Mit szeretsz jobban: az Alpokat vagy az Alpokot?
Az „Alpokat” vagy „Alpokot” járjuk be a nyáron? Ki melyiket. Utánajártunk annak, miért fordulhat elő ez a változatosság a hegységnevek toldalékolásában.
Idén meghódítják az Alpokat. Vagy talán nem is az Alpokat, hanem az Alpokot? Egyénenként változhat, hogy ki melyik alakot érzi természetesebbnek. A Googlefightban azonban egyértelműen az Alpokat alakváltozat győz, méghozzá fölényesen. De mi lehet az oka a változatosságnak? Mitől függ, hogy a vagy o az úgynevezett kötőhangzó a tárgyrag előtt?
Kötőhangzó akkor kerül a képbe, ha a tő mássalhangzóra végződik. Ilyenkor „van szükség” ezekre a töltelék-magánhangzókra. Ezek lehetnek középső nyelvállásúak (o/e/ö) vagy alsó nyelvállásúak vagy más néven nyíltak (a/e). Azt, hogy melyik csoportba tartozó hanggal kell kapcsolni a mássalhangzós toldalékot (például a többes szám -k-ját vagy a tárgyrag -t-jét), a tő határozza meg, a tő „választ”. Lássuk néhány főnév többes számú, illetve tárgyragos alakjait!
Tő Többes szám Tárgy ablak ablakok ablakot kép képek képet ördög ördögök ördögöt könyv könyvek könyvet hal halak halat
Az első három sorban szereplő példák a „szabályosabbak”, az utolsó két sorban levőket szokás kivételesnek tekinteni. Azokat a töveket, amelyekhez a-val, illetve (a középső nyelvállású ö helyett) e-vel kapcsolódik a mássalhangzóból álló toldalék, nyitótöveknek hívják. (Azért nyitó, mert nyílt a kötőhangzó.) A főnevek között vannak ilyenek is, olyanok is szép számmal, a melléknevek többsége viszont nyitótő.
(Forrás: Wikimedia Commons / siegertmarc / CC BY 2.0)
Azt is megfigyelhetjük, hogy a toldalékolás megváltoztatja a kötőhangzók minőségét. Jó példa erre a többes szám -k-ja. A többes számú szóalakok után nyílt kötőhangzók következnek – függetlenül attól, hogy a tő nyitótő volt-e vagy sem:
Tő Többes szám Többes szám tárgy ablak ablakok ablakokat ördög ördögök ördögöket könyv könyvek könyveket hal halak halakat
A többes szám tehát nagy egyenlőséget teremt a tövek között: többes számban mindenki egyenlő, mindenki nyitó. Így már meg is kaptuk a választ arra a kérdésre, hogy miért gyakoribb az Alpokat alak, mint az Alpokot. Sőt, akár azt is mondhatnánk, hogy mivel az Alpok többes szám, kizárólag az Alpokat alak a helyes, aki Alpokot mond, az nem tudja a magyar nyelvtan szabályait…
Csakhogy valóban többes számú alak az Alpok? Mi lenne például a töve, az egyes számú alakja? Logikusan az Alp, de ez önmagában nem fordul elő, viszont több szóalakban megtalálható: alpesi, alpinista stb. Ennél is szembetűnőbb, hogy lehet egyes számban egyeztetni az állítmánnyal:
Ausztriában és Svájcban húzódik / ?húzódnak az Alpok.
A Francia-Alpok Franciaországban található / *találhatók.
(Forrás: Wikimedia Commons / Toshinden / CC BY-SA 3.0)
Most arról nem is beszélve, hogy az Alpoknak magyarul alja van, és nem aljuk… Félretéve a tréfát: valóban úgy tűnik, hogy az Alpok alak ugyan formailag többes számú (és ez összefüggésben áll azzal, hogy a szó egy kiterjedt hegységet jelöl), nyelvtani viselkedése szerint mégis lehet
egyes számú. Így már nem is olyan meglepő az Alpokot alak megjelenése, hiszen ha az Alpok egy „szabályos” egyes számú tő, akkor a kötőhangzó az o. Azok beszélők tehát, akik Alpokot mondanak, egyes számúként tartják számon az alakot, akiknek azonban az Alpokat a megfelelőbb, ők a formai többes szám miatt választják ezt a toldalékolást.
További kérdés lehet, hogy mi van a többi, hasonló szerkezetű hegységnévvel. Bejártuk az Andokat vagy az Andokot? Nyelvi intuíciónk szerint az Andok esetében elfogadhatóbb, gyakoribb az Andokot alak. Ezt a megérzésünket a Googlefight is igazolni látszik: több találatot kapunk az Andokot alakra. A Pireneusok és a Kárpátok azonban fordított tendenciát mutat(nak). A Pireneusok esetében annyira nyilvánvaló a többes szám jele, hogy a *Pireneusokot alak elképzelhetetlen. A Kárpátok esetében is nagyon rosszul hangzik a *Kárpátokot alak. Pedig ezek a hegységnevek is egyeztethetők egyes számú állítmánnyal!
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (16):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Nensis: A googlefight helyett egyszerűbb közvetlenül guglizni a két számot, nem sokkal több idő, viszont sokkal nagyobb pontosság, az általad említett példákban mindegyikben hiteles eredményt ad (az "ördögököt" stb. alakok messze ritkábbak a helyes párjuknál), az Alpokotra viszont marad ugyanott. Nem tudni, mi a hiba oka, de nem is érdekes.
Mit nekem ti zordon Karpatok?
@Fejes László (nyest.hu):
Nem az okfejtés jogosságát vontam kétségbe, pusztán hiányoltam az érvelésből a dialektológiai aspektust, mely véleményem szerint megért volna egy bekezdést a cikkben.
Viszont, ahogy látom, a Googlefight eredményeit is érdemes kritikusan kezelni. Az említett példák közül ugyanis két esetben a nem köznyelvi alakot hozza ki győztesnek (ördögököt, könyveköt), méghozzá fölényesen. Ráadásul a felsorolt példák közül épp az "Apokot" alak az, amelyből a legkevesebb található a google keresőben...
@Antiszociális Nyelvészkedő: gyanittom dunántuli vót, vagy mi a poén tárgya-e?
@Fejes László (nyest.hu): Egyszer utaztam a villamoson és egy utas éppen telefonált (nem halkan): "...most hagytam el a hullámvasutot" :D
@Nensis: Ha X nyelvről írunk, akkor általában X nyelv köznyelvi változatára gondolunk. Természetesen a köznyelv ingadozásai is visszavezethetőek lehetnek nyelvjárási eltérésekre. Mindazonáltal jó okkal feltételezhetjük, hogy a "ablakokot", "örödögököt", "halakot", "könyveköt" alakok meglehetősen ritkán fordulnak elő az "ablakokat", "örödögöket", "halakat" vagy "könyveket" alakokkal szemben, jóval ritkábban, mint az „Alpokot” az „Alpokat”-tal szemben. Az „Alpokot” alakok előfordulására tehát nem az a magyarázat, hogy olyan nyelvjárási beszélőktől származnak, akiknél nem alkot nyitőtövet a többes szám jele.
Testvérem földrajz füzetében olvastam (a tanár diktálta): "Az Alpok 3000 méter magasak voltak!" Nagyon furcsálltam, mert az én nyelvi tudatomban ez egy egyesszámú szó, mint pl. az Északi középhegység. Hiszen van "k" betűre végződő egyesszámú szó, pl. a vakondok (bár "vakond" formában is láttam már leírva).
@reiner Tor: Engem is meglepett az "Alpokot" ekkora aránya, dehát nem hallhatunk mindent és főleg nem gondolhatjuk, hogy amit hallunk, az az igazi reprezentatív minta.
@szigetva: Ezt én is megnéztem, de az "Alpokot" nekem furcsán hangzik, még sose hallottam szerintem. (Vagy legalábbis nem tűnt fel.)
A harmadikas vs. harmadikos vitában (mindkettőnél a többes szám o-val megy, tehát harmadikasok vs. harmadikosok) viszont mindkét változat nekem természetesen hangzik, de talán a harmadikas (nekem) kicsit jobban szájra áll. Hallani viszont talán egy pici árnyalattal furcsább. Még az is lehet, hogy valamiért mindig a-val mondtam, pedig körülöttem mindenki o-val mondta. :)
@El Vaquero: G: harmadikos: 54700, harmadikas: 9650; Alpokat: 102000, Alpokot: 60600
Én még senkitől nem hallottam Alpok"o"t, sem harmadik"a"sakat.
@szigetva: A kérdésem költői volt, csak az Alpok esetéhez hasonlóan itt is egy a és o a nagy kérdés.
@reiner Tor: Ez csak a beszélőnek az a megingathatatlan érzése kérdezteti veled és javíttatja a másikkal, miszerint van egyetlen helyes változat. Nincs.
Harmadikas vagy harmadikos tanuló a gyerek? Én egyszer az egyiket mondtam (szerintem a harmadikost), mire valaki kijavította a másikra.
@Nensis: A hozzászólásom végéről lemaradt, hogy véleményem szerint a probléma vizsgálatához hasznos lehet dialektológiai aspektusokat is figyelembe venni, mivel valószínűleg dialektológiai problémáról (is) lehet szó.