0:05
Főoldal | Rénhírek
Puskalövésnyire a dombtól

Dob és dob

Két szó, mely nem csupán ma hangzik hasonlóan, hanem már talán több ezer éve is. De vajon mi közük van egymáshoz?

Fejes László | 2014. május 27.

Korábban már foglalkoztunk azonos hangzású főnév- és igetövekkel, megállapítottuk, hogy a fej és a fej, a fog és a fog, a nyúl és a nyúl, illetve a szív és a szív egybecsengése csupán a véletlenek összjátékának köszönhető. De mi a helyzet a dob és a dob esetében? Valamilyen halovány jelentésbeli összefüggést itt is gyaníthatunk: talán őseink úgy doboltak, hogy az ütőt vagy a tenyerüket a hangszer felületére ejtették, azaz lényegében dobták?

Sorozatunk lelkes követői már bizonyára sejtik, hogy nem. A magyar nyelv történeti-etimológia szótára (TESz.) szerint a két dob közül az ige etimológiája megnyugtatóan tisztázott: igaz, megfelelője csak a manysiban van, ott a puskával kapcsolatban ’lő’ jelentésben használják, de ez is egyértelműen mutatja, hogy ugor eredetű. Gyanakvásra adhatna okot, hogy uráli, finnugor és ugor szavak ritkán kezdődnek d-vel, mivel az alapnyelv(ek)ben ez nem volt meg, és később szabályosan szó elején nem is fejlődött ki. Ez esetben azonban nyelvemlékek is tanúsítják, hogy az ige korábbi alakja tob volt, és a szó eleji t valószínűleg a b hatására zöngésült. Az ugor alapnyelvben a szó töve *tȣmpɜ- lehetett (az ȣ azt jelöli, hogy veláris – „mély” – magánhangzó, azaz a, o vagy u állt az első szótagban; az ɜ ebben az esetben a vagy e lehet).

Kevésbé egyértelmű a TESz. szerint a dob főnév eredete. A TESz. két lehetőséget említ. Az egyik szerint egyszerűen hangutánzó szóról van szó – ezt támasztja alá az is, hogy vannak jelentésükben közel álló hangutánzó igék: dobog, dobban, dübög, dübörög, döbben (eredetileg ’(szív) dobban’) stb., illetve e mellett szól, hogy több más nyelvben is hangutánzó eredetű a hangszer neve. Van azonban egy másik magyarázat is: eszerint a hangszer neve szóhasadással jött létre a domb szóból: mindkét esetben a domborúságból ered az elnevezés. A domb egyébként szintén ugor eredetű, és megint csak a manysiban van megfelelője: ez leginkább ’sziget’ jelentésben fordul elő, de van olyan nyelvjárás, ahol ’domb’ a jelentése, mint a magyarban (ezen kívül használják álltok orrára is). A domb esetében nem csupán az a szokatlan, hogy d-vel kezdődik, hanem az is, hogy a szóbelseji m nem tűnt el. A rekonstruált ugor kori alak *tȣmpɜ, tehát – szemben a korábbi esetekkel – elképzelhető, hogy a két szótő már az ugor korban is ugyanúgy hangzott! Mivel azonban ez a tömör írásmód valójában hat lehetséges alakot – három első szótagi és két második szótagi magánhangzót – rejt magában, így könnyen lehet, hogy a két tő csupán hasonlított egymásra, de valamelyik (vagy mindkét) magánhangzójuk különbözött.

Sámán dobbal
Sámán dobbal
(Forrás: Wikimedia Commons / Nicolaes Witsen)

Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy korábban a domb szót összefüggésbe hozták a tompor ’fenék, csípő, derék’ szóval is. Mára ezt már elvetették, és a régi magyar tomp ’derék, far’ szóból eredeztetik, mely viszont talán finnugor eredetű, talán a szintén régi top ’lépés, láb, talp, lábnyom’ szóval függ össze, mely viszont hangutánzó eredetű (vö. toppan, toppant, tapos stb.). Akármelyik esetről is van szó, az m megjelenése a tompban új fejlemény, melyre különösebb magyarázat nincs (de példák igen: pép ~ pempő, göb ~ gömb, lobog ~ lomb, cibál ~ nyelvjárási cimbál, és talán csíp ~ csimpaszkodik).

Végül fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a dob ige feltételezett manysi megfelelője kizárólag puskával kapcsolatban használatos ’lő’ jelentésben. Márpedig ebből arra gyanakodhatunk, hogy talán eredetileg nem is a hajítással kapcsolatos, hanem a dörrenéssel – ha pedig így van, akkor hangutánzó jellegű. Ebből viszont két, egymástól gyökeresen eltérő feltevést is megkockáztathatunk. Az egyik az, hogy ősi hangutánzó tőről van szó, és ebben az esetben összekapcsolható a dob főnévvel. Ennek azonban erősen ellentmond az, hogy a magyar dob igének viszont semmilyen hangutánzó vonatkozása nem mutatható ki. Ha viszont a manysi szó újabb hangutánzó tő, akkor nem kapcsolható össze a dob igével sem, így azt ismeretlen eredetűnek kell tartanunk.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (62):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
2 hete 2021. április 4. 09:32
62 mederi

@Fülig James: 61

Egy körülbelüli idézet a Wikipédiából

Fleming kísérleteinek sikeréről kollégája azt mondta: "Ha olyan rendezett lett volna laborjában minden körülötte mint amiben hitt (hogy találhat akár váratlanul valamit, ami a tudomány számára hasznos lehet) nem sikerült volna két nagy felfedezése."..

Ugyanis semmit sem felejtett volna elpakolni az asztalról..

A gomba ugyan "szabályosan" működik, de a gondolat ami ezzel kapcsolatosan "működött", egy "precíz" gondolkodású tudósnak elkerülte volna a figyelmét.. Mármint a lehetőséget "elkerülte" volna (nincs penész a tenyészetén) amire érdemes felfigyelni..

4 hónapja 2020. december 17. 16:55
61 Fülig James

@mederi:

"Szerintem a kutatás nem arról szól, hogy eredményes vagy nem ... "

Kezd a vitátok tudomány-filozófiai síkra terelődni, még néhány év, és el fogtok jutni az indukció/dedukció kérdéséig, vagy ha nem, akkor a pozitivizmus kritikájáig (mármint ebben a tempóban, bocs).

Addig is jöjjön egy találós kérdés:

Melyikőtök álláspontját támasztja alá az a mód, ahogy Fleming felfedezte a penicillint?

Tudva levő, hogy egy hónapos szabadsága után meglepődve tapasztalta laborjában, hogy az asztalon hagyott baktériumtenyészetei közül az egyik penészgombával befertőződött.

Annyit előre bocsájtok, hogy szerintem a gomba nem a véletlen elve szerint működik ...

4 hónapja 2020. december 17. 16:37
60 Fülig James

a <dob> ige esetén a szerzőhöz hasonlóan én is úgy érzem, hogy kissé homályos az eredete. Viszont a manysi <lő> igével összevetve megengednék egy lehetőséget: jelentésében mindkét mozdulat "távoli sebzést" eredményez, és így kapcsolható a vadász módszeréhez.

Tudva azt, hogy jelentéstani megközelítést könnyebb kritika alá vonni, ebben az esetben a hangutánzó szóból való eredeztetést érzem kissé esetlegesnek.

Persze részben azért is jutottam erre, mivel a <dob> hangszer esetén (proto) indoeurópai hatást vélek felfedezni, és az ige és a főnév hangalakjának véletlen egybeesését feltételezem.

4 hónapja 2020. december 14. 16:50
59 mederi

@szigetva: 50

"...ma ismeretlennek tekintett szótövek."

Szerintem az ismeretlennek tekintett szótövek is "ősi" kategóriába sorolhatók, csak éppen szerintem "kutatandók", nem "kutatottak" (jelenleg még)..

@Fülig James: 57

"hasznosnak tartom a próbálkozásokat, bár ez szerintem nem mindig lehet eredményes."

Szerintem a kutatás nem arról szól, hogy eredményes vagy nem, csupán járhatónak vélt utakon elindul, és vagy talál valami hasznosat amit előre feltételezett, vagy talál valamit, de egészen mást, mint amiért elindult, vagy nem talál semmi (pillanatnyilag) hasznosat, ami lehet, hogy később mégis felhasználható..

4 hónapja 2020. december 13. 14:10
58 Fülig James

@mederi:

egyébként szuahéliül a jég 'barafu' amit a hó szóra is használnak, és ugye a Kilimandzsáró havas csúcsa messziről látszik ... Tehát lehet, hogy az Egyenlítő környékén is volt erről fogalmuk. A Szaharában éjjel komoly fagy van, na persze, az nem az Egyenlítő ...

4 hónapja 2020. december 13. 14:00
57 Fülig James

@mederi:

nincs problémám a jelentés oldaláról történő megközelítéseiddel, sőt, hasznosnak tartom a próbálkozásokat, bár ez szerintem nem mindig lehet eredményes.

pld.

"Kétszáz éve még nem volt mélyhűtő"

szerintem volt, viszont fagyasztószekrény és hűtőláda nem volt.

A jeget ugyanis vermekben tárolták, ehhez mélyre kellett ásni, így kaptak hűtőt, ami annál jobb volt, minél mélyebben volt a földben.

4 hónapja 2020. december 12. 20:08
50 szigetva

@mederi: „Pl. Ősi szavaknak tekinthetők a ma ismeretlennek tekintett szótövek.” Nem, azok az ismeretlen etimológiájú szótövek. „Ősinek” az ismert, finnugor vagy uráli etimológiájú szavakat lehet nevezni, legalábbis ennek van hagyománya nyelvészek között. De persze pontosabb ezeket is finnugor vagy uráli etimológiájú szavaknak nevezni.

4 hónapja 2020. december 11. 22:18
49 mederi

@szigetva: 43

"a nyelvészek nagy része nem az „ősi szavak” (mik azok egyáltalán) közti kapcsolatokat kutatja."

Pl. Ősi szavaknak tekinthetők a ma ismeretlennek tekintett szótövek.

Pl. a "for-/ per-" szótövek, amik lehet, hogy valaha belső fejlődés eredményei, vagy átvett szavak voltak.. Ráadásul "speciális toldalékaik vannak pl. a magyarban, amik segítségével (fizikai) folyamatokat képesek megjeleníteni azonos szótövekkel, amik össze függenek.

Pl. Ha valaki (meg) for-dít egy lapos kavicsot, a kavics (meg) for-dul.

Ha valaki (meg) for-gat egy kavicsot, a kavics for-og amíg forgatja. (Később, mikor kitalálták a pörgettyűt, azt el is engedhették, tovább forgott..)

Ezek a mai technikai színvonal idején nevetséges megállapításokat jelentenek, de képzeljük magunkat a kő korba, amikor éppen a világot és benne az összefüggéseket próbálták nyelvileg is kifejezni olyan módon, hogy könnyen megjegyezhető legyen, mivel talán az írásbeliség kezdetleges volt, de oktatni már akkor is kellett a megfigyeléseket, amik a szellemiséget tovább fejlesztették..

Mert a nyelv erre is való..

Szerintem az emberi nyelv vagy így, vagy más nyelvekben más módon, tükrözte, tükrözi a kor "felfedezéseit", megfigyeléseit, és azt tovább adhatóan, könnyen megjegyezhetően formálta, formálja meg...

Ha a nyelvészek ezt ma nem is kutatják (a társ tudományok bevonásával), azért ez létezik, és szerintem megérdemli a komplex kutatást, mert az az alapos megismerés része..

Szerintem a nyelvek nem csak beszédre, kommunikációra valók, hanem gondolom elsősorban gondolkodásra is. Mivel ez így van, a különböző nyelvtani "szabályok" (szerintem inkább kapcsolat rendszerek) nem lehetnek "statikusak" mert a világ amiről gondolkozunk dinamikus.

Amikor a nyelvek folyamatos megsemmisüléséről hallok, azért vagyok nagyon szomorú, mert annyiféle gondolkodásmód pusztul el a világról, amennyi kis nyelv eltűnik. Ez mindannyiunk vesztesége. Ezen érdemes volna elgondolkozni..

4 hónapja 2020. december 11. 21:28
48 mederi

@Fülig James: 46

".. tőlem "izé" fog maradni, amíg valaki el nem árulja, micsoda."

Ha van aki elárulja, akkor van neve, csak mi addig míg el nem árulta, nem tudtunk róla.. Én nem erről beszéltem.

Az pontosított állításom nyilván hely és idő függő, ha nem is jeleztem, ez egyértelmű szerintem..

Pl.

-Kétszáz éve még nem volt mélyhűtő, ezért az egyenlítő környékén élők nem ismerték a jeget, mivel ameddig vissza tudtak emlékezni, ott soha nem fagyott, így számukra a jég "nem létezett", így nevet sem adhattak neki.

-Kétszáz évvel ezelőtt pl. nem volt telefon, tehát az emberek nevet sem adhattak neki, számukra nem létezett..