Szárítgat vagy szárogat?
Senki sem tudhat mindent, éppen ezért kell türelmesnek lennünk mások vélt vagy valós hibáival kapcsolatban.
Másokon a sztenderd (irodalmi) nyelv használatát azért sem érdemes számon kérni, mert azt a maga teljességében – már ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről – senki nem ismeri. Bármennyire olvasott vagy művelt valaki, akkor sem fogja az összes szót ismerni, még azokat sem, melyek a legközkeletűbb szótárakban szerepelnek. Erről feledkezett meg olvasónk, amikor a következő kommentet írta:
A szárogatni feltételezett magyar jelentése szárítgatni, ugye nyest.hu?
Ha a kommentelő szerint a szárogat szó jelentését feltételezni kell, akkor bizonyára arra gondol, hogy ez a jelentés nem magától értetődő. Hogy ki által feltételezett, az nem világos. Mi ezt a jelentést nem feltételezzük, hanem ismerjük. Az lehet, hogy az olvasó nem ismeri a szót, csak feltételezi (szövegkörnyezetből vagy akár a nélkül is), hogy ez a jelentése. De akkor miért tőlünk kérdezi, hogy ő mit feltételez?
Mi leginkább azt feltételezzük, hogy olvasónk arra szeretett volna ironikusan utalni, hogy a szárogat szóval valami baj van, és helyette a szárítgatot kellett volna használnunk. Sajnos nem tudjuk, hogy miért: a szárogat még a Magyar értelmező kéziszótárban is szerepel, méghozzá éppen ’szárítgat’ jelentéssel. A szótár még csak népies vagy régies stílusminősítéssel sem látja el, tehát minden szempontból sztenderd alaknak tekinthető. Persze azzal semmi baj, ha valaki nyelvérzéke alapján vitatja a szótár meghatározásait vagy minősítéseit, de másokat azért megszólni, mert annak megfelelően használják a szót, mégsem igazán illő. (Nem mintha az attól eltérő használatért való beszólás illedelmes lenne.)
A száraz ~ szárad ~ szárogat ~ szárítgat stb. szócsaládja meglehetősen szabálytalan, hiszen közös alapjuk a szár(a)- fiktív, passzív vagy fantomtő. Ez finnugor eredetű, eredeti jelentése ’szárít, szárad’ lehetett. Ezt a jelentést éppen a szárogat őrzi meg legjobban, hiszen itt közvetlenül a szár- tőhöz kapcsolódik az gyakoriságot, csökkentett intenzitást jelölő képző (vö. írogat, tologat). A szárít(gat) ehhez képest új, hiszen az -ít képző melléknevekhez járul (vö. melegít, lazít, jó: javít). A száraz melléknév viszont eredetileg névszóképzővel született.
(Forrás: Wikimedia Commons / Danielclauzier / GNU-FDL 1.2)
A magyar nyelv történeti etimológiai szótára szerint a szárogat és a szárítgat szinte egyszerre bukkant fel a nyelvemlékekben: az előbbi 1584-ben, az utóbbi 1586-ban. A szótár szerint a szárít új fejlemény, a szárad mellett szabályosabb száraszt alakot szorította ki. Ez utóbbi 1456-ben adatolt először, de a szárít fokozatosan kiszorítja. A szabályosságával kapcsolatban a szalad : szalaszt, fakad : fakaszt, akad : akaszt stb. párokra érdemes gondolnunk.
@tenegri: @szigetva: fura amit írtok, nekem simán belefér 'szárad', 'száradgat' jelentéssel.
@Janika: Nekem se jó a "fénykép szárogat".
@Janika: "A napon a fénykép szárogat" - Ez nálam mindenképp csillagos, egyáltalán nincs meg.
Ha valódi különbségeket keresünk és nem csak árnyalatnxit, akkor nekem nyilvánvaló, hogy a szárítgat az csak aktív ige lehet, míg a szárogat lehet passzív (szenvedő) is.
Feri szárítgatja a fényképet.
Feri szárogatja a fényképet.
Mindkettő helyes.
A napon a fénykép szárogat.
A napon a fénykép *szárítgat.
Itt csak az első használat helyes.
@nudniq: vagy ha nem is egymás után, de sok nyirkos dolgon kell elkövetni a szárítgató mozzanatot, így ha nem is tart sokáig a szárítgatás, a sok nyirkos dolog miatt sok cselekvés. (Mint mondjuk egy régi sötétszobában az előhívott sok-sok fénykép egyidejű szárítgatása. vs. Egy elázott ruha szárogatása úgy,h előbb hajszárítóval megszárítom az egyik ujját, aztán a másik ujját, aztán az egyik mandzsettáját, aztán a másikat, aztán a gallérját, stb.)
De így,h elkezdtem magyarázni, egyre inkább erőltetettnek érzem az én verziómat a különbségtételre... :)
@lcsaszar: én meg olyan árnyalatnyi különbséget tudok beleérezni,h a "szárítgat" olyasmit is jelenthet,h több nyirkos dolgot, egymás után megszárít. (Még azt is bele tudom érezni ebbe,h az egyes dolgok külön-külön gyorsan megszáradnak, de sokan vannak, ezért sokáig tart a szárítgatás.) Míg a "szárogat" ezzel szemben egy nagyon elázott dolog hosszadalmas szárítását jelenti, de oly módon,h sok egymás utáni (de mindig ugyanarra, az egyre szárazabb, de még mindig nedves dologra irányuló) szárítgató mozzanatból áll össze a cselekvéssor.
De ezt lehet,h csak belemagyarázom. ;)
Érdekes a két szó (szárít - szárítgat/szárogat) jelentésbeli összevetése. Az első számomra inkább a végcélra utal (valamit tesz, hogy valami száraz legyen), a második inkább az ehhez a célhoz vezető cselekvéssorra, erőfeszítésre, még ha nem is cél a végső állapot elérése. Jól érzem az árnyalatnyi jelentésbeli különbséget?