Környezettudatos nyelvhasználat
Mostanában egyre gyakrabban használja a média a „szúnyogirtás” helyett a „szúnyoggyérítés” szót. Mi lehet ennek a szóhasználati változásnak az oka? Másfajta eljárást takar az új kifejezés vagy egyszerűen környezettudatosabbá válik a nyelvhasználat?
A nyári hónapok részben a gyilkolás jegyében telnek: a két fő közellenség a szúnyog és a parlagfű. Előbbit országosan megszervezett akciók keretében irtják, utóbbival kapcsolatosan a lakosságnak is van irtási kötelezettsége. Környezettudatos emberként azonban csodálkozhatunk a szóhasználat (irtás) által sugalmazott eszmén: az embernek nem lehet célja, hogy valamely növény- vagy állatfajt kiirtsa. A biodiverzitás érték, annak megőrzése az ember felelőssége. A biodiverzitáshoz pedig a szúnyog és a parlagfű is hozzátartozik...
Az utóbbi hetekben – talán épp a fentiekből adódóan – mind többször lehet hallani a médiában a szúnyoggyérítés kifejezést. Korábban egységesen szúnyogirtásról beszéltek a tévében, írtak az újságban. Míg a Google a szúnyogirtás kifejezésre 132000 találatot ad, a szúnyoggyérítés is elég elterjedtnek mondható 53900 Google-találattal. A parlagfűvel kapcsolatosan azonban már mások az arányok: a parlagfűirtás kifejezésre 12200 találatot kapunk, míg a parlagfűgyérítésre (különírva: parlagfű gyérítés) összesen csak ötöt. Egy szúnyogirtással (vagyis szúnyoggyérítéssel) foglalkozó cég oldalán javaslatként még a szúnyogritkítást találjuk a drasztikus, és téves képzetet sugalmazó szúnyogirtás szó helyett. Erre azonban a Google jóval kevesebb találatot ad, mint a szúnyoggyérítésre: 342-t. (A parlagfűritkításra meg csupán két találat van.)
Kérdés, hogy ezek a kifejezések tökéletesen fedik-e egymást vagy esetleg van közöttük jelentéskülönbség? A kornyezettudat.hu oldal szerkesztőinek véleménye szerint a három kifejezés jelentése fedi egymást, de míg tudományos szempontból a ~ritkítás és a ~gyérítés utótagú összetételek a pontosabbak, addig a köznyelvben az ~irtás utótaggal elterjedtebbek ezek a kifejezések. Az irtás szó által implikált jelentés valóban nem felel meg a kifejezés tartalmának: sem a parlagfű, sem pedig a szúnyog esetében nem a fajok kipusztításáról, hanem az egyedszám csökkentéséről beszélünk.
És a szúnyoggyérítést mivel végzik? Szúnyoggyérítő szerekkel? Vagy azt is szúnyogirtó szerekkel?:-)
Amúgy legalább a 2-esnek feltűnt, hogy az irtás és kiirtás nem ugyanaz. És mikortól minősülne szúnyogirtásnak? Ha a Föld összes szúnyogja elpatkolna? Vagy csak az ország összes szúnyogja? Vagy egy terület összes szúnyogja? Vagy a szúnyogok 100%-a? 90%-a? 20%-a? Szerintem, ha egy területen a szúnyogok nagy részét el akarják tüntetni, akkor az már irtás, ha kevesebbet (ami ugye semmit sem ér), akkor az az állomány gyérítése.
Mellesleg lehet, hogy van egy hátsó szándék is ezzel a megnevezéssel. Ha netán mégis csípik a lakosokat a szúnyogok, nem lehet őket beperelni, hisz mondhatják azt, hogy csak gyérítették az állományt.:-)
Jóhogy rögtön nem Strasbourgba rohannak moszkítócidium miatt.
Na, ez kb. ugyanakkora baromság, mint az, hogy a médiában csak "siket"-et lehet mondani a süket helyett, amikor az élő nyelvben mindenki csak a "süket"-et használja...
@nadivereb: @Annie: Mindkettőtökkel egyetértek.
(@Annie: Magácska még mindig nem egyiptológus? :D)
Semmi baj nem volt a szúnyogirtás szóval. Nem szúnyogkiirtásról volt szó, csak szúnyogirtásról.
Azzal nem akarok vitatkozni, hogy környezettudatos embernek nem lehet célja a szúnyogok kiirtása, maximum gyérítése, mert magam is így gondolom. A parlagfű viszont egész más történet. Egy idegenhonos, agresszíven terjedő, így a hazai élőhelyek biodiverzitását veszélyeztető fajról van szó, amely emellett még erősen allergén is (ezért is van irtási programja, míg a többi, a természetes élőhelyekre sokkal károsabb özönnövény - selyemkóró, akác, amerikai kőris, zöld juhar, japánkeserűfű, aranyvessző - békén van hagyva).
Az idegenhonos, az őshonos flórát veszélyeztető fajok irtása szerintem minden környezettudatos ember kötelessége lenne.