Mi az a hóstya?
Eger utcanévtábláin gyakran felbukkan a hóstya szó, ami a nem odavalósiaknak valószínűleg nem sokat mond. Talán a hóhoz van valami köze? Esetleg az ostyához? Nézzük meg közelebbről, hol is fordul elő ez a különös szó!
A városrészneveket a szabályzat szerint egybeírjuk (AkH. 179. b). De Budapesten is vannak olyan kerületek, ahol nem követik ezt a szabályt.
Egerben sétálva azt látjuk, hogy a sokak számára idegenül hangzó hóstya szó csak ezekben a kifejezésekben bukkan fel: Maklári hóstya, Hatvani hóstya, Cifra hóstya, Rác hóstya. Ezekkel az utcanévtáblák felső sorában találkozhatunk, az utcanevek fölött. Ide a városrészek elnevezését szokták írni, azaz városrésznevekről van szó.
Ha figyelmesen nézelődünk, egy-egy helyen – például a Maklári úton – találunk régi, nehezen olvasható táblákat is. Azokon Maklári felsőváros szerepel. Ezen a nyomon már érdemes elindulni.
Bár Eger városáról rendszerint a törökök jutnak eszünkbe, és az ország három török minaretje közül is az egyik itt van – mégsem a törökökhöz kell fordulnunk a hóstya ügyében, hanem a németekhez. Egyes elképzelések szerint ugyanis, amint az utcanévtáblák is tükrözik, a hóstya nem más, mint a német Hochstadt [hóhstatt] ’felsőváros’ szó megfelelője.
(Forrás: Wenszky Nóra)
A magyar nyelv történeti etimológiai szótára (TESz.) is megerősíti a német eredetet, és széles területen használatos nyelvjárási szónak tekinti a hóstát szót és változatait, amik közül az egyik a hóstya. A szótár szerint azonban nem a hoch [hóh] ’magas’, hanem a Hof [hóf] ’udvar’ szó az előtag. A szó közvetlenül a németből és szlovák közvetítéssel is bekerült a magyarba. Német nyelvterületen a szó ’udvarhely’-et, azaz olyan – esetleg bekerített – telket jelentett, ahol ház vagy gazdasági épület állt.
A szlovákba átkerült Hofstadt szó hangalakja a TESz. szerint az „-ák, -iák képzős főnevekhez idomult”, azaz például hušták [husták], hošťák [hostyák] formákkal is találkozunk. A jelentések között a szlovákban már megjelenik a ’házas zsellér’ és a ’külváros’ is. A magyar hóstya alak a szlovák hóstyák formából keletkezett, elvonással, hiszen a k-ra végződő szót többes számúnak érezték a beszélők. Eszerint a magyarázat szerint a hóstya jelentése ’külváros’.
(Forrás: Wikimedia Commons / lezsakj / CC BY-SA 2 5 )
Ha Eger térképére pillantunk, azt látjuk, hogy a hóstyák valóban a belváros körül helyezkednek el. A történelmi városmagot a 19. század végéig fal vette körül, és négy nagy és több kisebb kapun lehetett kijutni belőle. A kocsiutak a Maklári, Hatvani, Cifra és Rác kapukon át az azonos nevet viselő külvárosokba vezettek. Mára a városfalnak nyoma sincs, Eger különös nevű külvárosai, a hóstyák azonban megmaradtak.
Olvasnivaló
Fekete Péter: Történeti adatok Eger városáról, hóstyáiról, kapuiról, elnevezésükről
@Pistabátyám: www.inforoznava.sk/vsetky-clanky/aj-roznava-mala-hustak
www.forumhistoriae.sk/e_kniznica/Lexikon-stredovekych-miest.pdf
exonyme.bplaced.net/Board/Thread-Hauerla...ches-Ortsverzeichnis
...
Ja! És még valami nem értem FL görcsös ragaszkodását a szlovák közvetítéshez. Ahol Hóstát /Hóstya, és további, általam nem ismert változatok/ tipikusan nem szlovákok lakta települések, Németek azonban vannak. Hogy FL is tudja, Erdélyben szászoknak nevezzük őket, meg a felvidéki Szepességben is. Csak azért vagyok gúnyos, mert a "Na és?"-t nagyon nem szeretem.
Szerintem, Blogen látja legjobban, amikor a kolozsvári Hóstátot emlegeti.
A hóstya, meg a hóstát rokonságához számomra nem fér kétség, máshol is van hóstát /ha jól tudom Debrecenben is/. A szlovák közvetítésben kételkedem, ahogy @bloggermann77 is. Azt azonban, hogy a Hofstadt vagy a Hochstadt az ős nem tudom eldönteni, mert mindkettő mellett lehet /értelmi alapon/ érvelni. A felsőváros is helyes lehet, de a földészek /speciális kolozsvári szó, legalábbis én máshol nem hallottam, hacsak úgy nem. hogy valaki a kolozsvári, hóstáti földészekről beszélt/ kertnek nagyméretű, de szántónak kicsi telkeiken, nagy élőmunka-igényű zöldségtermelést /máshol bolgárkertészetnek hívják/ végeztek. Így a Hofstadt eredet is helyes lehet
A Hofstadt mellett azért utalnék az egyes német nyelvjárásokban ma is létező Hofstatt szóalakra, amely talán jobban érzékelteti, hogy a szóban nem a mai 'város', hanem az eredeti 'hely' jelentés búvik meg. Természetesen azonos eredetű a Stadt-tal, lásd a német -stadt, -statt, -stätt, -stetten, -städt, -stedt, -stede(n) településneveket. A Statt a mai németben nem igazán fordul elő önálló főnévként, régebbi szövegekben találkozhatunk vele, de ma is megvannak a vele alkotott összetételek (pl. Werkstatt 'műhely'), és igék előtagjaként is létezik, pl. stattgeben, stattfinden. Még a 'vmi helyett" jelentésű pre- ill. posztpozíció is e főnévből vezethető le (an Eides statt - 'eskü helyett').
www.fertalymesterek.hu/Tartalom/pdf/Tort...ok_eger_varosrol.pdf
epa.oszk.hu/00100/00188/00014/123211.htm
@bloggerman77: „Az egri elnevezés szlovák közvetítésű volta ellen "apróbb" ellenvetést okoz, hogy Egerben sosem éltek szlovákok!” Na és? Ki állította, hogy csak Egerben használták a szót?
„Jól látni, hogy Egerben a hóstya városrészeket másként felsővárosként nevezik, itt felesleges mindenféle Hofstadt-ot belekeverni, mert a helyi beszélők tisztában voltak azzal, hogy nem bekerített udvarban (Hofstadt), hanem a felső városban (Hochstadt) éltek....” Vagy éppen a beszélők összekeverték a dolgokat. Arra is van számos példa...
@bloggerman77: Kolozsváron is hóstátnak hívják a külvárosokat. A szó Árpád kori eredetű, van 1262-os "houstat" nyelvemlékünk. Pontos német eredetét nem ismerjük, de Hofstadt és a Hochstadt egyformán játszik, de nagyobb a hofstadt esélye, számos okból, amelyet szász hagyomány és e területek korai jellege (majorságok a város körül) egyformán alátámaszthat.
Az egri elnevezés szlovák közvetítésű volta ellen "apróbb" ellenvetést okoz, hogy Egerben sosem éltek szlovákok!
A TESz megint kering egy hatalmasat, és a kézenfekvő Hochstadt - Felsőváros etimológia helyett a szinte kötelező szláv etimológia beemelésével magyaráz egy szinte ugyanolyan jelentésű alakot.
Jól látni, hogy Egerben a hóstya városrészeket másként felsővárosként nevezik, itt felesleges mindenféle Hofstadt-ot belekeverni, mert a helyi beszélők tisztában voltak azzal, hogy nem bekerített udvarban (Hofstadt), hanem a felső városban (Hochstadt) éltek....
...szerencsére ismerős, mivel épp most olvasom Féja Géza Kuruc idők című könyvét. Ebben Kassa városáról ír részletesen, a hóstátról is, ami közvetlenül a várfalon kívüli részt jelenti...
@Sultanus Constantinus: Így érzek én is. Nagyon tanulságos, valamint szép szó, én is a törököktől valónak gondoltam. Ezen az oldalon mindig ér valami meglepetés, azért szeretem. Itt még soha nem olvastam "bulvár"-jellegű fejtegetést. Valamint nem csak a cikkek, hanem a hozzászólók is rendkívűl felkészültek, külön öröm.
Feleségem Szabolcsból származik, a legkedvesebb szavam már vagy 30 éve a: nekiek. Nem nekik, hanem nekiek. Erről is szívesen olvasnék egy remek cikket, sokszor még én is használom tudat alatt. Remélem, felkeltettem a szerkesztő figyelmét és valamikor kapok majd rá választ. Addig is szeretnék eljutni Nyíregyházra...szintén leveleki tájszólás. Előre is köszönöm, tisztelettel: Baranyai györgy
Végre már ezt is tudom. :) Mivel minden évben járok Egerben, már régebben felfigyeltem erre a szóra, de aztán sosem jutott eszembe, hogy utánanézzek. Én is szinte biztos voltam benne, hogy a törököktől származik. Hát nem. Nagyon hasznos volt a cikk!