A beszédhangokat sokféleképpen rögzíthetjük. Azt vizsgáljuk meg, mire kell figyelnünk, amikor egy nyelv hangjait nem a szokásos helyesírással, hanem valamilyen annál egyértelműbb rendszerrel szeretnénk leírni.

Bármilyen meglepő, de van összefüggés a szavak hossza és gyakorisága között. A gyakori szavak rövidülnek – méghozzá sokkal gyorsabban, mint képzelnénk.

Egy nyelvben tartósan gyökeret verő kölcsönszavak általában idomulnak a befogadó nyelv hangrendszeréhez és beleilleszkednek a ragozási mintázatokba is, azaz a már meglévő toldalékok kapcsolódnak a jövevényszóhoz is. Ám van, amikor kapcsolt áruként eg...

Olvasónk kérdésén sokáig csodálkoztunk, hosszan mérlegeltünk, minden porcikájának utánajártunk. Végül a válasz is megszületett. Igaz, erre a válaszra mi sem számítottunk.

Önök sem szeretik, ha kérdeznek valamit, és azt a választ kapják, hogy „attól függ, hogy érted”? Sajnos vannak olyan kérdések, melyekre csak így lehet válaszolni. Erre kényszerül most házi szakértőnk is.

Arra vagyunk kíváncsiak, van-e annak valami értelme, ha nem csak szavak végén, hanem a belsejükben is feltételezünk olyan magánhangzókat, amiket nem ejtünk ki. Olyan angol, lengyel és magyar szavakat vizsgálunk, amelyekben a magánhangzó a semmivel vá...

Közeledik a hosszú hétvége, ilyenkor sokan utaznak a környező országokba, így Csehországba és Szlovákiába is. A magyarok többsége azonban teljesen tanácstalan, ha cseh vagy szlovák feliratot lát: még kiejteni sem tudja a neveket. Ezen próbálunk meg s...

A nyelvek között folyamatosan áramlanak szavak. Többször is megérkezhetnek ugyanabba a nyelvbe, időben vagy térben más-más útvonalon. Eközben addig alakulnak, amíg felismerhetetlenné válik korábbi kapcsolatuk, vagy éppen azonosságuk. Ki gondolta voln...

Olvasónkat az érdekli, hogy miként fogadja be az egyik nyelv a másik szavait, milyen szabályosságokat figyelhetünk meg. Adatok híján találgatni is fogunk, de rámutatunk, mit gondolhatunk arról, ami a rendelkezésünkre áll.

Joruba anyanyelvű nyelvészeket képzelünk el, akik a szótagszerkezetről gondolkodnak. Az anyanyelvükből hiányzó zárt szótagokat ők két szótagnak fogják gondolni, amelyek közül a másodiknak hiányzik a magánhangzója. Ezt erősítő példákat találunk a magy...

Megint a szótag. Most arról lesz szó, hogyan függ össze a hangok hangossága a szótagban elfoglalt helyükkel. Állatok és különféle városok példáján mutatjuk be, hogy egy szó eleje lehet egy szótag vége.

Egy mű, mely óriási hiányt pótol, csak nem tudjuk, kinek is szól. Ám akárkiknek is szól, nehezen juthat el hozzájuk. Nem tartjuk jól sikerült könyvnek, ennek ellenére ajánljuk.

A hasonlók közti különbségeket vizsgáljuk, hiszen így tapintható ki a lényeg a különbségek között: a [sín] és [vonat] hangsorok közti különbségnél izgalmasabb a [sín] és [szín] közötti, ahol csak a szó eleji mássalhangzók állnak szemben. Van olyan, a...

A nyelvnek két alapvető funkciója van: leíró és kifejező. Az előbbi arra szolgál, hogy helyzeteket, eseményeket ábrázoljunk, akár valóságosak azok, akár egy képzeletbeli világ részei. A kifejező funkcióval pedig belső állapotunkról, érzéseinkről tájé...

Az angol nyelvet tanulók egyik viszonylag gyakran elkövetett helyesírási hibája a tő végén található i, ie és y betűkhöz kötődik. Sokszor nem tudják eldönteni, e három lehetőség közül melyiket kell írni: némelyik tő változatlan marad, míg más esetekb...

Hogyan rekonstruáljuk az alapnyelvet? Miként lehet a mai alakokból kikövetkeztetni az eredetit? Egyáltalán: rekonstruálható-e mindig pontosan az eredeti? Bár a nyelvtudománynak van válasza ezekre a kérdésekre, az tény, hogy a feltételezéseinket csak ...

Vannak-e olyan szerencsések, akiknek az anyanyelvük könnyebbé teszi más nyelvek kiejtésének pontosabb elsajátítását, és vannak-e olyan pechesek, akiket anyanyelvük legfeljebb csak hátráltat más nyelvek hangzásának pontos utánzásban? Olvasói kérdésre ...

A kommunikáció-központú nyelvoktatás fontos. De mennyire? – Egy szatirikus videóból megtudhatjuk, hogy járt Monsieur Nobeck, a franciatanár az osztályteremben és Párizsban.

Szótagolás közben észrevesszük, hogy a szavak széle sokszor nem, vagy nem úgy szótagolható, mint a belseje. Ennek okait keresve belesünk a felszín alá, és ott üres helyeket találunk, ahonnan hangok hiányoznak. A magyar határozott névelőt vizsgáljuk m...

Milyen a lett nyelv? Sok vonásában a szláv nyelvekre hasonlít, ugyanakkor találhatunk benne néhány meglepő párhuzamot a magyarral, de vannak olyan vonásai is, amelyek akkor is meglepőnek tűnhetnek, ha ismerünk néhány európai nyelvet. De nem a lett Le...

Vannak-e a németnek, a csehnek, a szlováknak, a magyarnak és a szerb-horvátnak olyan közös vonásai, melyek szorosabban összekapcsolják őket? Tekinthető-e egy ilyen kapcsolat olyasminek, mint a nyelvek közötti rokonság?

Vannak olyan változások, melyek csak bizonyos körülmények között mennek végbe, és vannak olyanok, amelyek mindig. Általában nem bonyolult megállapítani, hogy melyik esetről van szó. Azt azonban, hogy a változás miért ment végbe, már nem könnyű megvál...

A buszmegállót is lehet szótagolni, és kiderül, nem is ott, ahol írásban. Leleplezzük az alsós tanítónénit (vagy bácsit), és mérlegre tesszük a szótagot. Klasszikusokat skandálunk, az Odüsszeiát és az Aeneist, hogy kiderüljön, mi nehéz és mi könnyű e...

Egy kedves olvasónk azt kérdezte, hogy miért mondjuk azt, hogy „Pécsre megyek”, de azt „Bécsbe megyek”. Szakértőnk pedig utánajárt a kérdésnek: megmutatja, mi a fő szabály, és hogy hogyan ágyazódnak egymásba matrjoskaszerűen a toldalékolási tendenciá...

Tovább hatolunk az angol helyesírás titkaiba. Találkozunk néma és folyékony hangokat képviselő betűkkel, rövidítő szóvégekkel, és látni fogjuk mi történik a szó végétől három szótagnyira. Mi a baj a v betűvel? Hogyan lehet valami kivétel, ha szabályo...

Az angol helyesírásnak kifinomult módszerei vannak arra, hogy jelölje egy magánhangzó hosszú vagy rövid voltát. A különbség egy macska és Cate Blanchett közt egyetlen néma betű. Miért dupláz a fitt nagyi?