Nincs szavuk a hétfejű sárkányra?
Különlegesek vagyunk, vagy egyszerű európaiak? Tudjuk, amit tudunk, de vajon jól tudjuk-e? Hány feje lehet a sárkánynak, és találhatunk-e ki új, egyedülálló hősöket? Mesés kalandozás a nyelvtan és a szókincs világában.
Korábban már szemezgettünk egy, az interneten prezentáció formájában is terjedő gyűjteményből. Most egy újabb téves állítást vizsgálunk meg.
Tudjuk-e, hogy a magyar mesevilág páratlan az egész világon?
Európában nem ismerik a tündért, hetedhét országot, fanyüvőt, hétfejű sárkányt, még nyelvtani szinten sem. Nincs szavuk rá.
Természetesen a magyar mesevilág csodálatos, de ahhoz, hogy dicsérjük, nem kell más népek meséit kevésbé csodálatosnak nevezni. Ne felejtsük el, hogy a mesék motívumai, a szereplők típusai közösségből közösségbe, néptől néphez vándorolnak. Mivel amióta ismerjük a magyarság történetét, tudjuk, hogy sosem élt elszigetelten, törvényszerű, hogy mesevilága sem különbözhet gyökeresen más népekétől. Természetesen a maga nemében egyedülálló, ahogyan bármely más népé is az. Már ha egyáltalán van értelme a mesevilágot népenként vizsgálni: a különböző tájegységek folklórja ugyanis igen eltérő is lehet.
A tündérek(hez hasonló lények) igenis vannak a germán, a szláv és az újlatin mesékben is: ezek örökösei jelennek meg például Tolkiennél (a magyar fordításban tünde néven), vagy éppen Pinokkió történetében. Azt persze könnyen ki lehet mutatni, hogy egy-egy népmesei hőstípusnak nincsen egészen pontos megfelelője más népeknél, így például a magyar tündér más, mint a német, az angol vagy az olasz. De emellett igaz az is, hogy más népek meséinek hasonló szereplőtípusainak nincs pontos megfelelője a magyar folklórban – ha az olasz tündér nem olyan, mint a magyar, akkor a magyar tündér sem olyan, mint az olasz.
Ugyanez igaz egyes helyszínekre, eseménytípusokra, nyelvi fordulatokra is. Mivel azonban a nyest nyelvi portál, az összehasonlító folklorisztikai vizsgálatok helyett vizsgáljuk meg a fenti, nyelvre vonatkozó állítást.
Teljesen érthetetlen az az állítás, hogy nem ismerik ezeket a mesealakokat „nyelvtani szinten” sem. Először is, a nyelvtan nem egy szint. Nyelvtani szintekről szokás beszélni: ezek a nyelvtan különböző részei, mint például a hangtan, alaktan, mondattan. Az, hogy valamire nincs szó egy nyelvben, a szókincs, és nem a nyelvtan jellemzője. Igaz, mint alább láthatjuk, a szókincs és a nyelvtan között van összefüggés – de ennek meg nincs köze ahhoz, hogy ismerik e az adott fogalmakat.
A „nincs rá szó” az egyik leggyakoribb tévhittípus: a nyelvek bármit ki tudnak fejezni, és nincs jelentősége annak, hogy mire használnak külön szót , mire összetettebb kifejezést, körülírást. Sőt, a kettőnek nincs éles határa. A magyarban a fanyüvő azért lehet „egy szó”, mert a magyar képes ilyen jellegű összetételek létrehozására. Az ilyen szavak létrehozásához nincs szükség arra, hogy ismert fogalomról legyen szó: bármikor alkothatunk olyan elnevezéseket, mint a hegydobáló, homoknyelő, kockakőkoptató stb. Más nyelvekben viszont bármennyire is bevett fogalomról van szó, hasonló szerkezet nem alkotható. Más kérdés, hogy az összetett szavak mennyiben tekinthetők egy szónak: bizonyos szempontokból gyakran inkább szókapcsolatként viselkednek.
Aligha mondhatnánk azonban egy szónak a hetedhét országot vagy a hétfejű sárkányt. Az előbbit legalább rögzült szókapcsolatnak nevezhetnénk, az utóbbi azonban teljesen szabályosan hozható létre: kétfejű sárkány, ötfejű sárkány, kilencfejű sárkány, negyvenkét fejű sárkány, sőt, félfejű sárkány, kétharmad fejű sárkány stb. Ezek nem azért furcsák, mert nem létező szavak, hanem azért, mert nem a mesék megszokott szereplői. Süsü esetében is az volt a poén, hogy a mesékben nincs egyfejű sárkány – a mai gyerekeknek persze éppen Süsünek köszönhetően van.
Való igaz tehát, hogy Európában nincs szó a hétfejű sárkányra. Viszont (legalábbis ebben az értelemben) mi magyarok is európaiak vagyunk.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (16):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Egy kis emlékeztető a sárkányok valamikori sokféleségéről, persze nem hét fejjel....
www.youtube.com/watch?v=WXoJEsZonGE
A sárkányok élettere viszont magyar nevükhöz híven, többnyire vizenyős, sáros területeken volt..
-Honnan tudhatták a népmesék ősrégi kitalálói, hogy a sár(*) előtag nagyjából pontos a "sárkány" elnevezésben?
-Ami még érdekes, hogy:
az orkán, a vulkán nemzetközi szavak, és a sárkány magyar, mind félelmetes valóságra utaltak/ utalnak és az említett szavak végén
"-kán(y)" van, ami a mongoloknál valamikori rettegett hatalmi tisztségben lévő személyt, a "Nagy Kánt" az első embert jelölte.. Micsoda véletlenek.
A hunok nem a kínaiaknál láttak először sárkányt fütyülve felszálló tűzijátékokkal együtt?
Ijedtükben pedig sarkukat belevágták lovaik véknyába, hogy azok sebesen vágtassanak?
sebes.... sebesülten menekülő vad.... hm..talán, vagy már volt olyan szó hogy sebesség?
@Krizsa: "Az angol ... hagyjuk a fenébe", ok hagyjuk :-)
"A magyar... a hébernél is sokkal idősebb. Sarkall, serkent."
Na ez már érdekesebb. Az a tény, hogy fütyüléssel is lehet valakit buzdítani, sarkallni, még nem igazolja, hogy a kettő ugyanaz lenne. Pláne hogy a fütyülés inkább negatív véleménynyilvánítás, mintsem pozitív ösztönzés.
Ha az SRK valóban hordozná jelentésben a fütyülést, akkor a magyarban is kellene ilyen jelentésének lennie, de nincs.
És ebből következik, hogy a sárkány fütyül? Meg a tengerimalac? A sárkány nem fütyül, a tengerimalac sem. vagy ha mégis, akkor szinte bármelyik állat amelyik mképes hagot kiadni. De ami a legérdekesebb, ha a fütyülésről valami állatra kellene aszociálni, biztos valamilyen énekesmadárra gondolnék.
Ráadásul a fütyülésre mi a hangutánzó "fütty" szót hazsnáljuk. Teljesen érthetetlen hogy egy gyöknyelvben, hogy lehet hogy egy kézenfekvő hangutánzó helyett egy tök más szó van? SRK, ez hol fütyül?
Még az említett keverék angolban is, a fütyül (whistle) szó is hangutánzó eredetű:
www.etymonline.com/index.php?term=whistle
A sarkall, serkentnek szerintem inkább a sarokhoz (testrészhez) lehet köze. Akit sarkallunk, azr arra buzdítjuk, hogy siessen jobban, azaz szaporábban szedje a sarkait előre.
De ez is csak feltélezés addig, amíg valaki utána nem jár, hogy a sarkall-nak van e valami köze a serkenthez, a sarkal-hoz (egy l-el) és a sarokhoz, mint testrészhez.
Az angol egy párszáz éves pidgin, vagyis keveréknyelv... hagyjuk a fenébe. A magyar... a hébernél is sokkal idősebb. Sarkall, serkent. A héberban a sriká = sípolás. A sirá = ének, dal (sorozat). A sarseret = láncolat. Ez mind a héberből van, ami (szerintem, előbb, mint akkád) szintén a KM-ből származik. MINT A SUMÉR? Tudja a fene - talán.
@mederi: nem állsz messze a valóságtól. Sokféle teremtéstörténet van és van olyan amiben sárkány is szerepel :-)
mek.oszk.hu/00100/00192/html/002.htm
De a biblia történetben is szerepel. Itt a sárkányt a sátánnal, a bűnbeesés kígyójával azonosították,de ez a párhuzam máshol is előfordul. szóval kis túlzásaal sárkány=sátán.
@Krizsa: én csak azt nem értem az okfejtésedben, hogy ha a sárkány fütyülő valamit jelent, akkor a magyarban (amiről tudjuk hogy ősi gyöknyelv), miért tér el a két fogalom? hogyan lett a sárkányból fütyül? és miért nem mondjuk semmilyen fütyülő dologra azt hogy sárkány? semmilyen s-r-k szót nem ismerek fütyül jelentéssel.
Ez csak azt bizonyítja, hogy nagyon találékonyak vagyunk, bármyely két szó között találhatunk kapcsolatot, ha akarunk.
Pl angolul a shark (sárk), cápát jelent. lehet hogy fütyülnek a cápák aért.
Nemrég megkérdezték tőlem, hogy nem akarok-e egy-két sarkányt, mert nekik több van, mint kellene. A gyerekeknek vettek egy párt, dehát elszaporodtak. Mindent értettem, csak azt nem, hogy mi az a sarkány. Vagy sarkán? Valami állat lehet... Először is mutasd meg őket. Hát jópofa, kis-közepes, bársomyszőrű állatkák voltak. Közben annyi beugrott, hogy héberül a sorek = fütyül. Szaporodik is, meg fütyül is... hát nem tudom, de kettőt semmi esetre nem akarok. És ez hogyan fütyül? A rágcsálók nem nagyon hangoskodnak. Ezek sem, csak ritkán, ha nagyon idegesek. (Végül másnak adták a felesleget és nem tartották őket tovább egy ketrecben sem.)
Aztán megnéztem a saját könyvemet, jé, hát persze. A sorek = fütyül, és a sarkán = fütyülő (valami). Az állatkák pedig tengerimalacok voltak. Szóval a sárkány az fütyül. A népmesékben is fütyül, pedig nem is tengerimalac. A sportpályán is fütyülnek, ha sarkallni, serkenteni akarnak valakit. Hú, mennyi véletlen szóegyezés...
Érdekes, hogy a teremtés történetben angyalokról, ördögökről igen, sárkányokról azonban nincs szó..
Talán az ördög képzetet a "sárkán(y) emlékezet" generálta és a pokol egyfajta "vul-kán hasonlat" lehet..?
Hétfejű (sokfejű) sárkány = Hydra
Aranyalma --> Heszperidák kertje
Árgirus = Héraklész
Az égig érő fa motívuma is sok helyen megtalálható, tehát nincsenek egyedi, ősi magyar mese szimbólumok. Semelyik mai nép nem rendelkezik ilyennel.
Sárkányból különben is csak egyfejű létezhet, mert a többfejűek, szaknyelven polikopfok belső meghasonlás következtében már régen kipusztultak (l. Lem lehengerlő okfejtését a Kiberiádában).
@doncsecz: > Most ott tartok, hogy Medvedčeknek nevezném el, ami Mackót jelenthetne még, de Micimackót is sokszor egyszerűen Mackónak nevezték.
Micimackóhoz több név is kapcsolódik a könyvben [1]. A címadó névnek azonban jellegzetessége, hogy a nemének elletmondó, arra nem jellemző [2]. Így érdemes lenne pl. kéttagú nevet választani, ahol a <Winnie-the-Pooh> és a <Micimackó> mintájára az alaptagot női személynév egészíti ki. Vagy a lengyel megoldáshoz hasonlóval élni: itt a kiegészítő tag emlékeztet az eredeti <Pooh>-ra, de fogalmilag nem "fiús", hanem "lányos", vö. <Puchatek> < <puchaty> 'pihés'.
[1] A "hivatalos" <Edward Bear> ~ <Medveczky Medve>, a "köznapi" <Winnie-the-Pooh> ~ <Micimackó>, valamint a névtábla szerinti <Sanders> ~ <Kovács János> (az I. fejezetben való említés sorrendjében).
[2] "When I first heard his name, I said, just as you are going to say, 'But I thought he was a boy?'" -- "Amikor először hallottam a nevét, én is azt kérdeztem, amit ti akartok kérdezni: >>Hát nem fiú? Azt hittem, fiú.<<" -- Micimackó, I. fejezet
@Fejes László (nyest.hu): No persze, amikor a sárkánynak snassz egy feje van, nem szükséges egyfejűnek nevezni, főleg ha többfejűt nem is ismernek. Ez akkor kunszt, ha többfejűek mellett van, ekkor viszont ő lesz az Egyfejű.
@LA: Hát, a szöveg persze elsősorban a magyar mesékre vonatkozik, de egyfejű sárkányt máshol sem szoktak emlegetni, legfeljebb sárkányt, amit persze lehet egyfejűnek képzelni. Kifejezetten „egyfejű sárkány” viszont nem szokott lenni... bár ezek szerint előfordul...
Apró pontosítás: az nem igaz, hogy nincs egyfejű sárkány. A magyar népmesékben "általában" nincs, bár a Vitéz János és Hollófernyiges címűben három sárkány szerepel. Ezeket különböző számokkal illetik, de az egyik változatban egy-, három- és hétfejű sárkányok voltak.
Viszont a sárkánymítoszok eredeti változatai az ókori keleten mindig egyfejűek. Kisar, Mushussu. Illuyanka, stb.
Az ír és skót mesevilág,folklór nagyon gazdag a különféle vízikoboldok (pl. a kelpie,mely vmiféle lószerű teremtmény ),vízitündérek,víziszörnyek és egyéb vízhez kapcsolódó természetfeletti lényekben.Bár a lidércnek is van vízi vagy mocsári változata,azért ebből a szempontból a magyar folklór szegényebb.Ahogy félig ember,félig majom lények (mint pl. jeti,almas,bigfoot,orang pendek,stb.) sincsenek a magyar mondavilágban (érthető módon ),de még a dzsinnek sem biztos,hogy van magyar megfelelője.
Sőt, Hétszűnyű Kapanyányimonyók sincs más nyelveken.
Azért bosszantóak a cikkben idézetthez hasonló kijelentések, mert a kitalálóik szándékával ellentétben működnek. Süt róluk, hogy azt hiszi a magyarról, hogy a leg-leg. miközben egyetlen idegen nyelven se tud. A nyelvtanulás legelemibb tapasztalata, hogy nem lehet egy az egyben mondani valamit a másik nyelven.