Szókincs
Az állatorvosi kerecsen
Wenszky Nóra | 2012.04.23.
A most megjelent Madárnévkalauzból az derül ki, hogy a magyarban nincs egyetlen finnugor eredetű madárnév sem. Azt is megtudhatjuk, hogyan nem szabad hivatkozásokat készíteni, és mit nem szabad kihagyni a bibliográfiából. A könyvet olvasva elgondolko...
Mi az, hogy „anno”?
nyest.hu | 2012.04.19.
Kétségtelen, hogy a magyarban használjuk az „anno” szót. De vajon mit jelent? A nyelvtörténeti vizsgálódás mellett utánanéztünk annak is, hogyan használják a szót ma.
Megvan a magyarázat a színhierarchiára
MTI | 2012.04.19.
Az emberi szem működése indokolja a sorrendet, ahogyan a színek szerte a világon elnyerték nevüket - állítják virtuális emberekkel végzett számítógépes szimulációjuk alapján olasz fizikusok.
Miért érzi a szagokat a magyar?
nyest.hu | 2012.04.18.
Olvasónk az iránt érdeklődik, miért nincs a magyarban olyan külön ige a szagok érzékelésére, mint a hangok érzékelésére a hall, a fények érzékelésére a lát. Más nyelvekben, mint az angolban vagy a németben vannak ilyenek! Honnan ered a magyarnak ez a...
Madárnak néztük őket
nyest.hu | 2012.04.17.
Fülesbagoly, fürj és gyurgyalag: három titokzatos madár. Hogy melyikük lesz a 2013-as év madara, azt a közönség dönti el. Mi meg elmondjuk, melyikükről mit lehet tudni – etimológiai szempontból.
Holtomiglan, holtodiglan – és utána
nyest.hu | 2012.04.16.
Egy felmérés szerint a brit újságok tizenötször gyakrabban használják az „özvegy” szót nőkre, mint férfiakra. Vajon arra utal ez, hogy a nőket még ma is hajlamosabbak vagyunk a férfiakkal való kapcsolataikban definiálni?
Az elmúlt hetek leghíresebb szavai
nyest.hu | 2012.04.16.
A hírekben előforduló furcsa, szokatlan szavak gyűjtését folytattuk. Íme az újabb termés: az összetett szavak továbbra is vezetnek, de jönnek fel a képzett szavak és a kifejezések is.
A páviánok képesek azonosítani rövid szavakat
nyest.hu | 2012.04.13.
Francia tudósok kísérletei azt igazolják, hogy a páviánok képesek felismerni négy betűből álló szavakat.
Nyeletlen esernyő bringázóknak
nyest.hu | 2012.04.12.
Első sorban bicikliseknek szánta praktikus találmányát egy amerikai férfi. De mi legyen a neve a nyeletlen esernyőnek?
Nyelves kérdés
Fejes László | 2012.04.12.
Hogy kerültek a finnbe és más rokon nyelvekbe azok a szavak, melyeknek nyomuk sincs a magyarban? Nincs ebben semmi rejtély: máshonnan. De lehet, hogy már a kérdés is rossz, ugyanis a magyarból is veszhettek ki szavak...
Nincs szavuk a hétfejű sárkányra?
nyest.hu | 2012.04.06.
Különlegesek vagyunk, vagy egyszerű európaiak? Tudjuk, amit tudunk, de vajon jól tudjuk-e? Hány feje lehet a sárkánynak, és találhatunk-e ki új, egyedülálló hősöket? Mesés kalandozás a nyelvtan és a szókincs világában.
Nyelvtisztítás
Fejes László | 2012.04.04.
Nem jó, ha nyelvünk tele van idegen szavakkal, vélik sokan. Szerintük nyelvünk tisztaságát azzal őrizzük meg, ha az új jelenségekre a nyelv már meglevő elemeiből alkotunk szavakat.
Macedónia és Makedónia
nyest.hu | 2012.04.02.
Van-e különbség Macedónia és Makedónia között? Honnan ered a két, hasonló alakú és hasonló – ha nem azonos – jelentésű szó? Ha különbözik a jelentésük, miért pont azt jelentik, amit, és nem fordítva? És a magyarokon kívül kiknek jelent ez problémát?
Virágvasárnap: barkák és barikák
Wenszky Nóra | 2012.03.31.
A húsvét a kereszténységben Krisztus feltámadásának az ünnepe. Az ezt megelőző nagyhét kezdőnapja virágvasárnap. Vajon miért visznek a virágvasárnapi körmeneteken pálmaágakat? Hogy kerülnek a képbe a vízi tündérek? És mit vessük most a kiskertbe?
A kravátlis gyilkos esete az etimológiával
nyest.hu | 2012.03.29.
Az etimológiai kutatás maga is nyomozás. És még a bűnügyi nyomozást is segíti. A kravátlis bérgyilkos nyomába eredtünk.
Mi az, hogy ellik?
nyest.hu | 2012.03.27.
Lehetséges-e, hogy egy szót mindenki (vagy a többség, esetleg jelentős kisebbség) rosszul használ? Aligha: ilyenkor azt kell mondanunk, hogy a jelentés megváltozott. És ha meg is változott, mihez képest? Nyelvi kérdésekben jobb óvatosan véleményt nyi...
Ibolya vagy viola?
Wenszky Nóra | 2012.03.26.
A tavaszi napforduló környékén már elég melegek a napok ahhoz, hogy előbújjon az erdők alját lilává varázsoló ibolya. Ez a virág olyan gyakori és közönséges, hogy már a kis gyerekek is felismerik. De vajon miért nevezték ugyanezt a virágot csupán két...
Mit kell most csinálni?
– a kertben és az ágyban
Wenszky Nóra | 2012.03.24.
A tavasz egyik kiemelkedő egyházi ünnepe Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A röviddel a tavaszi napéjegyenlőség után, március 25-én ünnepelt naphoz különféle kertészeti munkák elvégzését kapcsolták a paraszti hagyományban. Mit kell ilyenkor tenni a k...
A hülyeség története
nyest.hu | 2012.03.23.
A „hülye” ma hétköznapi szó, és bár pejoratív, azért nagyon nem is erős kifejezés. De nem volt ez mindig így. Utánajártunk a „hülye” történetének.
Lengyelmagyar szó-tár
Wenszky Nóra | 2012.03.23.
A lengyelek és magyarok barátsága már-már legendás. Talán a lengyel nép az egyetlen, mely felé magyarok mindig pozitívan viszonyultak. Honnan fakad ez a szokatlanul jó viszony? És az intenzív történelmi kapcsolatok milyen nyomot hagytak a két nép nye...
Oligarchák és mágnások
nyest.hu | 2012.03.22.
Kire mondjuk, hogy oligarcha, vagy hogy mágnás, és honnan erednek ezek a szavak? Mikor, kire használjuk ma őket?
Ki az a magánénekes?
Kálmán László | 2012.03.21.
Az összetett szavaknak megvan az az előnyük, hogy tagjaikból ki tudjuk találni, mit is jelenthetnek. Ez azonban nem mindig van így, sőt, az összetételek többértelműségéből következhet, hogy különböző beszélők különbözőképpen értelmezik őket.
A szavak hírértéke
nyest.hu | 2012.03.19.
Fonalgerilla, szendvicspellengér, rekordrekorder: az MTI híreit böngészve sajnálkozik a szerkesztő és örvend a nyelvész. Összeválogattuk a hét leghíresebb szavait.
A világ legnehezebb nyelve
Studiolum | 2012.03.17.
„Gyönyörű volt, ahogy sétált ott a parton,
szerettem volna valami bókkal elcsábítani,
hát az első szót kimondtam, ami eszembe jutott,
megfordult, rámkiáltott, leköpött, s pofon vágott!”
szerettem volna valami bókkal elcsábítani,
hát az első szót kimondtam, ami eszembe jutott,
megfordult, rámkiáltott, leköpött, s pofon vágott!”
3,14: π-nap
Wenszky Nóra | 2012.03.14.
A ma π-vel jelölt matematikai állandót már i.e. 2000 évvel használták az egyiptomiak, akik körülbelül 3,1605-ben állapították meg az értékét. A görögök már pontosabbak voltak, Klaudiosz Ptolemaiosz 3,141667-nak találta a π-t. Ma számítógépekkel a π-n...
Nem egy nagy vaszizdasz
nyest.hu | 2012.03.13.
Nemcsak a magyar nyelvbe került be a német „Was ist das?” kérdés, hanem a franciába is. Mit jelent a franciák vaszizdasza?
Miért ugorok az ugorok?
Fejes László | 2012.03.06.
A népnevek eredete gyakran amúgy is homályos, történetüket csak tovább bonyolítja, ha szakterminussá válnak. Olvasónk arra gyanakszik, hogy az obi-ugorokat egyszerűen obi-magyaroknak nevezzük. Van-e alapja a feltételezésnek?
„Elérteni véli, mit félreért”
Kálmán László | 2012.03.02.
Olvasónk az „elért” szó jelentése iránt érdeklődik. Levele házi szakértőnkben ifjúságának emlékeit is felkavarta. Múltba révedése azonban sokkal régebbi korokat is elért...
A tavasz első hírnöke
Wenszky Nóra | 2012.03.01.
A tavasz egyik első hírnöke a hóvirág. A növény neve a legtöbb nyelvben a hóval kapcsolatos, ám hasonlítják haranghoz, kötik a békákhoz, kacsákhoz vagy a szamarakhoz és mindenféle fehér dologhoz. Néhány éve már nem látni hóvirágot áruló embereket az ...
Miből van a lekvár?
nyest.hu | 2012.02.27.
Hogyan dönthetjük el, hogy egy szó eredetére adott magyarázatok közül melyik lehet a helyes? Milyen csapdák várnak ránk? Mit is vizsgálunk egy szó eredeténél?