Közeledik vagy ráhúz a tél?
Miért nehezebb megtanulni a „berúg”, mint a „bemegy” szót? Hogy állhat egy ige több különálló szóból? Mi előtt jár az elöljáró és hogy kerülhet a mondat végére? Az angol nyelv rejtelmeibe tekintünk bele.
Talán bele sem gondolunk, milyen nehéz lehet megtanulni a magyarul tanulóknak a következő mondatokban a kiemelt szavakat.
A szomszéd tegnap úgy berúgott, mint a szamár. – A szomszéd berúgott egy labdát a medencénkbe.
Józsi beleesett Zsuzsiba. – Józsi beleesett a tóba.
Kitört a verekedés, miután Feri beszólt a főnöknek. – Feri beszólt az ablakon, ettől Juli megijedt, elbotlott, és kitört/kitörött a foga.
Mekkora felhajtás volt tegnap az énekes körül! – Mekkora felhajtás van a nadrágodon!
Mi okozza itt a nehézséget? Főként az, ha az igekötős ige vagy az igekötős igéből képzett főnév jelentése nem „számolható ki” az igekötő és az ige jelentésének ismeretében, azaz a szó jelentése nem kompozicionális. Így például a berúg ’részeg lesz’ jelentését meg kell tanulni akkor is, ha a be és a rúg szavakat külön-külön ismerjük. A fenti mondatpárok második tagjaiban egyszerűbb a helyezet: ott a két tag jelentését összegezve megkapjuk az igekötős ige jelentését. Hasonló szerkezeteket más nyelvekben is találunk. Két részből álló cikksorozatunkban az angol többszavas igéket vesszük szemügyre.
(Forrás: Wikimedia Commons / Dixi / GNU-FDL 1.2)
Közeledik vagy ráhúz a tél?
Az alábbiakban a nem kompozicionális jelentésű többszavas kifejezéseknél a részek leggyakoribb jelentéséből adódó, szó szerinti fordítást szögletes zárójelben közöljük. Például a put ’tesz, rak’ és az up ’fel’ szavakból álló put sy up kifejezés esetében a jelentést ’elszállásol vkit [feltesz]’-ként adjuk meg. A somebody ’valaki(t)’ szót sy-nak, a something ’valami(t)’ szót sg-nek rövidítjük. A hibás mondatokat * jelzi.
Az angolban is vannak a magyar igekötős igékhez sok tekintetben hasonlító többszavas igék – ilyen például az draw on ’közeledik (pl. tél) [ráhúz]’, a give in ’felad (pl. harcot) [bead]’ vagy a put up with sy ’elvisel vkit [feltesz vkivel]’. Az angol nyelvű szakirodalomban ezeket az igei szókapcsolatokat multi-word verbnek ’többszavas igének’ vagy még gyakrabban phrasal verbnek nevezik, bár ez utóbbi kifejezésnek van egy szűkebb értelmezése is, amit cikkünk második részében tárgyalunk. Sem multi-word verb, sem a phrasal verb ’szószerkezetes ige’ terminusra igazán jó, bevett magyar megfelelő nincs. Ezért gyakran a magyar nyelvtanulók is csak a phrasal verbként ismerik ezeket a kifejezéseket.
A magyar nyelvű leírásokban, szótárakban legtöbbször a többszavas ige, elöljárós ige, vonzatos ige, összetett ige, igekötős ige, frazális ige kifejezésekkel találkozunk, melyek néha nem is pontosan ugyanazt a körét fedik a szavaknak. Cikksorozatunkban a különböző csoportokra az A–Z angol nyelvtan magyar elnevezéseit fogjuk alkalmazni. Így a szóban forgó igéket összefoglaló néven többszavas igéknek hívjuk. Ebbe a kifejezésbe most nem értjük bele azokat a szintén több szóból álló igei szókapcsolatokat, amelyekben az igéhez egy melléknév (például make clear ’megértet, tisztáz [tisztává tesz]’) vagy egy főnév társul (például make love ’szeretkezik [szerelmet csinál]’). Kizárólag azokat az igéket nevezzük többszavas igének, amelyek egy ige és egy vagy két funkciószó (például up, down, in, off, about) együtteséből áll.
A jelentésről
Csakúgy, mint a bevezetőben bemutatott magyar igekötős igék között, az angol többszavas igék között is találunk olyanokat, amelyeknek a jelentése könnyen megjósolható. Nem kell különösebben törnünk a fejünket ahhoz, hogy kitaláljuk, mit jelenthet például a sit down ’leül’ vagy a go back ’visszamegy’. Ezeket a szókapcsolatokat igen gyakran magyarul is igekötős igével fejezzük ki.
Nyelvtanulói szemmel nézve viszont bosszantóan gyakori az, hogy a többszavas ige alkotóelemeinek ismeretében egyáltalán nem tudjuk kisakkozni, mit jelenthet a kifejezés egésze. Honnan is gondolnánk, hogy a let ’hagy, enged’ és az up ’fel’ kombinációjából létrejövő let sg/sy up nem csak azt jelentheti, hogy ’felenged (pl. az emeletre)’, hanem azt is, hogy ’csökken, megszűnik (pl. eső, fájdalom)’.
We should leave when the rain lets up.
’Indulnunk kellene, ha alábbhagy az eső.’
(Forrás: Wikimedia Commons / WiNG / CC BY 3.0)
Természetesen a dolog a magyar–angol irányba se mindig működik. A let up sem jelenti azt, amit a magyar felenged ’fagyott dolog felmelegszik, kienged’. Ezt a jelentést másik igékkel fejezik ki.
Defrost/Defreeze/Unfreeze the meat before you salt it.
’Engedje fel a húst, mielőtt megsózná.’
Az angol háromtagú kifejezéseket sem könnyebb értelmezni: a get down to sg ’komolyan nekikezd vminek [lejut vhová]’ kifejezés jelentése sem található ki egykönnyen. A nehézségeknek azonban a jelentéstani problémákkal nincs vége. Ugyanis a különböző típusú többszavas igék más-más módon viselkednek a mondatban.
Mi jár elöl?
Mielőtt megismerkednénk a többszavas igék csoportjaival, vizsgáljuk meg, miféle szavak alkotják a többszavas igék második részét. Első ránézésre úgy tűnik, elöljárószókról van szó. A fenti példákban szereplő up, down, on, in, with szavakat ugyanis gyakran látjuk különböző elöljárós határozói kifejezésekben. Így a nyelvtanulók ezeket a szavakat elöljárókként ismerik.
De mik azok az elöljárószók vagy röviden elöljárók (prepositions)? Ezek a magyar esetragokhoz és névutókhoz hasonló funkciószavak. Mint nevük is mutatja, tipikusan egy főnévi csoport előtt szoktak megjelenni – in [the house] ’a házban’, after [the party] ’a buli után’.
(Forrás: Wikimedia Commons / DVernon)
Az alábbi példákban a walk ’sétál’ egyszerű igével kifejezett állítmány után elöljárós szerkezettel kifejezett hely-, idő- és társhatározót látunk. Az, hogy éppen milyen elöljárószót használunk, vagy az elöljárót követő főnévtől függ (on Monday ’hétfőn’, in May ’májusban’), vagy a leírt szituációtól – például felfelé vagy lefelé mentünk, valakivel vagy valaki nélkül mászkáltunk. Nem az ige határozza meg az elöljáró választását – számos mozgást jelentő ige ugyanolyan jó lenne ezekben a szerkezetekben (pl. run ’fut’, cycle ’biciklizik’).
We walked. ’Sétáltunk.’
We walked up the mountain. ’Felsétáltunk a hegyre.’
We walked down the hill. ’Lesétáltunk a dombról.’
We walked on the beach. ’Sétáltunk a parton.’
We walked in a park. ’Egy parkban sétáltunk.’
We walked on Monday. ’Hétfőn sétáltunk.’
We walked in May. ’Májusban sétáltunk.’
We walked with John. ’Jánossal sétáltunk.’
We walked without John. ’János nélkül sétáltunk.’
We walked with him. ’Vele sétáltunk.’
Annak ellenére, hogy az elöljárók legtöbbször a főnévi csoport előtt állnak, néha a két rész útja elválik. Bizonyos mondatszerkezetekben másutt – például a mondat legvégén – is találkozhatunk elöljáróval (mint az alábbi példában az onnal ’-ra/-re’), de ekkor is megjelenik a mondatban az elöljáró kötelező bővítménye, a főnévi csoport (which chair ’melyik szék’).
Which chair did you sit on?
On which chair did you sit?
’Melyik székre ültél?’
A többszavas igékben azonban a fent illusztráltnál szorosabb és bonyolultabb kapcsolat van az ige és az azt követő rövid szócska között. Cikkünk második részében kiderül, mik is ezek a rövid, elöljárónak tűnő szavak.
Források
Courtney: Longman Dictionary of Phrasal Verbs
McCarthy – O’Dell: English Phrasal Verbs in Use
Swan: Practical English Usage
Quirk – Greenbaum: A University Grammar of English
Kovács – Lázár – Merrick: A–Z angol nyelvtan
Lázár: Kurrens ’szócskák’, friss idiómák
Crystal: An Encyclopedic Dictionary of Language and Languages
Szerintem a "többszavas" ige az eddigi legtalálóbb és egyben szakszerű (de könnyen érthető) magyar megfelelője a "phrasal verb" kifejezésnek.
Ezzel a jelenséggel minden nyelvtanuló megküzd, leginkább akkor ha eredeti hanggal néz angol filmet, hallgat rádiót vagy beszélget angol anyanyelvűvel.
Sok "egyszavas" igének megvan a "többszavas" megfelelője, ami ugyanazt vagy majdnem ugyanazt jelenti. A példákat tudnám sorolni, de nem érdemes (a cikk hozott egyet kettőt). Ebben az esetben úgy tapasztaltam, hogy sokszor (tudom ez nem pontos így) a többszavas változatot használják az angol anyanyelvűek. A kisebbik gond, ha én "egyszavas" kifejezést használok, mert megértenek, legfeljebb ha másból nem is, ebből tudják, hogy külföldi vagyok (tudják egyébként másból is). A gond az, hogy ha ilyet hallok sokszor nem értem.
És még ott vannak az idiomák (kifejezések), amelyek annyiban hasonlítanak a "többszavas" igékre, hogy hiába érted egyes elemeit, összerakva teljesen mást jelenthet.
A cikk említi forrásként a Longman "többszavas" ige szótárát. Nagyon jó, ismerem. Érdemes beszerezni. A Longman "alap"szótárait amúgy is szeretem, az egynyelvűek közül a legjobbnak tartom. De mindenki másra esküszik. Oxford, Cambridge, Webster (ha az amerikai iránt érdeklődsz).