0:05
Főoldal | Rénhírek
Jössz te még az én utcámba!

Dembinszky:Wysocki 2:1

A fővárosi utcákon sétálva gyakran találkozunk a szabadságharc hőseinek nevével az utcanévtáblákon. Nem csak hazánk fiainak állítanak emléket a közterületnevek, hanem más nemzetbeli hősöknek is. A legismertebb közülük talán Bem apó volt, de a hadsereg főparancsnoki tisztét 1849-ben kétszer is betöltő Dembinszky Henrik tábornok nevét is sokan ismerik – talán éppen az utcanévtáblákról. Március 15. alkalmából Budapest térképén Dembinszky nyomait keressük.

Wenszky Nóra | 2015. március 15.

Henryk Dembiński neve hazánkban magyaros formában, Dembinszky Henrikként terjedt el, akárcsak számos más, a szabadságharcban szereplő tiszt neve: Bem József (lengyelül Józef Zachariasz Bem [juzef zaharias bem]), Wysocki József (lengyelül Józef Wysocki [juzef wiszocki]) vagy Damjanich János (szerbül Jovan Damjanić [jovan damjanity]). Ezekben a nevekben elöl áll a vezetéknév, a magyarban használatos betűkkel, utána pedig a keresztnév magyar megfelelője. A „történelmi nevek védelme érdekében” az AkH. 157. pontja szerint ezt a már meghonosodott írásgyakorlatot kell érvényesíteni.

Ismerkedjünk meg történetünk főhősével, aki egy délkelet-lengyelországi Strzałków [sztzsaukuf] nevű faluban született 1791-ben, grófi családban, Henryk Dembiński [henrik dembinyszki] néven. Katonai ismereteit a bécsi akadémián szerezte, s már 1806-tól aktívan részt vett hadmozdulatokban. 1812-ben még Napóleon seregében tűnt ki vitézségével, amit a francia becsületrenddel honoráltak. Ám még kitüntetés évében átállt a másik oldalra, és a lipcsei csatában már a franciák ellen fogott fegyvert.

Dembinszky az 1830-es lengyel novemberi felkelésben, majd ezt követően az oroszok ellen vívott függetlenségi háborúban tért vissza a harcmezőre. Legnagyobb érdeme az volt, hogy sikeresen visszavezette csapatát Varsóba az osztrolenkai csatavesztés után. Pár napra még a lengyel erők főparancsnokának is kinevezték.

A vesztes lengyel szabadságharc után Párizsba emigrált. Itt később összeismerkedett Teleki László gróffal, aki 1848 szeptemberétől Magyarország párizsi követeként élt a francia fővárosban. Telekin keresztül a lengyel tiszt felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Dembinszky 1849 februárjában már a magyar seregek főparancsnokaként vezette a csapatokat Windischgrätz ellen Kápolnánál.

Kossuth és tábornokai – balról a harmadik Dembinszky
Kossuth és tábornokai – balról a harmadik Dembinszky
(Forrás: Wikimedia Commons)

A magyar tisztek nem nézték jó szemmel az idegen tiszt kinevezését. Ráadásul Dembinszky nem rendelkezett helyismerettel, és általában a visszavonulást szorgalmazta. A sorozatos csatavesztéseket az ő számlájára írták. A magyar főtisztek elégedetlenségének hatására a lengyel főparancsnokot március elején leváltották, de hamarosan Kossuth az északi erők parancsnokának nevezte ki.

Ám Dembinszky ebben a beosztásban sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Helyét június közepén egy másik lengyel tiszt, Wysocki József vette át. Dembinszky az eddigi sikertelen hadmozdulatok ellenére júliusban először vezérkari főnök, majd ismét a magyar erők főparancsnoka lett.

Harc nélkül feladta Szeged városát és annak ellenére, hogy Arad irányába kellett volna a kormány utasítása értelmében visszavonulnia, Temesvár felé fordult. Ekkor ismét leváltották, s Bem József vette át a sereg vezetését. Dembinszky katonai karrierje ezzel véget ért. Az 57 éves lengyel tiszt Törökországon keresztül visszatért Párizsba, és emlékiratai megírásával foglalatoskodott.

Május elsejei felvonulók a Dembinszky utca sarkán 1965-ben
Május elsejei felvonulók a Dembinszky utca sarkán 1965-ben
(Forrás: Fortepan / Nagy Gyula / CC BY-SA 3.0)

Dembinszkyről a fővárosban négy közterületet neveztek el. Először az Erzsébetvárosban, a Damjanich utcával párhuzamosan futó utcát keresztelték el róla 1889-ben. Ez most is az ő nevét viseli. Néhány évvel később, a 20. század elején Rákoscsabán is született egy Dembinszky utca, de ezt csak fél évszázadig élt. 1954-ben a Szabadság sugárútra merőleges, rövid kis utcát Öntöző utcának keresztelték át. Azt, hogy miért lett hirtelen az öntözés fontosabb egy honvédtábornoknál, sajnos nem sikerült felderítenünk.

Az 1920-as években még két utca kapta meg Dembinszky nevét a mai főváros területén. Az egyik ma is megvan. A XVIII. kerületi Liptáktelep egyik utcáját keresztelték el a lengyel hadvezérről az akkoriban Pestszentlőrinchez tartozó területen.

A másik Dembinszky utca egészen 2012-ig, pontosan 90 évig tartotta magát. 1922-ben Rákospalotán, a Széchenyi út folytatása lett Dembinszky utca. A környező utcák általában nagy magyarok nevét viselték már néhány évtizede: Kinizsi, Bocskai, Eötvös, Pázmány. Dembinszky tehát jó társaságba került. 2012-ben azonban áthúzták az utcanévtáblát, és akárcsak az északi csapatok vezetőjének székében, Dembinszkyt itt is honfitársa, Wysocki József követte.

Leváltották
Leváltották
(Forrás: Facebook / Tipo Budapest, Kata Muranyi)

Wysocki neve nem cseng túl ismerősen, így feltehetőleg leírni sem sokan tudják a nevét. Ki volt ez a lengyel tiszt, aki 1809-ben született Tulczyn városában (ma Тульчин [tulcsin], Ukrajna)? Wysocki pályája több ponton hasonlóságot mutat Dembinszky karrierjével. Mindketten részt vettek a lengyel szabadságharcban, majd mindketten Franciaországba menekültek. Innen azonban külön utakat követtek. Wysocki visszatért hazájába, és 1848-ban Krakkó környékén felkelőket toborzott, akikkel megindult Magyarországra. A magyarokkal vállvetve harcolt Arad ostromában, így 1849 elejére alezredessé léptették elő. A tavaszi hadjáratban tanúsított vitézségének következtében egyre feljebb emelkedett a ranglétrán, s 1849 májusában kinevezték az összevont lengyel erők főparancsnokává. Ezután vette át Dembinszkytől a magyar és lengyel egységekből álló északi hadtest parancsnokságát.

Hamarosan azonban újra elődje beosztottja lett, amikor Dembinszkyt másodszor is főparancsnokká tették. A vesztes ütközetek után feletteséhez hasonlóan Wysocki is elhagyta az országot. Ám ő nem önállóan távozott, hanem mint a Kossuthot kísérő csapat vezetője. Törökországban 1851-ig maradt, majd Európa több országában megfordult. Katonai iskolákat alapított, és többször részt vett különböző ütközetekben is. Dembinszkyhez hasonlóan Párizsban halt meg, 64 éves korában.

Wysocki neve 2012 előtt nem jelent meg a fővárosi utcanevek között, de mellszobra 1976 óta a Nemzeti Múzeum kertjében áll. A szobrot Varsó városa ajándékozta hazánknak. Wysocki-emléktáblát Isaszegen a református templom falán, Jászberényben pedig egy olyan épületen találunk, ahol a tábornok kétszer is megszállt. Szolnokon a Lengyel légió utcában pedig a megyeházán elhelyezett lengyel légió emléktáblán látható Wysocky portréja. A tábornok emlékét a 2007-ben megalakul Wysocki Légió Hagyományőrző Egyesület is ápolja. Az egyesület tagjai korhű egyenruhában évente mintegy ötven rendezvényen vesznek részt.

Wysocki József
Wysocki József
(Forrás: Wikimedia Commons)

Fővárosi virtuális sétánk végeztével, március 15. alkalmából gondoljunk azokra a lengyel tisztekre és közkatonákra is, akik a magyarok oldalán vettek részt az 1848–49-es szabadságharc ütközeteiben. Dembinszky és Bem neve mellé pedig megtanulhatjuk Wysocki Józsefét is, aki saját toborzású hadseregével sietett a magyarok megsegítésére.

Forrás

Ráday Mihály (szerk.): Budapesti utcanevek A–Z, 2013

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (1):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
9 éve 2015. június 15. 07:08
1 Palotabarát

Egy apró kiegészítés: a palotai Dembinszky utca 100 éves volt, amikor átnevezték (a lexikon rosszul tudja):

utcakterek.blog.hu/2015/06/11/rakospalot...ocky_utca_atnevezes/