Genetikus: mit is jelent?
Olvasónk a Kertész Ákos-vitához közöl újabb adatokat. Mit mondanak a genetikusan jelentéséről a webes korpuszok, és mérvadó-e, amit mondanak?
Tisztelt Szerkesztőség! Tisztelt Kálmán László!
Engedjék meg, hogy további adatokkal szolgáljak a genetikusan szó előfordulására vonatkozóan!
A Magyar Nemzeti Szövegtár 69 találatot ad a 180 millió szavas korpuszban a genetikusan szó előfordulására. A kortárs szövegekre vonatkozó találatok mérvadó része a genetikusan szónál a Mártonfi Attila által hivatkozott szótári (nem genetikai/biológiai) jelentést erősíti meg, tehát korántsem igaz, hogy ebben a jelentésben ma már nem használják a szót. Másik része, ahol egyértelműen biológiai jelentésben szerepel a szó, szubsztenderd nyelvhasználatot sejtet. Például a 69-ből 7 esetben fordult elő a genetikusan módosított szókapcsolat: a Google szerint a genetikusan módosított és a genetikailag módosított előfordulása 737 db és 219 ezer, ami több nagyságrendi különbség. Jellemző adat az is, hogy az egyik legnagyobb (szépirodalmi vonatkozásban szinte kizárólagos) előfordulás egy másik Kossuth-díjashoz, Parti Nagy Lajoshoz köthető (nyolc találat a 69-ből), aki érezve a biológiai (genetikai) értelemben tévesen (nem sztenderd, félreérthető módon) használt genetikusan stílusértékét, több művében használta fel azt, például a Hősöm terében:
„Tolltestvéreim, fajmunkatársak, az átbőrözött példány, aki itt fekszik, momentán egy ember. Ezzel együtt fényes, noha közvetett bizonyítéka annak a vicaverzoid életpalomista bőrátültetésnek, mely genetikusan nyitja meg árjagalambságunk kapuját a rabság és megaláztatás letört láncán át várva várt fajegyenlőség előtt”, ilyesmiket kiabál, és hagyja, hogy megböködjenek a csőrükkel, hogy a kloákámban turkáljanak, nem túlzok.
A találatok jelzik azt, amit saját tapasztalatom alapján is elmondhatok (18 millió magyar weboldal szövegtartalmának minőségi szűrését dolgoztam ki a BME MOKK kutatása keretében), hogy nyelvhasználati kérdésekben nem hivatkozhatunk nyers webes adatokra, a keresett szó szempontjából hiányos szövegtárakra. Néha elég egy szerencsétlen fordítás egy új és a weben agyonreprezentált témában (genetic algorithm – genetikus algoritmus, ahogy magyar informatikai tankönyvekben is sikerült elterjeszteni a jelentést pontosabban visszaadó genetikai algoritmus helyett), hogy úgy tűnjön, Kertész Ákos az, aki nem tud eléggé magyarul.
Még pár előfordulási adat a Magyar Webkorpuszból (2003, ):
max. hibás szavak: 100% 40% 8% 4% 4%:8% A* 18411067 18160755 13490177 8867291 65,7% Az* 6550604 6488579 4802398 3179607 66,2% genetikai 25669 25299 18687 11420 61,1% genetikailag 7925 7874 6205 3346 53,9% genetika 2947 2905 2094 1312 62,7% genetikus 2498 2483 1828 1115 61,0% genetikusan 608 598 461 332 72,0% genetikusok 367 366 318 176 55,3% genetikusai 82 81 72 45 62,5% genetikust 53 53 41 30 73,2% genetikusokat 29 29 25 20 80,0% genetikusnak 29 29 25 18 72,0%
A genetikusan a várhatónál (a mondatkezdő A* és Az* arányához képest) valamivel nagyobb arányban fordul elő (fordult elő 2003-ban) az igényesebb – helyesírás-ellenőrző által max. 4%-ban nem felismert szót tartalmazó – szövegekben. Ezek a szövegek kikereshetők a korpuszból és további segítséget nyújthatnak, de az igazi adatok, amelyek alapján még pontosabb megállapítást nyerhetnénk a genetikusan sztenderd nyelvhasználatára vonatkozóan, könyvek, folyóiratok mélyén hevernek valószínűleg, nem pedig a weben.
Szerintem, bár létezik a genetikusan genetikai értelemben való használata, ez két ok miatt nem nevezhető sztenderd nyelvhasználatnak: az egyik, hogy szubsztenderd a genetikailag szóhoz képest még a köznyelvben is: azzal felcserélhető és az esetek nagy részében fel is van cserélve. A másik pedig, hogy az értekező prózában, ami a genetikusan jellemző előfordulási helye, ma is megfigyelhető a szótári jelentés, és ott ez a szó sztenderd jelentése, közvetlen (konkrét előfordulás a Magyar Nemzeti Szövegtárban) és közvetett (l. szótárak, vagy Parti Nagy Lajos művei) adatok alapján is. A szótárak egyébként nemcsak amiatt tekinthetők megbízható forrásnak, mert alkotóik nagy, a sztenderd jelentés szempontjából releváns szöveget dolgoztak fel, hanem azért is, mert a sztenderd nyelvhasználatra vonatkozó emberi ítélet nem helyettesíthető pusztán számításokkal.
Andrassew Iván azt írja, hogy Kertész Ákosnak eszében sem volt konkrét, biológiai értelemben használni a genetikusan szót, mert nem hülye (). Egy lépéssel tovább is mennék, Kertész Ákos tudja, hogy a nyelvi sztenderdben (az írott vagy irodalmi nyelvben), amit használ, nincs is biológiai jelentése a genetikusan szónak, szemben például a genetikailag szóval. (Ő is erre utalt utólag.).
A köznyelvben (beszélt nyelvben) is csak szubsztenderd, ott is stílusminősítő, nem véletlen, hogy Parti Nagy Lajos is többször élt vele félművelt ember (vagy mint az idézett példában, rasszista galamb) lefestésére. Kertész Ákosnak, ha volt egyéb célja a genetikusan szóval a sztenderd – nem biológiai – jelentésén kívül, akkor az egy Parti Nagy Lajoséhoz hasonló fricska a szélsőjobbnak. Hogy miért állítja be ezek után a szélsőjobb Kertész Ákost rasszistának, a maga javára fordítva az így valóban szerencsétlenné, cél mellé lőtté váló kifejezést? Parti Nagy Lajost idézve: hogy meghekkelje a demokráciát, vagyis elérje azt, amitől Kertész Ákos a legjobban félt minket a levelében.
Tisztelettel:
Németh László
(nyelvtechnológus, szabadszoftver-fejlesztő)
Természetesen továbbra is várjuk olvasóink – pró és kontra – véleményét e tárgyban, de más témákban is. Leveleiket a szerkesztoseg@nyest.hu címre küldhetik.