A Google-alapító műhamburgerbe fekteti a pénzét

Augusztus 5-én megkóstolták az első lombikhúsból készült hamburgert. A laboratóriumi húsgyártás kísérleteit a Google társalapítója, Sergey Brin pénzelte. De miért tartotta fontosnak a műhús ügyét a világ egyik leggazdagabb embere?

nyest.hu | 2013. augusztus 6.

2013. augusztus 5-én megkóstolták az első laboratóriumban szintetizált húsból készült hamburgert. Állítólag a lombikhús íze még nem az igazi, de technológia nagy jövő elé néz. A következő húsz évben akár annyira elterjedtté is válhat a ma még igen drága hússzintézis, hogy a boltban majd választhatunk a környezetet kevésbé szennyező laboratóriumi és a hagyományosan készített hús közül. A mostani kísérleteket – a The Guardian beszámolója szerint – Sergey Brin, a Google társalapítója 250 ezer euróval támogatta. De miért fontos egy informatikus számára a szintetikus hús ügye?

Brin az egyik leggazdagabb ember a világon, és már több olyan projektet finanszírozott, amelyek elsőre inkább sci-fibe illőek, mintsem valóságosak. A laboratóriumban őssejtekből előállított szintetizált hús azonban mégsem olyan vállalkozás, mint a civilek űrsétáltatása vagy a vezető nélküli autó fejlesztése – ezeket a projekteket ugyanis szintén pénzeli a Google-vezér. Brin azt nyilatkozta, hogy azért állt a lombikhús ügye mögé, mert fontos számára az állatok védelme. A nagy ipari gazdaságokban a levágásra váró állatokat elképesztő körülmények között tartják: legtöbbjük egy szűk dobozban él, amelyben megfordulni sem tud, természetes fényt vagy levegőt soha életében nem lát. A kis helyre zsúfolt állatok között rengetegféle betegség terjed, ezért az állatokat – a fertőzések elkerülése érdekében – egész életükön át antibiotikumokkal kezelik.

Bizakodással tekint a jövőbe
(Forrás: Wikimedia Commons / William Warby / CC BY 2.0)

Ennek persze megvannak a következményei: a kórokozók rezisztenssé válása miatt olyan világméretű járványok alakulhatnak ki, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna. Vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a rák kialakulása és a krónikus szívbetegségek is összefüggésbe hozhatók a megevett hús minőségével: aki rendszeresen fogyaszt zsíros húst, 20 százalékkal valószínűbb, hogy ilyen megbetegedéstől fog szenvedni.

A húsipar a jelenlegi formájában rengeteg károsanyag-kibocsátással jár, és rengeteg víz szükséges hozzá. Mivel a Föld lakossága egyre nő, 2050-re akár meg is duplázódhat a húsfogyasztók száma, ami pedig azt is jelenti, hogy még több hús termelésére lesz szükség... Világos, hogy hosszú távon ez nem tartható fönn.

A megoldás azonban nem az, hogy a vegetáriánusokká váljunk – mondja el a fenti videóban a Harvard egyetem biológus-antropológusa, Richard Wrangham. Elmondása szerint az emberi faj a húsevéstől válhatott azzá, ami: az emberi evolúció fontos lépése volt a húsevés; ez adott annyi plusz energiát, ami az agy fejlődéséhez kellett. „Az ember az az élőlény, amely arra született, hogy szeresse a húst” – mondja a tudós. Ugyanakkor – figyelmeztet a tudós – ez is válhat fajunk végzetévé.

Sergey Brin szerint az emberiség előtt három lehetőség áll: vagy mindannyian vegetáriánusokká válunk, vagy figyelmen kívül hagyjuk a hústermeléssel kapcsolatos problémákat, vagy kitalálunk valami újat. Az első lehetőség természetesen nem túl reális, a második sajnos annál inkább, de nagyon nagy veszélyekkel járna, tehát – mondja Brin – logikus, hogy a harmadik lehetőséget válasszuk.

Ez pedig nem más, mint a hússzintézis. Mark Post, a maastrichti egyetem kutatója vezette azokat a laboratóriumi kísérleteket, amelyek a lombikhús kifejlesztésére irányultak. A hús, amit megeszünk nem más, mint állati izomszövet. Ez laboratóriumi körülmények között is előállítható állatoktól származó őssejtekből. Ezekből a sejtekből csak izomszövet fejlődhet: az őssejtet kiveszik az állatból, és megfelelő körülmények között a sejtek osztódni kezdenek, izomrostokba rendeződnek, így végső soron húst lehet előállítani egy lombikban.

A laboratóriumban készült hús tehát ma már nem science-fiction. A kóstoló persze csak az első lépés az újfajta hús elfogadtatásának történetében. Valószínűleg nagyon sok meggyőző érvelésre és kísérletre lesz még szükség ahhoz, hogy az átlagember valóban a lombikhúst válassza, és ne a „természetest”.