Ősrégi vita tárgya a nyelvhasználat és a gondolkodás összefüggése. A „politikai korrektség” szószólói szerint azért fontos a szavak megválasztása, mert az a gondolatokon is változtat. Vajon mennyire árulkodik a szóhasználatunk a gondolkodásmódunkró...

Mindenkivel előfordul, hogy egy kifejezés hallatán megakad, és elgondolkodik: „Vajon miért így fogalmazott a beszélő? Talán nem magyar? Talán tájnyelvi beszélő? Vagy nyelvbotlás volt?” Ilyenkor érzünk olyasmit, hogy valami „összekarcolja a fülünket”....

Azt már tudjuk, hogy az angoloknál a hús fogalmába nem tartoznak bele a zsigerek, a háj viszont igen. Mi a helyzet a magyarral?

Gyakran úgy képzeljük, hogy a szavak egy lépéssel kerülnek be a nyelvbe: valaki átveszi, és attól kezdve a szó a nylev része. Valójában sokkal bonyolultabb folyamatról van szó, és egy szónak akár több közvetlen forrása is lehet.

Bár távol áll tőlünk a helyesírás-fetisizmus, vannak esetek, amikor mi is a szabályok szigorú követését ajánljuk. Legalábbis ha az a fontos, hogy megértsék, mit szeretnénk mondani, nem pedig az, hogy beszéljenek róla.

Az írás arra való, hogy gondolatainkat, mondanivalónkat lejegyezzük vele. Ami lényeges, az valójában a megfogalmazott állítás, vélemény, nem pedig az, ahogy megjelenik. De ha már csak a megformálásra tudunk figyelni, mielőtt kritikus megjegyzést tenn...

Máté, Márk, Lukács és János. Máté, Márk, Lukács, és János. Látja a különbséget? Van, aki nemcsak látja, de nagyon is fontos dolognak tartja, hogy legyen-e vessző az és előtt, vagy ne.

Vannak a nyelvnek olyan szóalakjai, amelyek elvben előfordulhatnak, a gyakorlatban azonban nemigen találkozhatunk velük. Főleg akkor nem, ha nemigen tudnánk nekik értelmet tulajdonítani.

Ki gondolta volna, hogy ilyen közel áll a humor a tudományhoz? Viccek tömkelegével mutathatunk rá, hogy a nyelvben sokkal több a többértelműség, mint amennyit észreveszünk belőle. A vicces képek segítségével pedig a a nyelvtani elemzést is gyakorolta...

Az „egyenlőre” ellen küzdeni felesleges: visszaszorítani nem lehet, és nincs is oka a kiirtásának. Aki bosszankodik rajta, saját idegrendszerét teszi ki felesleges stressznek – aki pedig beszól miatta, értelmetlenül növeli a társadalmi feszültséget.

Olvasónk sikertelen merényletkísérlet áldozata lett. Megúszta, és levelet írt nekünk.

Ha olvasónk azért tervezne nyelvet, hogy létrehozza az emberiség jövőbeli nyelvét, akkor lebeszéljük tervéről. Ha viszont a nyelvtervezés buktatóin keresztül szeretné megismerni az emberi nyelv összetettségét, csak biztatni tudjuk. És hát persze pénz...

Magyar vagy latin eredetű-e a „kesztyű”? Akár le is bokszolhatnánk, de a nyelvészek inkább az érveket részesítik előnyben.

Amikor a megszólaló orvosok kívülállókhoz (a sajtótermék olvasóihoz, nézőihez, hallgatóihoz) szólnak, tehát jobban teszik, ha nem a saját szakmájukban megszokott értelmezést tételezik fel.

A fehér ing/póló napja alkalmából és az egyik legviccesebb magyar nyelvű Wikipédia-szócikk kapcsán megvizsgáljuk, mit is hordunk tulajdonképpen.

Ha azt mondja, hogy „egy kombi áll az a szemafor mellett”, arra gondol, hogy egy kisbusz várakozik a mellett a közlekedési lámpa mellett. A melegítőt nem felveszi, hanem bekapcsolja, és infarkus helyett infarktot kap, és van neki kalap. Ismerkedjünk ...

Mi a különbség a cselekvés és a történés között? Nem mindig egyértelmű. Mindenesetre ha nem cselekszünk, hozzájárulunk ahhoz, hogy mindenfélék megtörténjenek...

Angolul a motorháztetőt ugyanúgy mondják, mint a főkötőt. Vagy mint a kapucnit. A csomagtartó pedig csizma vagy koffer. Mitől egy nyelv egy nyelv? Ezen tűnődünk egy amerikai-ausztrál házaspár videója alapján.

Kommentelőnk beleszalad a késbe. Szerencsére nem olyan súlyos a helyzet, hogy újjá kelljen éleszteni – azt ugyanis nem szeretné. Kiderül, hogy akiknek álláspontját védi, nem védik meg az ő álláspontját. Mi azonban rámutatunk, hogy semmivel nem rossza...