Könnyen félreérthetjük a másikat. Azt gondolhatjuk, túlságosan is büszke, miközben épp udvarias akar lenni – vagy éppen csak bizonytalan. Óvakodjunk az elhamarkodott ítéletektől!

Mi köze a szaglásnak a vérkeringéshez? Többek között az, hogy mind a kettőnél szükség van a szívásra. Kiderül, hogy hiába szív a szív, nem ezért szív. Kitérünk a szopásra is.

Olvasónk nem nagyon szeret egy bizonyos kifejezést, ám házi szakértőnk elég megértően viszonyul fenntartásaihoz, még ha nem is igazán ért vele egyet. Talán olvasóink számára sem lesz haszontalan, ha megismerik véleményét.

Nem lehet valaminek jó szaga, mert a szag eleve rossz – hangoztatja sok nyelvtársunk. Az ilyen megalapozatlan logikázásoknak azonban messze ható következményei lehetnek...

Mi látnivaló lehet egy köldökön? A ködöt sülve, főve vagy rántva érdemes fogyasztani? Miről szólnak a kövek? Házi szakértőnk sajátos olvasói kérdések megfejtésével kísérletezik.

Olvasónknak nem tetszik egy új akadémiai projekt neve. Vajon házi szakértőnk megvédi az elnevezést, vagy igazat ad olvasónknak, és maga is rosszallását fejezik ki?

Vannak igék, melyeknek alakjuk alapján mást kellene jelenteniük, mégis ugyanúgy használjuk őket. Ráadásul nem feledkezhetünk meg a magyar, az angol, a latin és a holland között felfedezhető figyelemre méltó hasonlóságokról sem.

A nyelvek rokonsága annak köszönhetően bizonyítható, hogy a hangváltozások meglehetősen szabályosan mennek végbe. Persze a kép összekuszálódhat, és a véletlenek is bekavarhatnak – a jelentésváltozásokkal pedig már nincs ennyire egyszerű dolgunk. Enne...

Hogyan mondjuk angolul, hogy „Mária aludt”: „Mary slept”, „Mary was sleeping”, „Mary has slept” vagy „Mary had slept”? Mikor melyiket használják az angol anyanyelvűek? Megnyugodhatunk, ez nem csak nekünk magyaroknak nehéz, az anyanyelvűek sem mindig ...

Nem kétséges, hogy a munka lehet kín, szenvedés, ha annak, aki végzi, nem a kedvére való, és főleg ha kényszerből végzi. A nagyobb európai nyelvek között körülnézve azt találjuk, hogy szép számmal van köztük olyan, amelyben a ’munka’ értelmű szó ered...

A nyelvművelőkkel kapcsolatban nem csupán az a kérdés, hogy mennyire jó nyelvészek. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy nyelvhasználóként sem ismerik jól azt a nyelvet, nem ismerik a magyarítani kívánt fogalmakat, tájékozatlanok a világ dolgaiban.

Egyes esetekben a szavak jelentése attól is függhet, hogy hangsúlyosak vagy hangsúlytalanok-e a mondatban. Nagy hibát követünk el, ha egy hangsúlytalan szón azt a jelentést kérjük számon, mely hangsúlyos használatakor fordul elő.

Tavak vagy tengerek, folyók vagy patakok partja – a magyarban egyre megy. Nem úgy az angolban, ahol számos szempontot figyelembe kell vennünk ahhoz, hogy a megfelelő ’part’ jelentésű szót kiválasszuk. Sziklás és homokos tengerpartokon, csendes folyóp...

Hogyan igazodjunk el az angol többszavas igék rengetegében? Hová kerüljön a kifejezésben a névmás és mikor jöhet egymás után két funkciószó? Mi a különbség az elöljáró és az igekötő között, ha ugyanúgy néznek ki?

Olvasónk azt gondolhatta, a csúnyája/csunyája ’pinája’ használata független a csúnya ’rút’ használatától. Házi szakértőnk szerint viszont a kettő használata szorosan összefügg egymással – még ha ennek okát nem is helyesli.

Miért nehezebb megtanulni a „berúg”, mint a „bemegy” szót? Hogy állhat egy ige több különálló szóból? Mi előtt jár az elöljáró és hogy kerülhet a mondat végére? Az angol nyelv rejtelmeibe tekintünk bele.

Olvasónk nyertnek érzi ügyét, melyben rögtön bíróként is fellép, valamiért mégis hozzánk fordul. Magasabb fokon módosítjuk az ítéletet. Kósa Lajosnak valószínűleg ez sem fog tetszeni.

Olvasónknak a köztársasági elnök újévi beszédével kapcsolatosan akadt értelmezési problémája. Házi szakértőnk igyekezett ezen segíteni, de más kérdések is felmerültek benne az idézet kapcsán.

Mettől meddig tart a hajnal? A névelő az miben különbözik a mutatószótól? Valakit valamik nagyon idegesítenek, házi szakértőnk pedig elmagyarázza, igazából miért felesleges ezeken dühöngeni. Sőt: istenigazából.

Kísértet járja be Európát, a hamis etimológiák és a dilettáns nyelvészkedés kísértete. Na de kiket kell ilyenkor hívni?