Állatok a zebrán
Hol szeretne átmenni a forgalmas úton? Unja már a zebrát? Mit szólna egy pelikánátkelőhöz vagy egy lundaátkelőhöz? Esetleg a mitológiai lényeket jobban kedveli, és egy pegazusátkelőt választana? Mindez Nagy-Britanniában rendelkezésére áll – csak a pandaátkelőt vonták ki a forgalomból.
Miben hasonlít egymásra a zebra és a krumpli? Első ránézésre nem sokban, legfeljebb abban, hogy megfelelő konyhai előkészítés után mindkettő ehető. Ha e szavak használatán gondolkozunk – elsősorban a köznapi és a hivatalos stílusréteget vizsgálva – arra jutunk, hogy mindkét szó köznapi, és van egy másik, inkább hivatalosabb szövegekben vagy helyzetekben előforduló szinonimájuk. A krumpli esetében a burgonya, a zebra esetében pedig attól függ, milyen zebrára gondolunk. Minket most nem az állattani finomságok érdekelnek, sokkal inkább az, hogy hol kelhetünk át gyalogosan az úttesten. Lássuk, hogy nevezik ezt a zebrát hivatalosan a magyarban és mi az átkelő angol neve. Hamarosan kiderül, az állattani finomságoktól mégsem szabadulunk – főként, ha a Brit-szigeteken járunk.
KRESZ
A magyar közlekedési szabályokat egy számtalanszor módosított, 1975-ben hozott jogszabály foglalja össze, amit egyszerűen KRESZ néven ismerünk. De mit jelent ez a szó valójában? A KRESZ egy betűszó, tehát olyan mozaikszó, amely egy több szóból álló név kezdőbetűiből alakult ki: ez a név a Közúti Rendelkezések Egységes Szabályozása. A jogszabályban hiába keressük a zebra szót, még a zebr- tő sem szerepel benne.
Mi tehát a zebra hivatalos neve? KRESZ-tanulmányainkból felsejlik, hogy valamiféle átkelőről van szó. Keressünk rá erre! Jó nyomon járunk, a jogszabályban 24 előfordulást találunk. No de mik ezek? Néhány esetben pusztán átkelő szerepel a dokumentumban, egyszer pedig határátkelőhely, a többi viszont az, amit mi keresünk:
gyalogosátkelőhely – 18
gyalogos átkelőhely – 2
gyalogos-átkelőhely – 1
A három változat közül vajon melyik a helyes helyesírási szempontból? Ha felütjük a helyesírási szótárat, a fenti írásmódok közül csak egy szerepel benne: a harmadik, kötőjeles forma. Ugyanis ez a szó egy többszörös összetétel, ami hat szótagnál hosszabb. Így a fő összetételi határra kötőjelet kell írnunk (AkH 138.). Ennek a szókapcsolatnak vannak – a jogszabályból ugyan hiányzó, de mégis használt – rövidebb változatai is, amelyek már nem lépik túl a bűvös hat szótagos határt: gyalogosátkelő, gyalogátkelő, gyalogátkelőhely. Ezeket már egy szóba kell írni. Vajon az angolban is számolgatnunk kell a szótagokat?
Az első állat – a zebra
Nem, az angoloknak a gyalogátkelőknél az állatokkal gyűlik meg a bajuk. Induljunk el a hivatalos elnevezéstől – aztán már elveszhetünk az állatkertben. A gyalogos-átkelőhelynek megfelelő szó a pedestrian crossing, ami a pedestrian ’gyalogos’ és a crossing ’átkelőhely, kereszteződés, átjáró’ főnevekből képzett összetétel. Az átkelőknek több fajtáját különböztetik meg.
A ma is alkalmazott legegyszerűbb átkelő a zebra crossing ’zebra’, ami az általunk is jól ismert útburkolati jelekkel jelzett átkelőhely. Az első csíkozással jelölt gyalogátkelőket az 1940-es években létesítették Nagy-Britanniában, kísérleti jelleggel. Addig csupán táblákkal vagy nehezen látható kis fémkiemelkedésekkel jelezték az átkelőhelyet, amiket az autósok nehezen vettek észre. Az 1930-as években bevezették az azóta is használt, fekete-fehér csíkos oszlopokon álló narancssárga lámpákat, amik a gyalogátkelőre hívták fel az autósok figyelmét. Ezeket az akkori közlekedési (később hadügy-) miniszterről, Leslie Hore-Belisháról Belisha beaconnek, azaz ’Belisha-jelzőlámpá’-nak nevezték el.
A gázolások száma azonban a sárga lámpák ellenére is magas volt. Így a gyalogosbalesetek számának csökkentésére átfogó kísérletet rendeztek: ezer helyen létesítettek különböző jelzésekkel ellátott átkelőket. A kísérlet győztese a fekete-fehér csíkos átkelő lett, a zebra crossing, melyet 1951. október 31-től hivatalosan is bevezettek Nagy-Britanniában.
(Forrás: Wikimedia Commons / Murrur / CC BY 3 0)
Honnan ered a zebra név? A névadás logikusnak tűnik – hisz a fekete-fehér csíkozás mind az állat, mind az átkelő esetében meglehetősen feltűnő jellemző. Az elnevezést Jim Callaghan parlamenti képviselőnek tulajdonítják, bár ő maga nem emlékszik az esetre. Mindenesetre a név igen találó volt, az elnevezés nem csak Britanniában, hanem Európa más részein is elterjedt (holland zebrapad, spanyol paso de cebra, német Zebrastreifen, magyar zebra). Amerikában viszont nem honosodott meg, ott inkább a crosswalk ’átkelő’ elnevezés dívik – és az útburkolati jelek is változatosabbak.
A forgalom növekedésével azonban az egyszerű felfestés nem bizonyult elegendőnek. A lámpák tökéletesítésén gondolkoztak, s 1953-ban kezdték gyártani a villódzó sárga lámpákat. Majd következtek az olyan átkelők, ahol a közlekedési lámpák megállították a forgalmat a gyalogosok áthaladásának idejére. A britek ezeket – folytatva a zebrás hagyományt – különböző állatokról nevezték el. No de melyikekről?
Cikkünkben a legtöbb átkelőtípus nevére kattintva egy interaktív gyalogátkelő-ábra jelenik meg. A jobb oldalon látható, gyalogos irányítópanelen a kis szürke gombot megnyomva megtekinthetjük, hogyan változnak a lámpák az egyes kereszteződéstípusokban.
1962 és 1967 között egy másik fekete-fehér állatról, a pandáról neveztek el átkelőt. Ez egy lámpás kereszteződés volt, ahol alapesetben semmilyen lámpa nem égett. Ha jött egy gyalogos, megnyomott egy gombot. A sárga Belisha beacon ekkor villogni kezdett, majd egy rövid idő múlva a forgalmat egy pirosan villogó lámpa megállította, a gyalogos pedig átkelhetett – amint a cross ’átkelés’ feliratú lámpa számára világítani kezdett. Néhány másodperc múlva a lámpák elaludtak, s a forgalom mehetett tovább. A kereszteződés a sok villogó lámpa miatt nem aratott osztatlan sikert. Újabb kísérletek következtek, s néhány rövid életű próbálkozás után. Például az X-way crossing ’X-utas átkelő’ nevű átkelőnél jelent meg először a zöld és piros emberke a gyalogosok lámpáján. A kereszteződés a nevét onnan kapta, hogy a forgalmat megállító lámpa alsó részén nem egy hagyományos zöld lámpa volt, hanem egy fehér kereszt. Ezzel jelezték, hogy ez speciális, gyalogosok által vezérelt kereszteződés, amit sok helyütt fém kiemelkedésekkel is jeleztek az autósok számára. Az autósokat piros lámpával állították meg, de ez csak három-hét másodpercig világított, aztán sárga villogóra váltott, amíg a gyalogosok átkelhettek. Ezzel az átkelőtípussal sem voltak azonban elégedettek a britek, így hamarosan megszületett az első madárról elnevezett átkelőtípus.
Madarak minden mennyiségben
A pelican crossing nevű átkelők azok a ma is széles körben használt lámpás gyalogátkelők, melyeknél a gyalogosok csak akkor kapnak zöld jelzést (egy kis zöld emberke világít, mint nálunk), ha előzőleg megnyomnak egy gombot. A név eredendően PELICON volt a PEdestrian LIght CONtrolled crossing ’gyalogos által irányított lámpás kereszteződés’. A névvel senki sem volt elégedett, és az új átkelőtípus bejelentésekor, 1968-ban, végül a sajtóiroda nyomására már az első sajtóközleményben pelican crossing néven mutatták be a lámpás kereszteződést, amely az előző kísérletek pozitív vonásait igyekezett magába sűríteni. Eltűntek a fém kiemelkedések az útról, az autósoknak már hosszabb ideig volt piros a lámpa, mint az X-way crossing esetében. Megszüntették a fehér keresztet is az autósok lámpáján, egyszerűen zöld lámpát tettek a helyére, mint a többi háromszínű közlekedési lámpa helyére. A pelican crossing abban különbözik a hazánkban is ismert átkelőktől, hogy a gyalogosok villogó zöld lámpája idején az autósok lámpája nem piros, mint itthon, hanem sárgán villog.
Ezután már nem volt megállás, egyre újabb és újabb átkelőtípusok születtek. A toucan crossing ’tukánátkelő’ gyalogos- és kerékpárosforgalom bonyolítására szolgál. Neve a two can cross ’ketten haladhatnak át’ kifejezésből származik, melyből a two can kiejtése hasonlít a toucan kiejtésére [túkön]. Itt két gomb van: egy a gyalogosoknak, egy a kerékpárosoknak.
A puffin crossing ’lundaátkelő’ egy északi, fekete-fehér színű madár nevét viseli. A mozaikszó a Pedestrian User-Friendly INtelligent crossing ’felhasználóbarát intelligens gyalogátkelő’ kifejezésből született és remekül illik az állatos átkelőnevek sorába. Ez a típus már mindent tud – így hatalmas vitákat is kavar. A gyalogosok lámpája nem az utca másik oldalán van, hanem azon az oszlopon, amin a gombot meg kell nyomni átkelés előtt. A rendszer nem csak azt érzékeli, hogy mekkora az autóforgalom, hanem azt is, hogy jelen van-e még a gyalogos az utca innenső oldalán, vagy már átkelt az úton. Valamilyen bonyolult számítás után csak akkor ad zöld jelzést a gyalogosoknak, ha ezt a gyalogos- és autóforgalom függvényében optimálisnak ítéli. Megszűnt a villogó zöld emberke is. A gyalogoslámpa vagy zölden világít vagy pirosan.
Kissé kilóg a sorból a pegasus crossing ’pegazusátkelő’, hisz a pegazus mitológiai lény ugyan tud repülni, de madárnak mégsem mondanánk. Az ilyen átkelőhelyeknél lóval érkezőknek is külön gomb áll rendelkezésére, a megfelelő magasságban. Ehhez képest itt Magyarországon csupa unalom a közlekedés – akár van gomb, akár nincs, akár villog valami, akár nem, mi csak a zebrán mehetünk át.
Források
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól