Ha valaki tudja, kik azok a kasubok, hol élnek, hányan, hogy hogyan aránylik nyelvük a lengyelhez és a némethez, sőt ha még a kasub himnuszt is hallotta és ezen felül azt is tudja, mennyire kasub Günter Grass Nobel-díjas német író, akkor felesleges e...

Egy betű, melynek sorsa többször is egyszemélyes döntéseken múlott. Egy betű, mely ma is szélsőséges indulatokat vált ki. Egy betű, mely súlyos fennakadásokat okozhat a jogszolgáltatásban.

Van is és nincs is. Egy hang, amelyet van, hogy ki kell ejteni, és van, hogy nem szabad. Az instabil ə nagyban hozzájárul ahhoz a benyomásunkhoz, hogy a francia kiejtés bonyolult. Vagy legalábbis a beszélt nyelv nagyban különbözik az írott nyelvtől. ...

Az európai nyelvek jellemzően tele vannak görög eredetű szavakkal, a kilótól a telefonon át a pedofíliáig és az arachnofóbiáig. Most azonban ezeknél kevésbé feltűnő és ezért kevésbé ismert görög eredetű szavakról lesz szó. A kirelejzumáttól, a Kirje,...

Minden szó, ami annak tűnik? Vagy ez csak elemzés és intuíció kérdése? Mivel már abban sem lehetünk feltétlenül biztosak, hogy mi a szó, a nyelvek ismert felosztásával (agglutináló, izoláló, flektáló) kapcsolatban is joggal merülhetnek fel bennünk ké...

Kik voltak az újgrammatikusok, és miért voltak újak? Folytatjuk nyelvtörténeti mazsolázgatásunkat, miközben kiderül, mit tartanak érdekesnek a nyelvészek a geológiában, mi a különbség apa és fivér között, és mit gondolunk arról, hogy hogyan beszéltek...

Olvasónk figyelmetlenül olvas, és ennek köszönhetően szakértőnknek lehetősége nyílik ismét visszaérni egy igen érdekes kérdéshez. Valóban súlyos bajok vannak a magyar helyesírással? Nos, igen, de nem úgy, ahogyan azt a kérdező – vélhetően – gondolja.

Az ismétlés a tudás mellett többek közt a többes szám és a befejezett igealakok anyja. Amikor a befejezettségről került szó, a rómaiak egyenesen dadogni kezdtek, a görögök egy kicsit finomabbak voltak. Azt is megtudjuk, hogy a szótagok határa nem min...

Nem minden az, aminek látszik: ismét rá kell jönnünk ennek a banális állításnak az igazságára. Találkozni fogunk a tulajdonságok nélküli magánhangzóval, ami meglepő módon egy karácsonyi ajándékutalványhoz hasonlít. Mutatunk egy magyar tulajdonságok n...

A nyelvi jelenségekre különböző elemzéseket adhatunk. Azt tartjuk a legjobb elemzésnek, amely a legkevesebb feltevéssel, a lehető legegyszerűbben magyarázza a tapasztalt jelenségeket. Az egyes jelenségek azonban különböző magyarázatokat sugallnak, és...

Ha amúgy sem tudunk oroszul, nincs nagy szükségünk arra, hogy el tudjuk olvasni az orosz szövegeket. Az azonban előfordulhat, hogy egy híres orosz személyiség nevét vagy egy földrajzi nevet szeretnénk leírni helyesen – ekkor nincs más dolgunk, mint m...

A nyelvek nem szeretik, ha magánhangzók kerülnek egymás mellé. Az ilyen helyzettől több módon lehet szabadulni, a görög módszereit tekintjük át. Közben kiderül, mi köze a krátereknek a boriváshoz, és miért különbözik a komédiában és a melódiában a d ...

Hogy követi a köznyelvi kiejtés módosulását a helyesírás? Követi-e mindig? Egyáltalán: miért változik a kiejtés? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a frissesség szó kapcsán.

Nyelvi kérdésekben általában nem lehet ránézésre ítélni. Olvasónknak ötlete támadt, ezért házi szakértőnkhöz fordult – neki viszont szintén olyan szakértőhöz kellett fordulnia, aki járatosabb az adott témában. A szavak eredetének vizsgálatakor ugyani...

Ha a héber vagy az arab írást szeretnénk megtanulni, nincs könnyű dolgunk, hiszen a betűk alakjai egyáltalán nem hasonlítanak az általunk ismert latin betűkére. A cirill betűkkel sokkal könnyebb dolgunk van, hiszen közülük némelyek pontosan azt a han...

Játszódhatott volna-e a My fair lady az ókori Athénban? Mi köze a [h] jelölésének Szókratész halálához és az alexandriai könyvtárosokhoz? Miért jelölik a görögök a semmit, és milyen tanulsága van annak, ahogyan a [h]-t jelölik? Megpróbálunk utánajárn...

A klasszikus korban élő görögök prózában is úgy beszéltek, mintha énekelnének. Ugyan hangfelvétel nem maradt fenn, jól visszakövetkeztethető, hogyan hangozhatott ez a nyelv. Amikor már nem így beszéltek, akkor elkezdték az írásban jelölni a dallamo...

Ha valami furcsának is tűnik a nyelvben, az általában csak azért van, mert nem szoktunk hozzá. Az ilyen jelenségeknek azonban nagyon is kézenfekvő magyarázatuk van, és ezek általában ugyanazok, mint az általunk jól ismert jelenségekéi. Cikkünkből az ...

A görög betűket – vagy legalább is egy részüket – mindenki ismeri, aki járt iskolába. Találkoztunk velük a matek-, fizika-, kémia-, számtekórákon, neveik pedig mindennapi életünk részei: az Alfa holdbázistól vagy az Alfa Romeótól kezdve az Omega konc...

Tényleg azt írjuk le, amit hallunk? Olyan a beszédünk, mint egy gyöngysor? Miben hasonlítanak a betűk a hangokra? Van-e a dolgoknak „mögöttes lényeg”-ük? Miért beszélnek a nyelvészek gyakran fonémákról, miért nem lehet egyszerűen hangokról beszélni? ...

A szavak egyes alakjai igen ritkán jelennek meg, s mivel nem tudjuk, hogyan is kellene mondani őket, ki kell találnunk a megfelelő alakot. Hogyan találhatjuk ki? Hát a hasonló alakok alapján! De mi van, ha nincsen eléggé hasonló alak?

Sorozatunk első darabjában a legkorábbi görög írásról, a lineáris B-ről (illetve a máig megfejtetlen lineáris A-ról) volt szó. Ez a cikk az első ábécé kialakulásának körülményeit mutatja be. Mint annyi minden mást, ezt is az ókori görögöknek köszönhe...