0:05
Főoldal | Rénhírek
Folytatjuk!

Szabadon vagy fedésben?

Az angol helyesírásnak kifinomult módszerei vannak arra, hogy jelölje egy magánhangzó hosszú vagy rövid voltát. A különbség egy macska és Cate Blanchett közt egyetlen néma betű. Miért dupláz a fitt nagyi?

Szigetvári Péter | 2012. szeptember 6.

Az átírásról: most nem megyünk annyira apró kiejtési részletekbe, mint a legutóbb, de a rövid e és a különbségét jelöljük az átírásban is: [e] és [æ]. Az utóbbi nyíltabb, mint a nyugat-magyarországi nyelvjárásokban az ember [æmber] első magánhangzója.

Legutóbb átvettük, hogy az angol helyesírásban miért jelöljük a magánhangzókat a várttól sokszor eltérő betűkkel, miért [í] az e (pl. metre [mítör] ’méter’), [éj] az a (pl. able [éjböl] ’képes’) és [áj] az i (pl. life [lájf] ’élet’). Ráadásul nem is mindig, hiszen máskor meg [e] az e (pl. metric [metrik] ’mérce’), [æ] az a (pl. Patrick [pætrik]) és [i] az i (pl. live [liv] ’él’).

A dolog nyitja, hogy az angol helyesírás roppant konzervatív, a középangol kor óta alig változott. Eközben természetesen a kiejtés járta a maga útját: a hosszú magánhangzók többnyire záródtak, a rövidek meg nyíltak. Az eredetileg zárt hosszú magánhangzók nem tudtak hová záródni, ezért azok is nyíltak.

Záródnak az ajtók (is)!
Záródnak az ajtók (is)!
(Forrás: Indafotó / Los Tschabitos / CC BY-SA 2.0)

Az még elfogadható, hogy egy nyelv e betűvel jelöli az [í]-t, végülis a magyarban is az [s]-t jelöljük az s-sel, miközben Európában mindenki más tudja, hogy ez a betű az [sz] jele. Az már kellemetlenebb, hogy ugyanannak a betűnek felel meg hol hosszú, hol rövid magánhangzó: metre [mítör] ’méter’, de metric [metrik] ’mérce’ stb.

Egy betű, több hang

A nyelvészek az újlatin nyelveket román nyelveknek hívják (az újlatin nyelvek kutatása pedig a romanisztika), Románia hivatalos nyelve az ő szóhasználatukban a rumén.

Sok román nyelvben (pl. francia, spanyol, olasz, rumén) a c betű is rendszeresen két hang egyikét jelöli. Mássalhangzó-, valamint a, o, és u betű előtt [k]-t, e és i (esetleg y) előtt viszont nyelvenként más-más magánhangzót, pl. [sz]-t vagy [cs]-t. (A magyaros latin kiejtésre is ugyanez áll, csak ott [c] az e és i előtti ejtés: lat. cantor > magy. kántor, lat. colonia > magy. kolónia lat. arcus > magy. árkus, de lat. Cæcilia > magy. Cecília.) Miközben az angol pl. a hollanddal, svéddel, némettel együtt germán nyelv, ebből a szempontból ugyanúgy viselkedik, mint az újlatin nyelvek, aminek az oka a több évszázados francia nyelvi fölény a középkori Angliában.

Vagyis megoldható, hogy ugyanaz a betű egyszer ezt, máskor azt a hangot jelölje, csak arra kell ügyelnünk, hogy ez a betű környezetéből kiderüljön. Ha belegondolunk, az n betű is jelölheti a [ny] hangot, pl. ha gy követi (pl. hangya [hanygya]).

Már a latinok se

Ugyan a latinban is fontos volt nyelvi szempontból a magánhangzó-hosszúság megkülönböztetése, a helyesírásban nem alakult ki ennek a jelölése. A latin betűket átvevő európai nyelvekben különböző módokon oldották meg a hosszúság jelölését (ahol erre szükség volt).

A csehben pl. mellékjel került a hosszú magánhangzót jelölő betűkre, ezt a mintát követte a magyar és a szlovák helyesírás is (pl. cseh rolník [rolnyík] ’paraszt’, szlovák strážnik [sztrázsnyik] ’őr’). A finnben duplázták a betűket, alkalmazott ilyesmit a középangol is (pl. boot [bót] – ma [bút] – ’csizma’, deep [dép] – ma [díp] – ’mély’).

A svéd modell

A svéd helyesírás ugyan használ két mellékjelet, de ezek a magánhangzók eltérő minőségét jelzik: az å ajakkerekítéses, [o]-szerű [a], az ä a fentebb emlegetett [æ], az ö pedig a magyarhoz hasonlóan az [ö] jele.

A svéd mássalhangzókat a szokásnak megfelelően röviden írjuk itt át.  Dél-Svédországban így is ejtik, északabbra hosszan, de ez az előző magánhangzó hosszából kikövetkeztethető: ha az rövid, a mássalhangzó hosszú és fordítva.

A magánhangzók hosszúságát az őket követő mássalhangzók számával jelzi a svéd helyesírás. Ha egy magánhangzó-betűt legfeljebb egy mássalhangzó-betű követ, akkor hosszúnak, ha több, akkor rövidnek ejtendő: pl. far [fár] ’apa’, de katt [kȧt] ’macska’ (az [ȧ] az [á] rövid párja), hus [húsz] ’ház’, de hund [hund] ’kutya’, [gó] ’megy’, de åtta [ota] ’nyolc’, söt [szőt] ’édes’, de böcker [böker] ’könyvek’.

Ez a jelölési mód azzal függ össze, hogy a nyelvekben általában inkább a nyílt (magánhangzóra végződő) szótagokra jellemző a hosszú magánhangzó, a zárt (mássalhangzóra végződő) szótagokban jellemzően rövid magánhangzót találunk: pl. kóma, de komp, gomba; tőke, de tönk, tönköly (az utóbbiak nem lehetnek hosszúak: *kómp, *gómba, *tőnk, *tőnköly). Természetesen nyílt szótagban pl. a magyarban lehet rövid is a magánhangzó: koma, töke.

Koma és töke
Koma és töke
(Forrás: iStockphoto)

Amikor a megszokott módon szótagolunk, a szóvégi mássalhangzót az őt megelőző magánhangzóval együtt az utolsó szótag részének vesszük. A svéd helyesírás nem így tesz, hiszen ha a szó végén egyetlen mássalhangzó-betű áll, az előtte levő magánhangzó hosszú: far [fár] ’apa’, hus [húsz] ’ház’, szemben a katt [kȧt] ’macska’, a hund [hund] ’kutya’ és az åtta [ota] ’nyolc’ magánhangzójával, amelyeket két mássalhangzó-betű követ.

A magyar helyesírás nem a következő mássalhangzók révén jelöli a magánhangzók hosszúságát. Vegyük észre azonban, hogy a magyarban is két mássalhangzó kell ahhoz, hogy ne forduljon elő előttük hosszú magánhangzó: komp, gomba, zöld, köldök. Egyetlen mássalhangzó előtt nyugodtan lehet hosszú a magánhangzó, függetlenül attól, hogy követi-e magánhangzó vagy nem: kóma, szőlő, dóm, dől. A m és az l szó végi [m]-je és [l]-je tehát nem a gomba és a ldök szótag végi, hanem a ma és a szőlő szótag eleji mássalhangzójának a helyzetét látszik elfoglalni.

Az angol módszer

Az angol helyesírás annyiban tér el a svédtől, hogy egyetlen szó végi mássalhangzó-betű elég ahhoz, hogy a magánhangzót rövidnek akarjuk ejteni. Ennek a különbségnek két következménye van.

Egyrészt az angolban nem kell a rövid magánhangzó+mássalhangzó végű szavakban duplázni a mássalhangzót. Így az angolban is rövid magánhangzót tartalmazó [kæt] ’macska’ szó helyesírása lehet cat (vö. svéd katt).

Másrészt viszont a hosszú magánhangzó+mássalhangzó végű szavak esetében bajban vagyunk. Ha például azt a női keresztnevet akarnánk leírni, hogy [kéjt], nem elég a Cat, hiszen a szó végi t betű miatt rövidnek gondolnánk a magánhangzóját (vö. cat). Az ilyen magánhangzó-betűre azt mondjuk, fedésben van. Hogy jelezzük, hosszú, szabadon kell lennie.

Cate Blanchett
Cate Blanchett
(Forrás: Wikimedia Commons / Paul Cush / CC BY 3.0)
Sok angol szó végéről eltűnt az óangolban még ott levő magánhangzó (pl. óang. nama > középang. name [námö], majd [nám] > mai ang. [néjm] ’név’. A szó végi néma e betűvel jelölt hosszúság az ilyen szavak írásképéből általánosodott. A magyarban ugyanez a változás játszódott le pl. a nyara > nyár esetében, csak itt a helyesírás követte a kiejtést. Ha nem tette volna, akkor a nyár-t esetleg így írnánk: nyare.

A figyelmes olvasó az illusztrációnak álcázott színésznő nevében figyelheti meg a megoldást. A Cate végén azért van egy e betű, hogy szabaddá tegye a szó egyetlen, hosszú magánhangzóját. Így jelöli az angol helyesírás, hogy azt hosszúnak kell ejteni. Az ilyen szó végi néma e-knek az angol írásban tehát sokszor nincs etimológiai okuk, azaz nem azért vannak ott, mert a nyelv egy korábbi állapotában ejtettek volna ott egy magánhangzót. Van ilyen eset is, de sokszor csak helyesírási trükk ez az e.

Az angol duplázás

Az angol helyesírás is alkalmazza a mássalhangzó-kettőzés módszerét, de nem a szó végén (ahogy a svéd), hanem csak a szó belsejében. A grandma [grændmá] ’nagymama’ becézett alakja a [græni]. Az eredeti szóban az első magánhangzó rövidségét a helyesírásban mutatja, hogy utána több mássalhangzóbetű következik. A becézett alakban azonban csak egyetlen mássalhangzó marad, azaz szabaddá válna az addig fedésben levő magánhangzó-betű. Ha viszont megkettőzzük, akkor továbbra is marad a fedett helyzet: granny [græni] ’nagyi’.

Természetesen ugyanez az oka annak is, hogy magánhangzó-betűvel kezdődő ragok előtt kettőznünk kell a tővégi mássalhangzó-betűt: fit [fit] ’illik’, de fitted [fitid] ’illett’, fitting [fiting] ’illő’. Az átírásokban láthatjuk, hogy hangtanilag semmi különös nem történik ezekben a szavakban, a toldalék ([-id] és [-ing]) egyszerűen a tőhöz csatlakozik. A változás (a t megkettőzése) pusztán egy helyesírási eszköz arra, hogy a fit-ben fedésben levő, és röviden ejtett magánhangzó-betű a toldalékolás után is fedésben maradjon.

Fitt nagyi
Fitt nagyi
(Forrás: iStockphoto)
Az angol múlt idő toldaléka írásban -ed (vö. echo [ekoᵘ] ’visszhangoz’, echoed [ekoᵘd] ’visszhangzott’). Ezért a based-ben az e már a toldalék része.

A szó végi néma e pedig elmarad akkor, amikor nincsen rá szükség, mert a toldalék eleji magánhangzó-betű miatt amúgy is szabaddá válik egy magánhangzó: pl. base [béjsz] ’alapoz’, based [béjszt] ’alapozott’, basing [béjszing] ’alapozva’.

Mondjuk tovább?

Ha ennyi volna az angol helyesírás „titka” akkor nem tűnne olyan kaotikusnak, mint amilyennek tűnik. Számos további részletre kell még rámutatnunk. Hogyan lehet hosszú a magánhangzó a metre [mítör] ’méter’-ben, ha két mássalhangzó követi? (Egyáltalán: két mássalhangzó követi?) Ha hosszú a magánhangzó a metre-ben, miért rövid mégis a metric [metrik] ’mérce’ szóban? És minek a néma e a live [liv] ’él’ végére, ha rövid a magánhangzója? (Ráadásul van live [lájv] ’élő’ is!) Folytatjuk!

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (9):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
11 éve 2012. szeptember 8. 19:28
9 El Vaquero

A + jel után amerikai szótárak vannak. Íme még néhány forrás:

www.macmillandictionary.com/dictionary/british/base

www.macmillandictionary.com/dictionary/british/base_34

dictionary.reference.com/browse/base?s=t

www.thefreedictionary.com/base

en.wiktionary.org/wiki/base

.

Több szótár most már tényleg nem jut eszembe (howjsay, sztaki és a társai komolytalanok, megbízhatatlanok). Mielőtt valaki szólna, hogy mit állatkodok itt ennyi linkkel, csak úgy szólok, hogy már amúgy is rég akartam egy szótárajánló gyűjteményt.

11 éve 2012. szeptember 7. 19:24
7 Galván Tivadar

"pl. base [béjsz] ’alapoz’, based [béjszt] ’alapozott’, basing [béjszing] ’alapozva’"

Érdekes, én úgy emlékszem, hogy a pl. base [béjsz] ’alap’-ot jelent; az 'alapoz' kiejtése [béjz], based [béjzd] ’alapozott’, basing [béjzing] ’alapozva’. Vö: use [ju:sz] haszon, [ju:z] használ.

11 éve 2012. szeptember 7. 11:57
6 Sigmoid

@El Vaquero: Tényleg, vajon a title miért nem lett titel... Végülis a theatre theater lett. :)

11 éve 2012. szeptember 7. 10:51
5 El Vaquero

Tudom, a graphic positiont próbáltad emészthetőbb formában tálalni, és a metre-ben pont az lesz a poén, hogy az obsturens+likvida -> open graphic position kivétel alá tartozik.

A betűszámolás csak kis rész, a kiejtés szempontjából nem lehet csak ebből kiindulni, mert ilyen alapon az university és a hono(u)r is magánhangzóval kezdődik, aztán mégse. Nem olyan lényegtelen fonológiai szótagolás, hogy csak a betűket lehessen számolgatni.

11 éve 2012. szeptember 7. 08:58
4 szigetva

@El Vaquero: „a betűkre, utóbbiaknak nincs szerepük a kiejtési logikában” Ez a cikk épp azt magyarázza, hogy de igen, és micsoda. Sajnálom, ha ez nem ment át. (Azért gáz lenne egy olyan betűírás, ahol semmilyen kapcsolat nincs.

11 éve 2012. szeptember 7. 08:43
3 El Vaquero

Kösz, gondolhattam volna, hogy franciamajmolás miatt. A mássalhangzót fonológiai értelemben értettem, nem a betűkre, utóbbiaknak nincs szerepük a kiejtési logikában (persze ezt csak úgy megjegyzem, tudom, hogy ezt pont neked egyáltalán nem kell magyarázni).

Webster valóban csak kevéssé hatott az angliai helyesírásra, de annyiban is hatni tudott (-ise -> ize), ami nem kis szó, és lehet idővel még más amerikai írásszabály is átmegy idővel az angliai gyakorlatba. Több megoldásával én sem értek egyet, ennek ellenére a legtöbb újítása indokolt és hasznos volt, egyszerűbb, logikusabb, kiejtést jobban tükröző írásképet eredményezett.

11 éve 2012. szeptember 6. 20:27
2 szigetva

@El Vaquero: Azért "metre", mert a franciák így írták, ők meg azért, mert a görög [metron]-ból van. A franciában egy szótag is. A "metre"-ben az "e"-t két mássalhangzó követi, hiszen itt nem a kiejtésről, hanem a helyesírásról van szó.

Webster pedig következetlen volt, hiszen ha metre > meter, akkor a title miért nem titel? De mindegy is, Webster már csak kevéssé hatott az angliai helyesírásra.

11 éve 2012. szeptember 6. 14:32
1 El Vaquero

Várjuk a folytatását a relaxációs mesének. A metre-nél nem tudom, hogy miért "-re" az írásmódja, de az biztos, hogy mássalhangzók száma nem kettő, mert az r szótagalkotó és az is, hogy Noah Webster reformálta meg az amerikaiaknál a sokkal logikusabb és könnyebben olvasható írásképű -er végződésre.