Egy most elkészült elektronikus brit kiejtési szótárt mutatunk be. A legfőbb újdonsága, hogy mai kiejtéseket ad, nem az elterjedt, de elavult átírásokat. Egyedi vonása, hogy különféle kapcsolókkal a felhasználó igényeihez, ízléséhez szabható az átírá...

Nyelv-e az ukrán, vagy csak az orosz nyelvjárása? És ha nyelv, akkor a ruszin a nyelvjárása, vagy egy további nyelv? Mindez nem a nyelveken, hanem a beszélőiken múlik. Azt azonban számba vehetjük, hogy ezek a szláv változatok mennyiben különböznek e...

A felnőttek a csecsemőkkel és a néhány éves babákkal másképp beszélnek, mint a többiekkel: „gügyögnek”. A szülők nagy dilemmája, hogy vajon ez a nyelvelsajátításra nézve rossz, semmilyen vagy jó. A kérdés nem egyszerű, a „dajkanyelvről” még a kutatók...

Elfajzásról és nemesedésről, az olasz és a német közötti különbségekről, az autentikus kiejtésről és a nyelv szabályozásáról elmélkedik házi szakértőnk egy olvasói kérdés és az amerikai repülési és űrhajózási hivatala kapcsán.

Mi közük van a Krisztináknak a krémekhez vagy a Vörös Hadsereghez? Névnapi köszöntőnkben a „kereszt(y)én(y)” szó történetét bogozgatjuk, ellátogatunk Svájcba és Oroszországba, miközben egy pillanatra felbukkan a „boszorkány” és a „járgány” is.

A „kolibriének” (’valami olyasminek, ami a kolibiré’) mellett van „kolibriénak” is, viszont „kolibrijénak” nincs, csak „kolibrijének” és „kolibrijának”. Hogy egy szó milyen toldalékokat vonz, nem csak a hangalakján és az abszolút tövén múlik, hanem a...

Az angol kiejtés átírásával foglalkozunk. Megmutatjuk, hogy a helyzet lassan az átírás tekintetében is ugyanolyan reménytelenné válik, mint a közismerten archaikus helyesíráséban. A mai angliai angol magánhangzó-csúszka néhány elemével, sima magánhan...

Csodálkozva fogadtuk a hírt: Sólyom lesz az új magyar légitársaság neve. Ha a döntéshozók ragaszkodnak a madárnévhez, milyen alternatívák kerülhetnek szóba? Persze az is érdekel minket, hogy honnan erednek a szóba jöhető madárnevek – ez sem kevésbé r...

Egy alig ismert tájszóról hajlamosak lehetünk azt gondolni, hogy „parasztos”. Ha azonban utánajárunk történetének, kiderülhet, hogy kiterjedt nemzetközi rokonsága van, és nagyon is „előkelő származású”.

Útnak indulna az Adria felé? Nem árt, ha bedob a bőröndbe egy zsebszótárat vagy társalgási zsebkönyvet, és a GPS mellett is jól jöhet egy térkép. De a leírt szavakat, kifejezéseket, városneveket ki is kell ám ejtenünk, ha érdeklődni próbálunk...

Van „madridinak”, de nincs „madridinek”, pedig „martininak” és „martininek” is van. Ha „zsírnak”, akkor „zsírénak”, pedig „ígérnek”. Ha „béna”, akkor „béníthat” (nem „béníthet”), viszont „Éva”, de nem „Évinak”, hanem „Évinek”. Hogy egy szó magas vagy...

Az, hogy ki a zsidó, elsősorban attól függ, hogy hol vannak a vesszők a mondatban. Persze nem mindegy, milyen mondatban. Most mindenesetre olyan mondatokat elemez házi szakértőnk, melyek csak dallamukban – írásban a vesszőhasználatban – különböznek, ...

Nyáron általában még azok is útra kelnek, akik év közben nem mozdulnak ki otthonról. Ha csak az ország egy másik pontjára utazunk, már akkor is 2-3 órás autózással, buszozással vagy vonatozással kell számolnunk. Külföldi út esetén pedig ennél jóval h...

Az átírás nehéz dolog. Nemcsak jeleket kell választanunk, de még az sem teljesen egyértelmű, hogy a nyelvnek milyen változatát írjuk át. Angol példákon mutatunk be néhány megfontolandó kérdést. Ha egy angol azt mondja [lájt], vajon arra gondol-e, hog...

Magyarországnak ugyan tengerész a kormányzója olyan időben, amikor tengerparttal nem rendelkezett. Csehországnak sincs tengerpartja, de a köztársasági elnöke nem tengerész. Még a nevében sem.

Befolyásolhatja-e egy nyelv hangjait, hogy milyen éghajlaton beszélik? A nyelvészek szerint a válasz nem, bár akadnak olyanok, akik szerint a kérdést nem tekinthetjük lezártnak.

A csehet latin betűkkel írják, nem pedig cirillel – ennek aztán kihatása van a magyar helyesírásra is. Persze akadnak, akik fütyülnek erre.

Olvasónk a ch betűkapcsolatról és az azzal jelölt hangról érdeklődik. A problémakör azonban jóval összetettebb, mint az első pillanatban gondolnánk.

Olvasóink, úgy tűnik, néha olyasmiket kérdeznek szakértőnktől, melyre nyilván maguk is tudják a választ. Vagy csak ügyetlenül teszik fel a kérdést? Igyekszünk objektívak lenni.

Bevehetetlen erőd – igen, ez a magyar helyesírás, mely szabályozni szeretne bizonyos kérdéseket, ám ezt olyan módon teszi, hogy a nyelvhasználó kénytelen visszavonulót fújni: a szabályok úgy vannak megfogalmazva, hogy a gyakorlatban követhetetlenek.

Varga László az ELTE Angol Nyelvészeti Tanszékének oktatója, de kutatásai során elsősorban a magyar nyelv prozódiájával (dallamával) foglalkozott. Születésnapja alkalmából bemutatunk néhány olyan jelenséget, melyet ő fedezett fel.

Van-e olyan szerkezet, amelyet magyarul szinte senki nem szokott „helyesen” leírni? Van bizony, ráadásul a „hiba” furcsa félreértésekhez is vezet. De vajon a helyesírásban van a hiba, vagy a nyelvben? Biztos, hogy mindenre van megoldás?

Amikor szavak kiejtését kell visszaadnunk, szorult helyzetünkben fűhöz-fához nyúlunk, görög betűket, valamint rég elfeledett betűváltozatokat vetünk be. Mindebben nagy szerepet játszott egy francia nyelvész, aki az eszperantó atyjával, Zamenhoffal sz...

Olvasónk egy hibásnak érez egy alakot, és olyan szabályra hivatkozik, mely maga sem egyértelmű – ráadásul a kiejtés alapján akar eldönteni egy kérdést, holott maga a kiejtés is ingadozó lehet.