Ha szeretjük a természetet, akkor kíméljük is és járjuk is. Ha azonban minderről írni is szeretnénk, kössünk barátságot a „-barát” utótagú szóösszetételekkel, illetve helyes írásmódjukkal!

„Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige,ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett.” Ezt olvashatjuk János evangéliumában, és azt is tudjuk, hogy az „ige” jelentése itt ’szó’. Azt azonba...

A legegyszerűbbnek tűnő etimológiai kérdésekbe is beletörhet a bicskánk, ha nem vagyunk tisztában a szótörténeti adatokkal. Azt tanácsolhatnánk, a cipész maradjon a kaptafánál – a cipészeket mégis másért hozzuk szóba. Cikkünkben szó esik kétélű fegyv...

Nem hétköznapi szavak bukkantak fel, ráadásul nem a leggyakoribb jelentésben. Megtévesztik a németül tanulókat, vagy a magyar nyelvterület egy eldugott szegletéből származik az adatközlő? Olvasóink segítségét kérjük!

Az esti mise „vecsernye”, az esti étkezés „vacsora”. Vajon véletlenül hasonlít egymásra a két szó? Mint cikkünkből kiderül, annyira nem, hogy akár fordítva is lehetnének...

Amíg nem volt elektromos zongora, addig az „akusztikus zongora” elnevezés elnevezés nem létezett; azért kellett létrehozni, hogy a hagyományos, húros zongorát megkülönböztessék az új típusútól, a húr nélkülitől.

Ha az egyik alapszínnév megléte feltételezi a másikét, akkor azt várhatjuk, hogy az alapszínnevek egy adott sorrendben jelennek meg a nyelvekben. Ha pedig így van, akkor a ’fehér’ és ’fekete’ színnévnek kell a legrégibbnek lennie, míg a ’lila’ vagy ’...

Nem biztos, hogy Homérosz élt, de az biztos, hogy vak volt. Ha nem is volt létező személy, alakját az eposzénekesek alakjáról mintázták, ők viszont vakok voltak. Ám nem volt vak mindenki az ókori Hellaszban, sőt a színvakok és a színtévesztők sem vol...

Olvasónk azt szeretné tudni, hogy honnan ered a „favicc” szó. Ám nem csak ez a kérdés, hanem az is hogy egyáltalán mi az a favicc. Ennek megválaszolásához viszont azt is tudnunk kell, mi az a vicc...

Olvasónk azt kérdezi, mit jelent „megpukkadni”. És ezzel nagyon beletrafált a közepébe, mert ennek kapcsán elmondhatjuk, mik azok a fogalmi metaforák, és mit mond róluk a kognitív metaforaelmélet.

A „felmos” inkább padlóra, a „lemos” inkább nagyobb tárgyra, a „megmos” pedig nagyon sok mindenre vonatkozhat, de ezeknek a használatoknak nincs jól látható összefüggése az igekötő megválasztásával.

Vannak rettentő ritka magyar szavak, mint például nyaralócska, autómoraj, elcsehesít vagy éppen csánk, amelyeknek a létezését nyilván senki sem kérdőjelezné meg. Vagy mégis?

Mi mindenre kell figyelni egy egyszerű kötőszó fordítása során? Szerkezetek, szófajok előtte-mögötte, és még a jelentés is... Azt sem tudjuk, hová nézzünk. De akkor még nem is beszéltünk a célnyelvi jelöltek többértelműségéről. Mint nyomozók, a „mint...

Aki fél, az sajátos lelkiállapotba kerül, tehát már nem egészen önmaga... csak egy fél. Jól hangzik, ugye? Olvasóink egy része számára biztosan – mi azért elmondjuk, mit gondol erről a tudomány.

Azt próbáljuk meg kideríteni, hogy az ortopéd eredetileg ’helyes láb’-at vagy ’helyes gyerek’-et jelentett. Egy görög ortopéd orvosnak is szót adunk, de végül arra jutunk, hogy nincs igaza.

A latinban létezik a hím- és a nőnem megkülönböztetése, de az ’apa’ jelentésű (és hímnemű) „pater” szó nem az ’anya’ jelentésű (és nőnemű) „māter” hímnemű változata (vagy megfordítva), hanem történetileg semmi közük egymáshoz, ahogy az ’öcs/báty’ jel...

Két szó, mely nem csupán ma hangzik hasonlóan, hanem már talán több ezer éve is. De vajon mi közük van egymáshoz?