Csodálkozva fogadtuk a hírt: Sólyom lesz az új magyar légitársaság neve. Ha a döntéshozók ragaszkodnak a madárnévhez, milyen alternatívák kerülhetnek szóba? Persze az is érdekel minket, hogy honnan erednek a szóba jöhető madárnevek – ez sem kevésbé r...

Arról bizonyára mindenki hallott, hogy az eszkimóknak sok szavuk van a hóra – ám mi a helyzet a finnekkel? Hiszen hóból nekik is bőven jutott? Nos, akik e kérdést vizsgálták, megnyugodhattak: hóra vonatkozó szóból is van bőven elég.

A szer jelentéseinek és származékainak se szeri, se száma. Olvasónk kérdésére válaszolva szertelenkedünk, de közben azért azért próbálunk követni valamilyen rendszert.

Egy alig ismert tájszóról hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy „parasztos”. Ha azonban utánajárunk történetének, kiderülhet, hogy kiterjedt nemzetközi rokonsága van, és nagyon is „előkelő származású”.

A nyaralások idején összejön a család vagy a barátok, és az összezártság bizony sok konfliktusra és félreértésre ad okot. De mi a helyzet, ha a közeli nyelvrokonok nyaralnak egymásnál? Milyen kínos nyelvi helyzetekbe kerülhet egy finn turista Észtors...

Népszerű nyári viseletünk a távol-keletről származik, de vajon hogyan alakult ki a neve? A történet nem annyira egyszerű, mint elsőre gondolnánk. Érdemes szétnézni a világban, mielőtt levonnánk a nyelvtörténeti következtetést – és persze a puszta érd...

Nagyon kevés embernek adatott meg, hogy hónap viselje a nevét, összesen kettőnek: Julius Caesarnak és fogadott fiának, Augustusnak. A többi hónap egy-egy isten nevét viseli, vagy csak sorszámot. Már a rómaiak is neveztek el hónapot az akkor aktuális ...

Gyilkosság, szerelemféltés, vérfertőző viszony, civódások és gonosz bosszú. Nem, nem egy bulvárlap címei között tallózunk, hanem a görög mitológiában. A főszereplők Zeusz és Héra, Pán és Ékhó, Uranosz és Gaia és még sokan mások. Tőlük megtudjuk, mit ...

A szavakat gyakran egészen különböző értelemben használjuk a hétköznapi és a jogi nyelvben. Házi szakértőnk ezúttal jogi szövegek tanulmányozására kényszerült. Ennek köszönhetően azt is megtudhatjuk, mi a csuda az az áteresz.

Nehéz dolga van a nyelvésznek, ha el kell magyaráznia, hogy miért ne szóljunk rá a törpefejűre, ha látszólag kétszer mond valamit. A dolgoknak gyakran akkor is van értelmük, ha első pillantásra nem is jövünk rá, mi az.

Varró Dani felháborodott levelet kapott egy kisgyerekes szülőtől, aki azt panaszolja, hogy milyen „gyerekeknek nem való” kifejezéseket használ a költő egy gyerekkönyv-fordításában. Utánanéztünk annak, hogy az „elkenődik”, a „frászt hoz” és a „hülyén ...

Az „ember” szavunk három szó összetételéből jött létre, ám nem úgy hogy három szótövet illesztettünk össze. Mire az új szóösszetétel megszületett, a nyelvhasználók ugyanúgy nem érezték a régi formán, hogy összetétellel jött létre, ahogy ma sem érezzü...

Olvasónk kérdése nyomán házi szakértőnk a „kaja” szó nyomába ered, de folyamatosan elveszti a szálat. A történet mégis tanulságos, hiszen megtudhatjuk, milyen sokféle problémával kell szembenézni a szótörténeti fejtegetések során.

A hun-magyar rokonságot népszerűsíti hírével az MTI, miközben tudománytalan szótörténeti fejtegetéseket terjeszt. Egy hírírónak nem kell minden tudományos kérdésben járatosnak lennie, de a szenzációsnak tűnő híreket mégis ellenőriznie illene.

Az ősi szókincsnek nem a mennyisége bizonyítja a rokonságot – aligha lenne ok a számszerű értékeket eltitkolni. A pontos adatoknak nem is olyan nehéz utánajárni, bár természetesen némi bizonytalanság akadhat.

Mit tegyünk, ha meg szeretnénk számolni olyan dolgokat, amelyek csak megszámlálhatatlan szóval fejezhetők ki az angolban? Mikor kerül többes számba a year szó? Miben különbözik egy tábla csoki egy tábla búzától vagy egy jégtáblától? Végül az is kider...

Hazugságban élünk, mindannyiunkat átvertek, mindenki rosszul tudja: amit epernek hiszünk, valójában szamóca. Ráadásul még akik árulják, azok sem tudják, mit árulnak.

A rokon értelmű szavak sokszor felcserélhetőek, de nem mindig. Azt azonban külön kutatás nélkül, egyszerű nyelvhasználóként már nehezebb megmondanunk, mikor igen, mikor nem. Olvasónk is ezért fordult szakértőnkhöz.

Reméljük, olvasónk nem cukkolni akarta szakértőnket, amikor olyan szó eredete iránt érdeklődött, amely még A magyar nyelv történeti-etimológiai szótárában sincs benne...

Gyakran érezzük, hogy érzéseinket nem tudjuk kifejezni: nem találjuk azt a szót, mely pontosan leírná lelkiállapotunkat. De lehetséges-e, hogy a keresett szó megvan, csak egy olyan nyelvben, amelyet nem ismerünk?

Játékok, amelyek nemcsak az anyanyelvünkön szórakoztatóak, de az idegennyelv-tanulást is feldobhatják. Fejlesztik és gyakoroltatják a szókincset, de azért a szerencsének is szerepe van abban, hogy végül ki nyer. Két szójátékot mutatunk be, az egyiket...