Nem lehet sikertelen a megtermékenyítés? Ilyen az, amikor hozzá nem értő okoskodók tücsköt-bogarat próbálnak elültetni egymás fejében.

Azt hinnénk, a felnőttek jobban értenek a logikához, mint a gyerekek. A kísérletes nyelvészeti kutatások azonban ennek az ellenkezőjét bizonyítják: a gyerekek inkább hajlamosak ragaszkodni a logikához, mint a felnőttek. Na de hogy lehetséges ez? Hon...

Most induló sorozatunk első részében a nyelvészeti kísérletek világába kezdjük el bevezetni az olvasókat. Milyen adatokra alapozhatunk egy nyelvészeti általánosítást? Miért nem elég, ha a saját nyelvhasználatunkat figyeljük meg? Miért van szükség a n...

Először röhögünk rajtuk, csóváljuk a fejünket a bunkóságon, a nyelvtudás hiányán vagy a lustaságon. De amikor rendszeressé válik a használatuk, akkor már kénytelenek vagyunk valóságos nyelvi változásról beszélni, akár tetszik, akár nem, akár bunkóság...

Ha manapság az a kérdés kerülne szemünk elé: „Tudja-e ezeken kívül, hogy nemde Csornán még többen is volnának ily tudákos és bűbájos személyek?”, valószínűleg nem kevés fejtörést okozna a válaszadás még a tősgyökeres csornaiaknak is. A boszorkányos t...

Az idei őszi divatszínek nemcsak hangulatukban, hanem elnevezésükben is változatosak. Csupán a fantázia szab határt annak, hogy milyen képzeteket társítunk az egyes árnyalatokhoz, az így létrejött színnevek pedig felidézhetik a minőségi borokat, a te...

A sorstársból barát lett, majd egyre infantilisabbá vált. Ma ismét igazi társnak tűnik, de nem árt, ha tudjuk: egyesek gazembernek tartják.

A terminológiai pontosításra való igényünket semmiképpen se áltudományos nézetekből merítsük: érdemes érteni, miként születnek a szakkifejezések, és hogyan használjuk őket.

Van, amikor éppen a szakmai szempontból helytelen kifejezés a helyes fordítás. Van viszont, amikor jobb, ha inkább nem fordítunk, hanem pontosan írjuk le a dolgokat. És a legjobb, ha elfogadjuk, hogy nincs mindig egyértelműen helyes megoldás.

Ugyanaz a baszás és a szeretkezés? Lehetséges, hogy tényleg ráférne egy kis szexuális felvilágosítás a szótárszerkesztőkre? Rendet teszünk, rakunk és csinálunk a fejekben.

Holokausztrelativizálás vagy csupán jelentésbővülés, amikor a sajtóban a „kommunista vészkorszak” kifejezéssel jelölik a kommunista terror éveit?

A hazai boszorkányságfogalom elsősorban a kuruzslásba, rontásba vetett hiten alapult. A rontások elbeszélései olykor mesés, máskor hétköznapi elemeket tartalmaztak. Cikkünkben azzal foglalkozunk, milyen kártételeket tulajdonított a falu boszorkányána...

Berecz Zsombor sikerei a finn dingire irányították az olimpiai játékokat követők figyelmét. De mitől finn a „dingi”? Még csak nem is hangzik finnesen!

Egy hónap múlva itt az aratás – ideje ráébrednünk bizonyos összefüggésekre. Vagy éppen hiányukra.

Ha addig várok a buszra, míg meg nem érkezik, akkor a várakozásom időtartama negatív módon van meghatározva, azzal a körülménnyel, hogy a busz még nincs ott. Ugyanakkor az időtartam meghatározásának ezt a negatív módját már önmagában a kötőszónak is ...

Egészen elképesztő tárgyakat nevezhetünk kutyának. Olyanokat is, amik csak nagyon távolról emlékeztetnek kedvelt háziállatainkra. Új sorozatunkban ezekkel ismerkedünk meg.

A nyelvészek nevet is adtak a módosítók két fajtájának, vagyis azoknak, amelyek arra szolgálnak, hogy leszűkítéssel járuljanak hozzá az azonosíthatósághoz (ezek a megszorító (restriktív) módosítók), és azoknak, amelyek „csak” pluszinformációt adnak h...

„A játék. Az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható” – írja Kosztolányi. Lányoknak és fiúknak, kicsiknek és nagyoknak való, macskás játékokat mutatunk be.

A macskák sáros tappancsa sok mindenen nyomot hagyhat. Változatos mintákat mutatunk be, majd felhágunk a tetőre. Az is kiderül, hogyan lehet elbújni egy rag mögé.

Mézes, mákos, diós, fonott, kürtős, térd, bába – mi az? Hát persze, hogy a kalács! De hogy jön mindez össze? Ön bejglit vagy kalácsot szokott sütni karácsonyra? És honnan tudja, hogy melyiket? Cikkünkből kikerekedik a kalács, és mindaz, ami mögötte v...

Súlyos félreértésekhez, de legalábbis bizonytalansághoz vezethet, ha elhagyjuk mondatainkból az igéket. Olvasónk szerint Richárd nem is akart lovat, csupán lovát hibáztatta.