0:05
Főoldal | Rénhírek
A 444 kihagyott ziccere

Statisztika franciásan

Remek videót közölt a 444, de megfeledkezett a benne szereplő legérdekesebb infóról.

nyest.hu | 2014. június 23.

Gyakran irigykedünk nagyobb laptársainkra, akiknek nagyobb kapacitásuk van érdekes híreket, eseményeket vagy megfigyeléseket előbányászniuk, és ezeket a nagyközönség elé tárni. A 444 már többször jelentetett meg olyan anyagokat, melyeket szívesebben láttunk volna saját oldalunkon. Érthető hát, hogy némi kaján kárörömmel fedeztük fel, milyen csodálatos információt hagytak említetlenül.

A felfedezés ezúttal egy videó volt, melyben arról esett szó, hogy hogyan kell egy tortát tudományosan felvágni. (A dolog lényege, hogy a torta ne száradjon ki a kivágott szeletek helyén.) A legérdekesebb információ azonban a 25. másodpercnél hangzik el, és az angolul nem tudó olvasók lemaradnak róla.

Az angolban a kördiagramot pie chartnak, azaz kb. ’piteábrá’-nak nevezik. Az elnevezés szemlétes, hiszen az ábra az arányokat úgy mutatja be, mintha egy pitét szeletelnénk fel azoknak megfelelően. A videón a tortaszeletelés közben az hangzik el, hogy a franciában ezt az ábratibust camembertnek hívják, akárcsak a lágy, penészes sajtot. És tényleg. (A camembert ejtése kb. [kamanber], ahol az [an] úgy képzelendő, mintha az [a] ejtése közben már egy [n] vagy [m] ejtésére készülnénk, de az utolsó pillanatban meggondolnánk magunkat, és azt mégsem ejtenénk ki. A franciában az [r] ejtésekor nem a nyelvünket, hanem a nyelvcsapunkat pergetjük.)

Camembert
Camembert
(Forrás: Wikimedia Commons / Nataraja / GNU-FDL 1.2)

A videón nagyban lelkesednek, hogy milyen szép is a kultúrák közötti különbség. A Wikipédia más nyelvű szócikkei azonban inkább azt mutatják, hogy a legtöbb nyelvben a torták, sütemények adják:  spanyol gráficos de pastel, gráficos de torta, katalán diagrama de pastís, olasz grafico ~ diagramma a torta, német Kuchendiagramm vagy Tortendiagramm, holland taartdiagram, dán lagkagediagram, svéd tårtdiagram, norvég kakediagram, finn piirakkakaavio, horvát tortni grafikon. Meg kell jegyezni, hogy az ezekben a kifejezésekben szereplő ’torta, sütemény’ jelentésű szavak nem mindig, sőt gyakran nem is tipikusan kerek ételeket jelölnek. A finn piirakka például nagyon sokféle sütemény elnevezése lehet, formától függetlenül.

Érdekes jelenséget ír le a lengyel Wikipédia: eszerint a wykres tortowy (szó szerint kb. ’tortás ábra’), diagram tortowy (’tortás diagram’) kizárólag a három dimenziós kördiagramok esetében alkalmazhatók. (A három dimenziós itt nyilván azt jelenti, hogy a kördiagramot „térhatásúvá” teszik.) Elképzelhető, hogy hasonló megoszlás van más nyelvekben is. Úgy tűnik például, hogy a magyarban kifejezetten az irodai szoftverekben bukkan fel a kifejezés, nyilván a pie chart kvázi-tükörfordításaként.

Magyar szemmel furcsa lehet a cseh koláčový [kolácsoví] diagram, melyben nyilván könnyű felismerni a kalács szót. Csakhogy a kalács minden, csak nem kerek! A cseh koláč nem is hasonlít a magyar kalácsra, tipikusan kerek, közepén töltelékkel megrakott süteményeket neveznek így. Cseh földön ezek inkább kisebbek, morva földön viszont nagyobbak, pizzaméretűek.

Mákos koláč
Mákos koláč
(Forrás: Wikimedia Commons / Chmee2 / GNU-FDL 1.2)

A nyelvben szorosan tükröződő kultúrára vonatkozó elképzelést cáfolja, hogy az ábrát nem az olaszban, hanem a portugálban nevezték el a pizzáról (gráfico de pizza). Az áttekintés végén inkább arra gyanakodhatunk, hogy ha a francia elnevezés tényleg tükröz a francia kultúrára jellemző vonást, akkor az nem a sajtok szeretete, hanem az, hogy szeretnek lehetőleg mindent igazán franciává tenni. Amikor a franciák látták, hogy az angolok mintájára mindenhol valamilyen süteményféléről nevezik el a dolgot, inkább kerestek valamit, ami nem sütemény, de kerek – és nagyon francia.

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (2):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
10 éve 2014. június 27. 16:56
2 Krizsa

Az úgymond "szláv" kolacs-ról:

A héber kalúa = fonott, kulá = befejezett, klí = edény, kliá = bezárás (kalács, kulcs, kalocsni, kulacs).

De honnan jön Cs a szavak végére? A Cs összetett hang. Betűjele ugyan nincs a héberben, de a kiejtésben ott is megvan: a TS torlódása. Kalá-tes - ez már magyar képzéssel: fonott-as, becsuk-tas. Biztos a héberek is áthallották a szláv-magyar szavakat a szomszédból:-). A finnugor nyelvek egyik holtbiztos ismertetője is megvan, a K/H hangváltás.: a héber hala = fonottkalács.

10 éve 2014. június 27. 16:07
1 KATÓ ferenc

Jó cikk, csak egy pontosítás a camembert-hez: Magyarországon messzire nem annyira kötelező körcikkekre vagdosni a kerek sajtokat, mint Franciaországban. Ott az, aki nem így tesz, fárasztó bunkóságot követ el.

És még valami: a nyelvcsap-pergetéssel ejtett r hang csak Franciaország északi részében szokásos, Dél-Franciaországban a "mi" r-ünket ejtik.