annak köszönhetően, hogy elérhetjük nyelvrokonaink rádióit, tévéit.