A szólásokra éppen az a jellemző, hogy nem szó szerint értelmezzük őket. Érdemes tehát matematikai elemzésnek alávetni őket? Csakis akkor, ha be akarjuk bizonyítani, hogy használóik egytől egyig (vagy öttől ötig?) tökkelütöttek.

Sokszor fogalmunk sincs, honnan eredhet egy szó, máskor a bőség zavarával küszködünk, mert több elfogadható, sőt, kézenfekvőnek tűnő megoldás is van. Házi szakértőnk ezúttal a majom nyomába ered, és addig követi, míg el nem tűnik az idők ködében...

Az összetett szavaknak megvan az az előnyük, hogy tagjaikból ki tudjuk találni, mit is jelenthetnek. Ez azonban nem mindig van így, sőt, az összetételek többértelműségéből következhet, hogy különböző beszélők különbözőképpen értelmezik őket.

„Gyönyörű volt, ahogy sétált ott a parton,
szerettem volna valami bókkal elcsábítani,
hát az első szót kimondtam, ami eszembe jutott,
megfordult, rámkiáltott, leköpött, s pofon vágott!”

Úgy látszik, nem adják fel, akik az angolból hiányzó kifejezésekre vadásznak. Ismét találtunk egy csokorra valót.

Az egyetemisták és főiskolások vigyázzanak, hogyan jegyzetelnek az előadásokon, mert sosem tudhatják, mi lesz a jövője papírra vetett (laptopon gépelt) soraiknak. Az európai nyelvtudomány törénetének egyik leghíresebb könyve például hallgatók jegyzet...

Vajon meg lehet-e egyértelműen határozni, hogy mit jelent egy szó? A különböző jelentéstani iskolák különbözőképpen válaszolnak erre a kérdésre. A kognitív nyelvészet azt mondja, hogy egy kategóriának vannak prototipikus és kevésbé prototipikus tagja...

Olvasónk az „elért” szó jelentése iránt érdeklődik. Levele házi szakértőnkben ifjúságának emlékeit is felkavarta. Múltba révedése azonban sokkal régebbi korokat is elért...

A matematika egzakt tudomány, de amint megállapításait nyelvi formába akarjuk önteni, zavarba kerülünk. Ki gondolta volna, hogy az „50%” nem ugyanaz, mint a „fél”? Egy kifejezés jelentéséből még nem következik, hogy milyen nyelvi szerepeket tud betö...

Nem véletlenül mondják, hogy a szó veszélyes fegyver: nem csak az számít, hogy mit is jelent, hanem az is, hogy mit társítunk hozzá. A beszélő különböző érzelmeket válthat ki a hallgatóban szóválasztásával, még akkor is, ha tartalmilag ugyanazt mondj...

Hamisítják a kutyákat, vagy csak a szlovákiai magyarok felejtettek el magyarul? Vagy még mindig jobban tudnak, mint mi, magyarországiak? Ennél azért jóval összetettebb kérdésről van szó.

Mi a különbség a disznó és a sertés között? Mit csinál, aki malackodik vagy disznólkodik? Mi lehet az ártány és a göbe? És vajon mit hajt ki a legelőre a kondás, a kanász és a csürhés? Azt is megtudhatjuk, miért eszünk mi, magyarok, olyan sok sertésh...

Amikor a politikusok kinyitják a szájukat, fogalmuk sincs, szavaik milyen következményekkel járhatnak. A fellángoló munkahelyi vitákat komoly tudósoknak kellene megoldaniuk, de közöttük sincs egyetértés. Az eset tanulsága talán az lehetne, hogy által...

Ha bárkinek is kétségei lettek volna, bizonyítjuk, hogy Budapest végtelen sok titkot rejt. A nyest most az egyik titok nyomába eredt.

Egy összeesküvés-elmélet is akkor igazán szép, ha legalább az ellenőrizhető tények alátámasztják. De milyen volt az orosz hatóságok és a szibériai őslakosság viszonya? Mi történhetett, és mi nem történhetett a Halálhegyen?

A szlengszavak eredetét nagyon nehéz pontosan meghatározni, mivel a jelentések és a hangalakok a szlengben meglehetősen gyorsan és szeszélyesen változnak. A nyest egy kérdés nyomán elindult néhány nyomon…

Mi fán terem a szótári hagyomány? Milyen szempontok alapján épül fel egy szótári jelenetésszerkezet? Kitör a „genetikusan”-mikrofilológia, és meghökkentő leleplezésre vezet – ráadásul a szerző kénytelen megváltoztatni korábbi álláspontját.

Van-e iránya a horgadásnak? Mit mondtak erről a görögök? Lehet-e három résztvevője egy párbeszédnek? Nagyra becsülte-e Szókratész a nyelvvel való foglalkozást? Lehet-e valami egyszerre helyes is, meg helytelen is?

A Nyesten is folytatódik a vita Kertész Ákos mondatáról, különösen pedig a „genetikusan” szó használatáról. Forog-e Wittgenstein cambridge-i sírjában? Bízhatunk-e a szótárakban? Ilyen gondolatai támadtak Kálmán Lászlónak, aki vitatja Mártonfi Atti...