A hűségről és a rendességről lesz szó. Ha el nem tudja képzelni, hogy ennek mi köze a nyelvhez, olvasson tovább. Többféle csehről lesz szó: különféleképpen viselkednek.

A szamár az í-től csak az á-ig jut, mi viszont az ú-ig, sőt az ő-ig, ű-ig is. Megtudjuk, hogy mit mondjunk, amikor épp nem tudjuk, mit mondjunk, és hogy mi köze mindennek a semlegességhez. Végül egy geometriai dilemmára is kitérünk.

Mit tehet egy ismeretterjesztő portál, ha egy apró figyelmetlenség nyomán felfedezi, hogy olvasóit csúnyán megvezették, és most ők is csúnyán megvezetnek másokat? Igyekszik valós ismereteket terjeszteni...

Egy kis hangtani részletben veszünk el, de közben röhöghetünk Avril Lavigne-on és nyomozhatunk kanadai angol anyanyelvűek után. Ez utóbbi, eláruljuk, sikertelen lesz.

Ön szerint a kulturálatlanság jele, ha valaki „kultúrális”-t ír vagy mond? Meg tudná fogalmazni, milyen szabály szerint rövidül a magánhangzó a magyar latin jövevényszavaiban?

Egy olyan angol hangtani szabályszerűséget mutatunk be, amit meg lehet szegni és a beszélők egyre gyakrabban meg is szegik. Más szabályokhoz ugyanezek a beszélők azonban kitartóan ragaszkodnak. Hogyan lesz az ’egészség’-ből [euf]?

Az angol nyelvet is elárasztják a mosolygós fejecskék, buta rövidítések, furcsa központozási szokások. Mi lesz így a világnyelvvel, az angollal?

Az iskolában sok dolgot megtanítanak nekünk. Csak gyakran éppen azok az összefüggések maradnak ki, amiből meg is érthetnénk a tanultakat.

Bizonyos kérdéseket át kell fogalmazni, hogy szakmailag érdekessé váljanak: „Miért van az, hogy az ilyen kifejezések egyesek számára furcsák, magyartalanok?” Vagy esetleg: „Miért van az, hogy az ilyen, korábban ritka vagy nem létező kifejezéseket egy...

Olvasóink nyitott szemmel járnak a világban, érdeklődnek távoli népek és nyelvek iránt, nem csoda, ha kérdések merülnek fel bennük. A válasz néha csak néhány kattintásra található, máskor igazán nincs is...

Vannak, akik magas lóról nézik le azokat, akik biciglin járnak. Ideje azonban mind a magas lóról, mind a bicigliről leszállni.

A suttogva ejtett mondatok félreérthetőségén alapul az úgynevezett pletyka-játék, aminek során megfigyelhető, hogyan torzul az információ, ha súgva adják tovább. És mi az angol neve ennek a játéknak? Megmagyarázzuk, miért.

A magyar igéknek van egy csoportjuk, egy rétegük, amelynek tagjai megsértik a magyar magánhangzó-illeszkedés szabályait. Mindegyikükre jellemző az idegen eredet, és hogy bizalmas – sőt néha argó, tolvajnyelvi – stílusrétegekbe tartoznak.

Olvasónk talán égőnek érezte, hogy nem tud válaszolni külföldi ismerőse kérdésére, ezért fordult hozzánk. Pedig vannak kérdések, melyre a választ legfeljebb az ég tudja – de inkább ő sem.

Nem a macska-egér harc, hanem a sügér-egér harc az igazi. Még nem dőlt el, és talán nem is fog eldőlni soha.

Milyen viszonyban van egymáshoz az Isten és a Sátán? Véletlen-e, hogy a kórházakban az átlagosnál többet és többen gondolnak istenre? Ha olvasóink fantáziája megindul...

A magyarban ritkák az -é végű szavak, s ritkák az -é végű családnevek is. De mi van, ha a név végén mégis -é áll? Számba vesszük a lehetőségeket.

A palóc illabiális a (rövid á) tájnyelvi eredetű, a budapesti – az e-be hajló á-val együtt – tökéletlen hangképzés, és azért veszélyes, mert a budapesti beszédet terjeszti a média, ezt tekinti mintának az ország.