Az eltitkolt városrész
1956-ra felépült egy pécsi városrészt, el is nevezték, de ez senkinek sem tetszett. A lakók új nevet adtak neki, de azt meg akkoriban nem szabadott kimondani. De mi közük van ehhez az oroszoknak és Petőfinek?
1956. október 23-án adták át Uránváros első lakóépületét. A lakóövezetet az uránércbányák dolgozóinak és családjuknak építették. Habár hivatalosan Újmecsekaljának keresztelték el a városrészt, és a buszok tábláin is ez a név állt, mindenki csak Uránvárosként emlegette. Pedig akkoriban az uránról nem is volt szabad beszélni.
Márfi Attila történész a Pécsi Újságnak arról mesélt, hogy miért volt akkoriban tabutéma az urán. A bányáról azt kellett hinni, hogy bauxitot termel, mivel a kifejtett uránt az oroszok elvitték. Így beszélni sem volt szabad arról, hogy valójában uránt bányásznak a városban.
A Petőfi Sándorról elnevezett teret sem hívta senki az eredeti nevén. Petőfi vándorszínészként járt Uránvárosban a Százéves Fogadóban, ezért később róla nevezték el a teret. A helybéliek a teret a közeli kórház miatt mindig is Kórház térnek nevezték.
Az Uránváros történetéről sok érdekességet tudhatunk meg a Pécsi Újság cikkében.
Köszönjük az észrevételt! Javítottuk.
ez tévedés. A kórház tér nem uránvárosban van. Rosszul értelmezted a szöveget. A kórház tér volt városfal és a hu.wikipedia.org/wiki/Jakov%C3%A1li_Hassz%C3%A1n_dzs%C3%A1mija között található tér. Itt található a megyei kórház.