Elsőre talán hihetetlennek tűnik, ha arról olvasunk, hogy van olyan ország a földön, ahol egy egyszerű szótár és az abban foglalt tartalom miatt tüntetésre kerül sor. Spanyolország azonban az a hely, ahol ez valósággá vált. A Real Academia Española l...

Vajon melyik az a kötőszó, amelyet méltánytalanul támadnak és felesleges szószaporítással vádolnak? S amely ennek ellenére összetett szóként, egybeírva mégis bekerült a Magyar nyelv nagyszótárába? Ez bizony a „deviszont”. A szerkezet ellen legtöbbszö...

Sehol nem jelöli a defekt annyira pontosan a hiba jellegét, mint a magyarban. De nem mindig volt ez így. Utánajártunk, mikortól büszkélkedhetünk ezzel, és rámutatunk: ami ma átvitt értelemnek tűnik, lehet eredeti is.

Olvasónk megtalálni véli a magyar nyelv legnagyobb hibáját. De vajon tényleg okozhat súlyos zavarokat? Valóban megkerülhetetlen? Valakinek kell az olvasónak válaszolnia...

Egy jotta pont ugyanannyi, mint egy fikarc. Ráadásul mindkét szótőt csak -nyi toldalékos alakban használjuk, és úgy is leggyakrabban tagadott környezetben, és a „sem” szónak kell követnie őket.

Olvasónk kifogásolja a sok „kapcsán”-t. Ennek kapcsán utánanéztünk annak, hogy a szótárak szerint mi a szó jelentése. A kutakodásaink kapcsán azonban csak megerősödött bennünk, hogy ha tehetjük, ezután is kerülni fogjuk ezt a kifejezést.

A magas szőke svéd nő és a nagy, álmos, furcsa árok gondot okozhat az iskolásoknak – és a felnőtteknek is. Segítségünkre siethet egy aranyos kis fehér szamojéd kutya, függetlenül attól, hogy tudjuk-e, mi az, hogy „azonos szerepű”.

Ezúttal egy olyan kérdésnek igyekszünk utánajárni, mely teljesen érdektelen abból a szempontból, ami miatt olvasónkat érdekli. Mégis érdekes kérdésről van szó. Hogy mennyire? Hát, úgy nagyságrendileg...

Újabb helyesírási kérdést kaptunk olvasónktól. Ezúttal arra jutottunk, hogy sem a szabályzat, sem a hozzá tartozó szótár nem ad eligazítást. Csak azt nem értjük, miért csinál úgy, mintha adna.

Egy nagyobb épületben (mondjuk színházban vagy kórházban) is megkérdezhetjük, hogy „Hol a vécé?”, annak ellenére, hogy majdnem biztos, hogy egynél több vécé is van.

Van, hogy a tárgyakat megszemélyesítjük, olyan kifejezéseket használunk rájuk, amelyeket jellegzetesen személyekre szoktunk. Ez általában kicsit költői hatást kelt, de ha éppen az a célunk, miért is ne mondhatnánk, hogy az utca ásít, az ATM pedig krá...

Azt értjük, hogy mit jelent az, hogy „petőfis rím”, vagy hogy „Thomas Mann-os fordulat”. De milyen az az irodalomtörténész, aki „József Attilá-s”? Egy szokásos nyestes választ olvashatnak...

A „támad” ige azt is jelentheti, hogy ’keletkezik, létrejön, megszületik’, de azt is, hogy ’valami ellen indul’. A két jelentésében viszont különbözőképpen ragozzuk.

Ha létezne olyan nyelvváltozat, amiben a „régóta” azt is jelentheti, hogy ’régen’, nem csodálkoznék nagyon ezen a változáson. A „régen” amúgy is használható mindkét értelemben (például „régen elköltöztek Budapestről” és „régen/régóta Bretagne-ban éln...

Cammogott már Ön? Esetleg ballagott vagy kullogott? Baktatott vagy caplatott? Mi a különbség? Minek ennyi egyforma szó? Cikkünkben ilyenekről lesz szó; megtudhatjuk, hogy nemcsak hangulatot lehet velük kifejezni, hanem mást is elárulnak a nyelvünkről...

A nyelvi változás gyakran vált ki érzelmeket a nyelvhasználókból: dühöngenek, felháborodnak, elkeserednek vagy éppen sajnálják, ha mások már nem úgy mondanak valamit, ahogyan ők megszokták. Most egy ilyen, nagyon is sajnos esetet mutatunk be.

Olvasónk a „beadja a derekát” kifejezés eredete iránt érdeklődik, házi szakértőnk pedig derekasan helytáll.

Olvasónk egy általunk elkövetett hibára szeretné felhívni a figyelmünket. Utánajárunk, hogy hiba-e a hiba. Kiderül, hogyan válik jóhiszemű olvasónk háromszorosan is a nyelvművelők áldozatává.

Világos, hogy miért nem értelmes a „köztem” vagy a „közted”: a „között” („közt”) jelentése miatt, hiszen az vagy több dolog által határolt területre, illetve időtartamra vonatkozik, vagy pedig több dolog valamelyikére. De akkor miért használjuk őket ...

Miért ragaszkodnak a nyelvművelők ahhoz, hogy a beszélt nyelv élesen különbözzön az írottól? Egyszerűbb lenne, ha nagylelkűen megengednék, hogy ennyi idő után a beszélt nyelvi „ami” legalább választhatóan átvegye az „amely” helyét az írott nyelvben.

Ismét a nyelv végtelen gazdagságát mutatjuk meg: egyetlen mondat, ami négy különböző dolgot jelenthet. Még szerencse, hogy a mondatokat általában nem önmagukban kell értelmeznünk.