Haliskola, jéglepedő és csokoládébár
Mit tegyünk, ha meg szeretnénk számolni olyan dolgokat, amelyek csak megszámlálhatatlan szóval fejezhetők ki az angolban? Mikor kerül többes számba a year szó? Miben különbözik egy tábla csoki egy tábla búzától vagy egy jégtáblától? Végül az is kiderül, kik ülnek a parlamentben, legalábbis az állatoknál.
Mint korábban tárgyaltuk, az angol főnevek egy része a megszámlálhatatlan kategóriába tartozik – ilyenek tipikusan az anyagnevek (például chocolate ’csokoládé’, wine ’bor’, wood ’fa’) vagy az elvont főnevek (love ’szeretet’, kindness ’kedvesség’), és számos, magyaroknak meglehetősen meglepő szó: news ’hír’, information ’információ’. Mit tehetünk, ha mégis valahogy számszerűsíteni szeretnénk ezeket? Valamilyen egységekre kell osztanunk őket. A leggyakrabban és legáltalánosabban használt egységnév a piece ’darab’: a piece of news ’egy hír’, two pieces of bread ’két darab kenyér’. Hasonló jelentésben használható az an item of ’egy darab’ kifejezés is, ám ez sokkal ritkább, és például ételnevekkel nem fordul elő: an item of information ’egy információ’. Ha csak egy kisebb mennyiségről akarunk beszélni, gyakran a some ’valamennyi, egy kis’ vagy az a bit of ’egy kis’ mennyiségjelzőt használjuk: some cheese ’egy kis sajt’, a bit of furniture ’néhány bútor’. Ha nagyobb mennyiségről van szó, akkor például az a lot of, a great deal of, a large amount of ’sok’ kifejezéseket használjuk.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ilan Costica / CC BY-SA 3.0)
Ha az egész mennyiségjelzős kifejezést jelzőként használjuk, a mértékegység neve egyes számba kerül akkor is, ha nem az ’egy’ számnév áll előtte, és a jelzőként használt kifejezés szavait betűközök helyett kötőjelekkel tagoljuk: five pounds ’öt font’, de a five-pound note ’egy ötfontos bankjegy’, I am six years old ’hat éves vagyok’, de A six-year-old boy opened the door ’egy hatéves fiú nyitott ajtót’.
És mit teszünk, ha más, ennél pontosabb mennyiséget akarunk kifejezni? Ilyenkor sietnek segítségünkre a mértékegységek, melyek általában megszámlálhatóként viselkednek, tehát többes számba lehet tenni őket. Így ’két mérföld’ az two miles-ként, a ’18 éves vagyok’ pedig I am 18 years oldként hangzik. A mértékegységek után gyakran főnév áll – annak a neve, amit mérünk. Ilyenkor a főnév elé az of elöljárószó kerül: a gram of sugar ’egy gramm cukor’. Mértékegységeket természetesen nem csak megszámlálhatatlan dolgokkal használhatunk.
Ha a főnév megszámlálható, akkor az of után többes számban áll: three tons of books ’három tonna könyv’. Amennyiben a főnév megszámlálhatatlan, az egyetlen, egyes számú alakjában áll az elöljáró után: two litres of milk ’két liter tej’.
A nemzetközileg használt, egységes mértékegységek mellett minden kultúrában többé-kevésbé megmaradtak a régebben azon a vidéken használt egységek is. Így van ez az angolszász országokban is: a testmagasságot például lábban (foot) és hüvelykben (inch) mérik. Ma azonban nem a mértékegységekkel foglalkozunk részletesebben, hanem az olyan szavakkal, amelyeket a főneveknek csak egy egész szűk körével lehet használni.
Daraboljunk!
A stein [sztájn] szót a kiégetett mázas agyagból készült, általában mintás söröskorsókra használják. A szó a német Stein [stájn] ’kő’ szóból származik, hiszen bizonyos fajta égetett agyagedényeket németül Steinzeugnak, azaz szó szerint ’kődolog’-nak (ezek magyar szaknyelvi elnevezése sómázas kőcserép) vagy Steingutnak ’kőárú’-nak neveznek (magyarul keménycserép).
Az eddig tárgyalt klasszikus mértékegységek mellett számos, nem egészen egzakt, ám gyakorlati szempontból teljesen megfelelő mértékegységet vagy mennyiségszót használ minden kultúra. Ezek egy része (angolul partitives) kisebb egységekre bont egy nagyobb mennyiséget. Ezeket tipikusan megszámlálhatatlan szavakkal, főként anyagnevekkel használjuk. Ilyen például az ’egy szelet’ – ami akár kicsi akár nagy, akkor is a slice of bread/pie/pizza ’egy szelet kenyér/pite/pizza’. Sokszor egy edény szolgál mérőeszközül: a cup of tea ’egy csésze tea’, a mug/stein of beer ’egy korsó sör’. A mértékek néha az emberi testrészekhez kötődnek: a handful of dust ’egy maréknyi por’, a mouthful of cake ’egy harapásnyi (szó szerint egy szájnyi) sütemény’.
(Forrás: Wikimedia Commons / Joe Mabel / GNU-FDL 1.2)
A 20. században a görög baros ’súly’ szóból alkották a nemzetközileg használt bar mértékegységet, melyet ugyanúgy írunk és mondunk, mint a csokoládéval használt, az ófrancia barre szóból származó bart. A modern mértékegységet a nyomás egységeként használjuk. Bár a bar nem része az SI-mértékrendszernek, a hétköznapi életben gyakran találkozunk vele, főként, ha autónk kerekében ellenőrizzük a keréknyomást.
Néhány dolgot egészen egyedi vagy számunkra furcsa mértékegységgel mérnek az angolok. A bar of chocolate az nem csokoládébár és nem is egy csokiból készült rács, hanem ’egy tábla csokoládé’. Más esetekben azonban a magyar ’tábla’ szónak más szavak felelnek meg: a vetésekre a ’mező’ jelentésű field szó használatos field of wheat, wheat field ’búzatábla’, míg a ’jégtábla’ esetében egy egyedi szót, a floe-t használják, ami önmagában is ’úszó jégtábla’ jelentésű, de gyakran képeznek vele elöljárós szerkezetet vagy összetett szót is: a floe of ice, ice floe. Viszont a bar szót mindenféle olyan dologra használják, melyet szilárd és szögletes darabokra vágnak, nem csak a csokoládéra. Így beszélhetünk a bar of soapról ’egy darab szappan’, sőt, gold barról is, ami egy hivatalos fémjellel ellátott aranydarab.
A barhoz hasonlóan, szintén szilárd és rendszerint szögletes, ám vastag dolgokat nevezhetünk slabnek. Ezt a szó leginkább akkor bukkan elő, ha kőről, fáról vagy torta- és kenyérszeletekről van szó: a slab of rock ’nagy, lapos kődarab’, two slabs of cake ’két vastag tortaszelet’. Vékony lapokra ezzel szemben a sheet ’lepedő, lap’ szót alkalmazhatjuk mértékegységként: a sheet of paper ’egy papírlap, egy ív papír’, a sheet of bronze ’egy bronzlap’, sőt, a legnagyobb kiterjedésű jégmezőket ice sheet-nek is nevezik – míg a földet vagy a hűtőszekrény oldalát borító jégréteget a sheet of ice-nak.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jjron / GNU-FDL 1.2)
A hosszú és vékony dolgokra más egységeket használhatunk. Az a strand of wire kifejezés hallatán ne egy vezetékekkel átszőtt tengerparti strandra gondoljunk, hanem csak egy szál, vagy néhány összesodort drótra. Hasonló alakú dolgokkal kapcsolatban a wisp ’fürt, szál’ szót is megtaláljuk: a wisp of hair ’hajfürt’. Ezt gyakran vékony füstre vagy ködre is alkalmazzák: a wisp of smoke ’füstgomolyag’.
Mit tehetünk gömbölyű dolgokkal? Náluk a ball ’labda, gombóc, gombolyag’ a legáltalánosabb mennyiségszó: a ball of yarn ’egy gombolyag fonal’. Ám az ’egy gombóc fagyi’ a scoop of ice cream-ként fordítható – scoopnak hívják a fagylaltoskanalat is.
Van olyan mennyiséget kifejező szó is, melynek magyar megfelelőjét használjuk igen korlátozottan: a vekni szót például csak kenyérrel együtt emlegetjük. Ugyan az ennek megfelelő angol loaf is legtöbbször kenyérrel kapcsolatban fordul elő – two loaves of brown bread ’két (vekni) barna kenyér’ –, de az egybesült fasírtot is meatloafnak, azaz ’húsvekni’-nek nevezik.
Csoportosuljunk!
Az is gyakori helyzet, hogy sok kisebb dolog egy csoportjáról szeretnénk beszélni. Az ehhez használt szavakat gyűjtőneveknek (collectives) nevezzük. Az általánosan használt group ’csoport’, team ’csapat’ vagy band ’csapat, banda’ szavak mellett, főként az állatok csoportjaira rengeteg különböző szót használnak az angolban. Bár a magyarul is megkülönböztetjük a konda, csorda, gulya, nyáj, ménes, raj, falka állatcsoportokat, és van néhány kevésbé ismert szakkifejezés, mint a rudli ’szarvascsapat’, az angol állatcsoportnevek listája még hosszabb.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jim and Becca Wicks / CC BY 2.0)
A különböző fajcsoportokra más-más gyűjtőnév használható. Madarak esetében a flock a legáltalánosabb gyűjtőnév, bár ugyanez a szó használható kecske- vagy birkanyájakra is. A herd ugyancsak vonatkozhat birkákra és kecskékre is, valamint más, legelő állatokra, mint például szarvasmarhákra vagy szamarakra. A kutyafélék csapatait ezzel szemben packnek hívjuk:
A pack of wolves attacked a herd of cows.
’Egy farkasfalka megtámadott egy tehéncsordát’.
A mai ’halraj’ jelentésű school és shoal szavak, valamint az óangol scolu ’csapat, halraj’ egyaránt a protogermán *skulo- tőből származnak, aminek feltételezett jelentése ’felosztás’ volt. A hollandban is létezett ugyanebből a tőből alkotott szó, schole alakban. A school ’halraj’ szó valószínűleg az 1400-as években került az angolba a középhollandból. A shoal később, csak az 1500-as évek végén jelent meg. Vagy az óangol scolu folytatása, vagy a középholland szó ismételt kölcsönzése. Az ’iskola’ jelentésű school az óangolban scōl alakban volt meg, de ennek forrása a görögből a latinba került schola volt, amiből a magyar iskola is származik.
Egyes gyűjtőnévlisták említik a macskák csapatára használható clowder szót is, de ez olyan ritka, hogy a nagy egynyelvű szótárak többségében nincs is benne. A halrajokra viszont két gyakoribb szót is használhatunk: a biológusok az egy irányba úszó halakat schoolnak hívják, akár csak manapság az iskolát, míg a szociális okokból egy tömegben tartózkodó halrajt shoalnak nevezik. A hétköznapi életben a két szót gyakorlatilag felcserélhetőként használják.
(Forrás: Wikimedia Commons / Antonio De Lorenzo -> Kufoleto and Marina Ventayol / GNU-FDL 1.2)
Végül nézzünk néhány ritkább állatcsoportnevet, ami meglepő lehet számunkra. Az alábbi példákat valójában leginkább a ’csoport, csapat’ szavakkal lehetne magyarra fordítani – a jelentés, amit megadunk, a szó szerinti fordítás, azaz a gyűjtőnév legáltalánosabb, leggyakoribb jelentését írjuk a kifejezés után. Ha összesereglik néhány krokodil, máris létrejött a congregation of crocodiles ’krokodilgyülekezet’. Egy csoport csivitelő papagájt pedig nevezhetünk a pandemonium of parrotsnak is, azaz ’papagájkavarodás’-nak. A zsiráfcsorda másik neve a tower of giraffes ’zsiráftorony’. Sok hangya együtt már egy ’hadsereg’, azaz an army of ants. A héják együtt pedig a boil of hawks néven nevezhetők, ami annyit tesz ’héják forrása, forrongása’.Tenyészcsődörök esetében a gyűjtőnév stud ’tenyészménes, kan (férfi)’. Ez a szó az óangol stōd ’ménes, karám’ szó származéka, ami a proto-indoeurópai *sta- ’állni’ tőre megy vissza, akár csak a stand ’áll’ ige. Van egy másik stud is, ez ’szegecs, gomb, stopli’ – ez viszont az óangol studu ’oszlop’ leszármazottja.
Végül lássuk a baglyok gyülekezetét, azaz a parliament of owls-t. Vajon miért hívják a bagolycsapatot országgyűlésnek? Az egyik közkeletű magyarázat szerint ennek az az oka, hogy mind a honatyákat, mind a baglyokat bölcsnek tekintjük. A kifejezés létrejöttének egy sokkal kalandosabb magyarázata is létezik. Eszerint a kifejezést Clive Staples Lewis (Belfast, 1898 – London, 1963) alkotta meg, ma is nagy népszerűségnek örvendő Narnia című regényében. A kifejezés egy szójáték volt, mégpedig a nagy 14. századi angol költő, Geoffrey Chaucer (London, 1343 (?) – London, 1400) egy híres költeményének címével játszott az író. Chaucer ezt a mintegy 700 soros költeményt 1383-ban írta, s ez tekinthető az első Bálint-napi versnek. Címe: Parlement of Foules ’A madarak törvényszéke’, mely a madarak párválasztó gyűléséről szól. A Narnia lapjain pedig nem minden madár, csak a beszélő baglyok találkoznak éjszakánként, hogy megvitassák a birodalom eseményeit. Manapság a kifejezést azonban már nem csak a beszéd tudományával megáldott baglyokra lehet használni. Olyannyira, hogy Karl Jenkins velszi zeneszerző Carol Barratt szövegíróval karöltve zeneművet írt az angol gyűjtőnevekről, A Parliament of Owls cimmel.
Források
Lázár – Varga egyetemes szótár
Kovács – Lázár – Merrick: A-Z angol nyelvtan.
Quirk – Greenbaum: A University Grammar of English.
Gyűjtőnevek listája az Oxford szótárban (angolul)
Állatnevek listája a Wikipédián (angolul)
Őrült gyűjtőnevek (angolul)
Egységnevek (partitives) listája (angolul)