A nyelvnek az a szemlélete, amelyik az iskoláinkban még mindig szinte egyeduralkodó, azt sugallja, hogy a „szabályok” mindig egyetlen „helyes” alakot engednek meg. A nyelvet olyasmiként mutatja be, mint a helyesírást, pedig még a helyesírási szabvány...

Az orvos nem lop, és nem alattomos (vagy legalábbis nem inkább, mint mások): semmi köze az orvvadászhoz, az orgazdához vagy az orgyilkoshoz.

Örömszerzés helyett valóban nem beszélünk örömokozásról, de vajon okozhatunk-e örömet valakinek, vagy csak szerezhetünk? Házi szakértőnk válaszol.

Olvasónk szerint egyes kifejezések manapság nagyon sok esetben elveszítik eredeti funkciójukat, és inkább afféle kötőszóként szolgálnak. Házi szakértőnk szerint konkrétan ezek az esetek korunkra jellemzőek, de hozzájuk valamilyen szinten hasonló vált...

Mire jók a méhek? Mi közük a levéltetveknek a mézhez? Mi az a méhszurok és a mézharmat? Milyen állat neve jelenti azt, hogy ’mézevő’? A méhek napján a kaptárak és gyümölcsfák körül döngicsélő méhek titkaiba pillantunk be.

Teljesen alaptalan feltételezés, hogy a magyar eredetű szavak bármiben is „jobbak”, mint az idegen eredetűek. Ráadásul jó dolog a nyelv gazdagsága, vagyis az, hogy egyazon célra sokféle kifejezés áll a rendelkezésünkre.

Mi köze a szaglásnak a vérkeringéshez? Többek között az, hogy mind a kettőnél szükség van a szívásra. Kiderül, hogy hiába szív a szív, nem ezért szív. Kitérünk a szopásra is.

Tényleg nincs sok köze ránézésre a „molnár” szónak a „malom” szóhoz? Olvasónk legalábbis ezt állítja. Tény, hogy sok apró különbség van a két szó között ám ezek némi szaktudás birtokában könnyen megmagyarázhatóak.

Nem lehet valaminek jó szaga, mert a szag eleve rossz – hangoztatja sok nyelvtársunk. Az ilyen megalapozatlan logikázásoknak azonban messze ható következményei lehetnek...

Mi látnivaló lehet egy köldökön? A ködöt sülve, főve vagy rántva érdemes fogyasztani? Miről szólnak a kövek? Házi szakértőnk sajátos olvasói kérdések megfejtésével kísérletezik.

Vajon van-e köze a „nyúl” főnévnek a „nyúl” igéhez? Talán olyan szépen kinyúlik ugrándozás vagy futás közben? Esetleg lenyúlja a káposztát és a répát a veteményesből? Feltárjuk az igazságot.

Olvasónknak nem tetszik egy új akadémiai projekt neve. Vajon házi szakértőnk megvédi az elnevezést, vagy igazat ad olvasónknak, és maga is rosszallását fejezik ki?

Vannak igék, melyeknek alakjuk alapján mást kellene jelenteniük, mégis ugyanúgy használjuk őket. Ráadásul nem feledkezhetünk meg a magyar, az angol, a latin és a holland között felfedezhető figyelemre méltó hasonlóságokról sem.

A nyelvek rokonsága annak köszönhetően bizonyítható, hogy a hangváltozások meglehetősen szabályosan mennek végbe. Persze a kép összekuszálódhat, és a véletlenek is bekavarhatnak – a jelentésváltozásokkal pedig már nincs ennyire egyszerű dolgunk. Enne...

Hol szeretne átmenni a forgalmas úton? Unja már a zebrát? Mit szólna egy pelikánátkelőhöz vagy egy lundaátkelőhöz? Esetleg a mitológiai lényeket jobban kedveli, és egy pegazusátkelőt választana? Mindez Nagy-Britanniában rendelkezésére áll – csak a pa...

Évtizedeken át április negyedikén ünnepeltük hazánk felszabadulását. A szovjet csapatok megjelenése kétségtelenül hatott a magyar szókincsre is, de nem biztos, hogy úgy, ahogy az első pillanatban gondolnánk.

Nem kétséges, hogy a munka lehet kín, szenvedés, ha annak, aki végzi, nem a kedvére való, és főleg ha kényszerből végzi. A nagyobb európai nyelvek között körülnézve azt találjuk, hogy szép számmal van köztük olyan, amelyben a ’munka’ értelmű szó ered...

„Menj a francba!” – küldjük el egymást melegebb éghajlatra. De vajon hol a francban van ez a franc, hogy a franc essen belé?! Házi szakértőnk ennek járt utána.