Régóta rájöttél?
Ha létezne olyan nyelvváltozat, amiben a „régóta” azt is jelentheti, hogy ’régen’, nem csodálkoznék nagyon ezen a változáson. A „régen” amúgy is használható mindkét értelemben (például „régen elköltöztek Budapestről” és „régen/régóta Bretagne-ban élnek”).
Adrienn nevű olvasónk kérdése megint olyan, amire nem tudom a pontos választ, és ez nem is a nyelvészeti szaktudásomon múlik, hanem azon, hogy nincs elegendő statisztikai információm a mai nyelvhasználatról. Az olvasók talán majd kiegészítik a válaszomat.
Még gyerekként, a Barátok közt című sorozat indulásakor elkezdett zavarni, hogy annak főcímdalában elhangzik a következő sor: „Régóta rájöttél: boldog élet rád csak barátok közt vár”. Furcsának találom a „régóta” használatát egy olyan igével, mint a „rájöttél”. Számomra „rájönni” egy pontszerű esemény, míg a „régóta” inkább olyan eseményt vagy cselekvést jelölhetne, amely a múltban kezdődött, de a beszéd pillanatában még nem zárult le. Persze tudom, hogy a dalszövegíró élhetett művészi szabadságával, de azért érdekelne, hogy csak én érzek-e itt ellentmondást vagy tényleg van.
Teljesen igazad adok Adriennek, nekem is „beakadt” ez a dalszöveg, én sem mondanám, hogy régóta rájöttem valamire. A magyarázatával is egyetértek, a régóta az én nyelvérzékem szerint sem fordulhat elő olyan eseményre utaló ige (vagy igés szerkezet) mellett, amelyik a múltban történt vagy kezdődött, és a beszéd ideje (vagy más esetekben más vonatkoztatási időpont) előtt már lezárult. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a régóta (vagy általában valami óta) kifejezés csak jelen idejű igealak mellett fordulhat elő az én nyelvváltozatomban. Tehát nem régóta beakadt nekem ez a dalszöveg, hanem régen beakadt, és azóta idegesít, de régóta különösnek érzem.
A kérdés csak az, hogy a mi nyelvváltozatunk, Adrienné és az enyém mellett létezik-e egy másik nyelvváltozat, amelyikben a régóta rájöttem legalábbis lehetséges – ezt nem tudom megítélni – , vagy pedig valóban csak a költői szabadságával élt a szövegíró (bár szerintem a ritmus apró változtatásával a régen is beleillene a dalnak ebbe a sorába).
Csak még annyit mondanék el, hogy ha létezne olyan nyelvváltozat, amiben a régóta azt is jelentheti, hogy ’régen’, nem csodálkoznék nagyon ezen a változáson. Egyrészt azért, mert azoknak az igéknek az esetében, amelyeknél nagyon prominens, lényeges a jelölt esemény utóhatása, a bekövetkezése utáni állapot, könnyen értelmezzük a múlt idejű alakot úgy, mintha az utána következő állapotról szóló jelen idejű alak lenne. Például a megszületett a megoldás sokszor teljesen egyenértékű azzal, hogy (már) van megoldás, ezért a (már) régóta van megoldás típusú mondattal könnyen összekeveredhet (a nyelvészetben ezt kontaminációnak nevezik), és így megkaphatjuk a (már) régóta megszületett a megoldás típusú mondatot.
A másik ok, amiért érthetőnek tartanék egy ilyen változást, az, hogy a régen amúgy is használható mindkét értelemben (például régen elköltöztek Budapestről és régen/régóta Bretagne-ban élnek), és a félreértés lehetősége szinte teljesen kizárt. A múltban történt vagy zajlott eseményre utaló régen mellett ugyanis mindig múlt idejű igealak áll, míg a régen kezdődött, de a vonatkoztatási időpontban is tartó eseményre utaló régen vagy régóta mellett (az én nyelvérzékem szerint) mindig jelen idejű. És olyan esetekben, amikor a félreértés gyakorlatilag kizárt, akkor nyitva áll az út az egybemosódás előtt.
Ugyanezek miatt az okok miatt hasonló jelenséget figyelhetünk meg más olyan nyelvekben is, amelyekben a ’régen’ és a ’régóta’ jelentésekre két különböző kifejezés van. Például a franciában a depuis (longtemps) ’(rég)óta’ kifejezés az esetek elsöprő többségében jelen idejű igealak mellett szerepel, de egyszer-kétszer előfordul múlt idejűvel is (az előfordulási arányokat pontosan itt sem ismerem), például Ils ont compris depuis longtemps, szó szerint: ’régóta megértették’.
@mederi:
Kiegészítés:
Az A/ esetben ha úgy írnánk, hogy:
"Valamikor (régen), régóta élt bizonyos országban egy gonosz sárkány."
Egészen mást jelentene a mondat.
Nem befejezett a jelzett sárkányos időszak az adott múltban. A sárkányos, lezáratlan korszak "beágyazódik" a "valamikor"-i hosszabb időszakba, aminek a kezdetét és a végét nem ismerjük, csak azt, hogy már lezárult, és valószínűleg sokkal hosszabb volt mint a lezáratlan korszak..
Szerintem nagyon nem mindegy, hogy hogyan alkalmazzuk a "régen"-t és a "régótá"-t..
Pl. Népmesei stílusban:
A/
"Valamikor régen, élt bizonyos országban egy gonosz sárkány."
Ebben a mondatban a "régóta" nem használható!
B/
"Régóta pusztította egyik falu lakosságát."
Itt ma sokan egyenértékűnek gondolják a "régen" és "régóta" kifejezést, pedig nem az...
-Az A/ eset arra vonatkozik, hogy valamilyen, a kezdetet és véget nem tudjuk milyen régi időszakban, de létezett "tól-ig" kezdete és vége a történteknek. (A "régótának" csak kezdete van, az adott időben nincs befejezése.)
-A B/ eset arra vonatkozik, hogy abban a pontosan be nem határolható időszakban, amiről korábban szó volt, régóta, vagyis egy valamikor ismert és meghatározott idő óta (aminek volt kezdete), történik valami, ami azóta is tartott abban az időszakban ("tól-ig" időszakon belül), amiről korábban szó volt. (Jelenidejű példa esetén "tart" volna..)
Nincs ebben semmi különös, csak ismerni kellene a magyar nyelv értelemadó gyökeit.
Tudom, hogy itt görcsöt kap mindenki a gyökök említésétől, de az R.G - G.R gyök: ReG, RéG - GeR, GéR (hangváltással (G > GY, D) a GyökéR, eReDet pontját határozza meg: ReD, RáD, - DeR, DáR GYeR - ReGY stb.
Az eREDő pont a kör középpontja, ahonnan a suGÁR kiindul. Innen a RÁDiusz megnevezése, a gyök ősnyelvi és az sosem változik.
Tehát a RÉG: valami eleREDésének kiindulópontja. Innen számítódik az ÓTA, AT-TÓl a ponTÓl.
A REGösök is ezt énekelték meg, ez a REGék kezdete.
Székelyföldön aki elindul, az egy adott ponttól eleRED, s eREGel a cÉLIG (ÉLet, IGazság a végcél).
Nincs ebben semmi különös, csak ismerni kellene a magyar nyelv értelemadó gyökeit.
Tudom, hogy itt görcsöt kap mindenki a gyökök említésétől, de az R.G - G.R gyök: ReG, RéG - GeR, GéR (hangváltással (G > GY, D) a GyökéR, eReDet pontját határozza meg: ReD, RáD, - DeR, DáR GYeR - ReGY stb.
Az eREDő pont a kör középpontja, ahonnan a suGÁR kiindul. Innen a RÁDiusz megnevezése, a gyök ősnyelvi és az sosem változik.
Tehát a RÉG: valami eleREDésének kiindulópontja. Innen számítódik az ÓTA, AT-TÓl a ponTÓl.
A REGösök is ezt énekelték meg, ez a REGék kezdete.
Székelyföldön aki elindul, az egy adott ponttól eleRED, s eREGel a cÉLIG (ÉLet, IGazság a végcél).
@kisbuddha: Az „azon a délután” nekem nem tűnt fel, csak miután kiemelted. A „nem akarok többé mégsem várni”-val és a Wolf szöveggel pedig meg még most se tudom, mi lenne a baj.
Sto éta? Én nem beszél mágyár nyelv. Lenni íti. Haza. Haza.
Sziasztok! Radics Gigi dalában ("Úgy fáj") ez szerepel:
"Lehet hogy túl korán,
De azon a délután,
Egészen máshogy vert a szívem."
"Nem akarok többé mégsem várni,
Letagadnám százszor, de úgy is látni."
Ezekről mit gondoltok: "de azon a délután" és "nem akarok többé mégsem várni"...?
A másik Wolf Kati dala, ami nekem bántja a nyelvérzékemet:
"Szerelem miért múlsz, szerelem miért fájsz?"
Köszi, Krisztián
Az is érdekes, amikor a Class Fm rádió főcímdalában azt énekli hogy:
"A kormány mögött, vagy kint az utcán".
vagy így:
"A kormány mögött vagy, kint az utcán".
Hát én a fityesz kormány mögött vagyok de még nem kint az utcán mert a szüleim befogadtak.
Ezt is lehet nyelvtanilag boncolgatni.