Tenger és föld!

Egyébként meg elég nagy buziságnak tartom (nem lehet szebben megfogalmazni), hogy a magyar minden idegen nyelv kiejtését a német felől közelíti meg. Mikor angolul beszél egy átlag magyar, akkor is sorba süti el a szótag végi obstruensek zöngétlenedését (pl. dzsonSZ). A latint is német kiejtéssel tanítják. A McDonald's-t, meg a többit is német kiejtéssel vesszük át.

Ez több okból is teljesen célszerűtlen: feleslegesen iktatnak be egy köztes transzformációs réteget. Másrészt a kapott kiejtés sokszor semmivel nem könnyebb, de legalább jelentős mértékben torzít is, sőt, általában a német kiejtésnek sem felel meg. A német kiejtés elég távol van a magyartól. Ők pl. ki tudják mondani a Shakespear-t majdnem eredeti angol kiejtéssel, még a szó végi i-t is tudják r előtt röviden ejteni. Viszont egy magyarnak ez elég nehéz, ha pedig megküzd vele, akkor meg nem a németeket kéne utánozni, hanem az eredeti kiejtést kéne megtanulni, ugyanakkora munka. Az meg, hogy affektáltnak hat, nem lényeges. Eleinte minden változást, új trend alacsony presztízzsel indul hódító útjára. Szerintem merni kell újítani.

Van egy másik oka is, amiért nem kéne a németeket másolni. Már nem nagyhatalom, sem politikailag, sem gazdaságilag. Jó, persze nálunk mindig is előrébb lesznek, de globálisan csak egy szakadt putrinak minősülnek, már mindenféle dominanciájuk elveszett, még a tudományos életben is. A nyelvük európai közvetítő voltát is felváltotta az angol. Egyszerűen semmi nem szól a német nyelv mellett, kivéve, ha valaki ide a közelbe ki tud mennyi melózni a német nyelvterületre, de már az ottani állásoknál is sorba írják elő a követelményeknél, hogy "gute Englischkenntnisse" vagy "SEHR gute Englischkenntnisse". Ennyit a németmajmolásról.

@Grant kapitány: Sajnálom, ha még mindig nem tudod megérteni, hogy a [sekszpír] hagyomány. A nyelvközösség minden mástól függetlenül így használja.

Természetesen ha a [zéman] (vagy akár a [cémen], miért ne, ha a hírolvasónak „így tetszik”) bevett ejtéssé válik, akkor az lesz a helyes, sőt, a [zeman]-t még affektálónak is mondhatjuk. Addig azonban...

@Avatar: Lehet.

Mennyit tudtok ezen a Zemanon vitatkozni... :)

Én felmentem az iwiwre, rákerestem, és azt láttam, hogy van egy csomó Zeman családnevű magyar ember, meg van egy halom Zéman, sőt még Zemán családnevű is akad...

Szóval hol így került átírásra, hol úgy... Ha a hírolvasónak speciel Zéman nevű ismerőse van, akkor az elég könnyen magyarázhatja, miért így ejtette.

Egy szép dal www.youtube.com/watch?v=NRn5D7tZFbQ

Sőt, a Stockholm is sztokholm, sz-szel az elején. DE! A személy- és földrajzi neveket a legtöbb nyelvben a nyelv saját hangkészletével ejtik. Angolul pl. a Göteborg goudö bórg vagy göutö bóg.

@Fejes László (nyest.hu): "A [zéman] azért affektálás, mert mind az eredeti, mind az íráskép által sugallt alaktól eltér"

Komolyan feldühítesz. Ha neked ez affektálásnak számít, akkor mondjuk a [sekszpír] mi a lófasz szerinted? Mit sugall(t) a Shakespeare alak a magyar nyelvhasználónak? Véletlenül nem olyasmit, hogy [sakeszpeare]? Na ugye. Aztán ennek ellenére mindenki hallhatja, milyen szokás alakult ki.

Vagy azt mondod, hogy affektálás volt a [sekszpír] a kialakulásakor, de most már nem az? De hát ilyen alapon a [zéman] is elfogadottá válhat majd később, ki nem szarja le, hogy mi az eredeti illetve az íráskép által sugallt alak?

@siposdr:

"Köztünk legyen szólva: kit zavar, ha például Göteborgot gőteborgnak és nem jőteborjnak mondják hazánk fiai? A sort még folytathatnám/nánk."

Az meg még inkább jöté borj, véghangsúlyos a szentem és az é rövid. Bár az ilyen nem első szótagján hasonló történeteket, mint ez, meg a Banderas, nem szokta bevenni a magyar gyomor.

Na, nem is tudtam, hogy kheptn greent ilyen liberális ebben a kérdésben. A mi drága szerkesztő elvtársunk egyszer tér rá a helyes útra, és máris lebeszélnéd róla? Lelketlen.

Én még inkább zemán-nak írnám át, rövid á-val a végén.

@siposdr: "kit zavar, ha például Göteborgot gőteborgnak és nem jőteborjnak mondják hazánk fiai? A sort még folytathatnám/nánk."

Például azokat, akik tudnak az illető nyelven. Engem is eléggé zavar a [banderasz], [hozé] stb., mert tudom, hogy nem így kell ejteni, és azt is, hogy semmiből sem állna autentikus(abb)an ejteni a magyar anyanyelvűeknek sem...

@Grant kapitány: A [zéman] azért affektálás, mert mind az eredeti, mind az íráskép által sugallt alaktól eltér. Azért hangzik így, mert ha idegen, akkor biztos másképp kell ejteni.

A rossz többértelmű lehet, és a cikkben nem megbélyegző módon használom.

„Másrészt ha egyszer te magad állítod, hogy a nyelveknek nincs logikájuk, akkor milyen alapon várod el a nyelvhasználóktól a logikus nyelvi döntéseket?” Nem értem, ez hogy jön ide. Egyébként abban is van logika, ha a Seemann-nal azonosítja, csak éppen a tényekkel összhangban nem álló logika.

Rosszul esik, hogy helyesírási ügyekben kioktatsz! (Nesze neked logika.)

„Persze szegény magyar nyelvhasználó nem ismeri a cirill betűket, de a német Seemann szó az aztán egyből beugrik neki!” Egyik esetben az általános nyelvszokásról, a másik esetben a hírolvasó (feltehetően műveltebb ember) személyes ismereteiről van szó...

„Nyilván írhatták volna Púskin-nak meg Tolsztój-nak is, ha akarták volna, de nem akarták.” Mindegy, mi volt, már már kialakult egy szokás.

„ Ezek szerint te nyilván annak örülnél” Ezt csak te próbálod meg a számba adni...

@siposdr: A svéd nevek németes ejtése szintén tradíció. A [mankekszi] vagy a [kszaba] nyilván onnan is ered, hogy fogalmuk sem volt, hogy kell mondani. Aki nem ismeri a helyes ejtést, azt nyilván nem zavarja. A [zéman] engem pl. zavar, pl. azért, mert állandóan el kell gondolkodnom, hogy kiről is beszélhet... :)

Hallottam én már külföldön egy kiállításon Munkácsyt Mankekszi-nek mondani, vagy Csaba helyett Kszabát (Xabát?). Senki nem kapott síró-, v. röhögőgörcsöt miatta.

Köztünk legyen szólva: kit zavar, ha például Göteborgot gőteborgnak és nem jőteborjnak mondják hazánk fiai? A sort még folytathatnám/nánk.

@Fejes László (nyest.hu): "Arról van szó, hogy ejtheti úgy, ahogy le van írva, nem kell affektálni."

Hogy jön ide az affektálás, amikor teljesen természetesen hangzik magyarul a [zéman] is. Az a beszélő affektál, aki pl. hehezettel ejti ki az angol neveket. Úgy látszik téged túlságosan rabul ejt az íráskép, pedig a nyelv elsődleges közege a beszéd, nem az írás.

@Fejes László (nyest.hu): "Persze nem értem, hogy miért ragaszkodik a rossz ejtéshez – rossz = nem autentikus"

Verd ki a fejedből azt a szót, hogy "rossz", mert ezzel megbélyegzel másokat. Másrészt ha egyszer te magad állítod, hogy a nyelveknek nincs logikájuk, akkor milyen alapon várod el a nyelvhasználóktól a logikus nyelvi döntéseket?

@Fejes László (nyest.hu): "Nincs ilyen, hogy „jól esik”, különösen, hogy egyiket sem könnyebb vagy nehezebb kimondani. "

Dehogyis nincs, miért ne volna? Nekem pl. jólesik nem affektáltan ejteni az angol szavakat. Amúgy pedig tanulj meg helyesen írni, mielőtt arra vállalkozol, hogy nyelvészeti oldalon okosítsd a népet! A "jólesik" egybeírandó! A "jól esik" az esőre lehet igaz!

@Fejes László (nyest.hu): "cirill betűkkel leírva a magyar nyelvhasználó defaultból nem gondol semmit, mert nem ismeri a cirill betűket"

Persze szegény magyar nyelvhasználó nem ismeri a cirill betűket, de a német Seemann szó az aztán egyből beugrik neki! Ne fárassz már! Egyébként is, hogy jön ide a cirill betű, mi a fenének ragaszkodsz ennyire az írásképhez?

@Fejes László (nyest.hu): "harmadrészt az orosz neveknél eleve az a tradíció, hogy a transzliterált alakból indulunk ki."

Tényleg nem értem, mi a problémád, hiszen az orosz nevek hangalakját már a Puskin, Tolsztoj magyar írásmódokat kitaláló transzliterálók is a magyar kiejtéshez igazították. Nyilván írhatták volna Púskin-nak meg Tolsztój-nak is, ha akarták volna, de nem akarták.

@Fejes László (nyest.hu): "segítem azzal, ha leírom, hogy melyik az autentikus ejtésmód".

Ember, térj már észhez! Nem lehet komolyan venni, amit itt összehordasz! Ezek szerint te nyilván annak örülnél, ha "autentikusan" a legnagyobb angol drámaírót [séjkszpiör]-nek ejtenék a magyarok, [álisz] kalandjairól beszélnének Csodaországban, a Micimackó szerzőjét [miln]-nek mondanák stb. Milyen kár, hogy nem voltál ott, amikor ezek az ejtésmódok kialakultak, mert segíthettél volna abban, hogy helyesen ejtsék ki ezeket a neveket, és ne terjedjenek el a "rossz" (nem autentikus) változatok.

.

@Grant kapitány: „Miért írod elő bárkinek is, hogy ismerje a cseh nyelv hangrendszerét, ha ki akar ejteni egy cseh nevet?” Senkinek nem írom elő. Arról van szó, hogy ejtheti úgy, ahogy le van írva, nem kell affektálni.

„Mi van, ha egyeseknek jólesik zéman-t mondani, azért ejtik így?” Nincs ilyen, hogy „jól esik”, különösen, hogy egyiket sem könnyebb vagy nehezebb kimondani. Nyilván azt hiszi, hogy így kell kimondani, és ebben szerepet játszhat a német Seemann.

A Puskin és a Tolsztoj többszörösen is rossz példa: egyrészt ezeknek megvan a maguk meggyökeresedett alakja, másrészt cirill betűkkel leírva a magyar nyelvhasználó defaultból nem gondol semmit, mert nem ismeri a cirill betűket, harmadrészt az orosz neveknél eleve az a tradíció, hogy a transzliterált alakból indulunk ki. Talán az Anyegin az egyetlen olyan név, amelynél ettől eltérünk – de ha akad is még néhány, azok a kivételek.

Egyébként sehol nem írjuk, hogy „nem szabad” [zéman]-t ejteni – arról írunk melyik ejtésmód az autentikus. Én feltételezem a hírolvasóról, hogy igyekszik jól ejteni, ezért tér el a leírt alaktól, tehát segítem azzal, ha leírom, hogy melyik az autentikus ejtésmód. Ha nem követi, nem követi, engem picit zavarni fog, de nem mondom, hogy tilos neki zémanozni. (Persze nem értem, hogy miért ragaszkodik a rossz ejtéshez – rossz = nem autentikus, az eredetitől indokolatlanul távol álló –, de nem vitatom az ehhez való jogát.)

@Fejes László (nyest.hu): "Az [e] helyett [é] nem „az idegen nevek asszimilálása a befogadó nyelv hangtani sajátosságaihoz”, mert az e a csehben éppen olyan, mint a magyarban"

Miért írod elő bárkinek is, hogy ismerje a cseh nyelv hangrendszerét, ha ki akar ejteni egy cseh nevet? Mi van, ha egyeseknek jólesik zéman-t mondani, azért ejtik így? Vagy ha már mindenáron erőlteted a [zeman] ejtés kizárólagosságát, akkor maradj következetes a hülyeségedben, és várd el a magyar beszélőktől, hogy [púskin]-t és [talsztój]-t mondjanak, mert ezek állnak közelebb az orosz kiejtéshez!

@Antiszociális Nyelvészkedő: "Szerinted a [zéman] mennyivel magyarosabb, mint a [zeman]?"

Semennyivel, de hol mondtam én olyat, hogy nem szabad [zeman]-t ejteni? Akinek jólesik, az ejtse így , de ne írja elő másoknak, hogyan ejtsék ki ezt és bármely más idegen nevet!

@Antiszociális Nyelvészkedő: "miért nem ejtjük azt, amelyik jobban közelít a valósághoz?"

Miért az eredeti ejtésmódot fogadod el valóságnak? Értelmezhetetlen az, ahogyan a "valóság"-ra hivatkozol, amikor szinte annyiféle kiejtési "valóság" létezik, ahány nyelv van a Földön. Az előbb említett Puskin és Tolsztoj nevek kiejtése sem okozna problémát a magyaroknak [púskin] és [talsztój] hangalakkal, mégsem ezeket ejtik, pedig ezek közelítenek jobban a "valósághoz". Nem ejtenek [néjtó]-t sem NATO helyett, sem [júeszéj]-t USA helyett, pedig ezek állnának közelebb a "valósághoz". Miért keresel logikát a nyelvben ott, ahol nincs?

@Grant kapitány: Szerinted a [zéman] mennyivel magyarosabb, mint a [zeman]? Itt senki nem arról beszél, hogy pontosan úgy ejtsék ki az angol vagy akármilyen neveket, ahogy anyanyelvűek, az nyilván baromság. De ha egyszer két lehetőség közül egyik sem okozna problémát, mert megvan hozzá a hangkészletünk, egyik sem modorosabb vagy affektáltabb, mint a másik, akkor már miért nem ejtjük azt, amelyik jobban közelít a valósághoz? Én erről beszéltem, nem másról.