Szelőtök? A tiétek!
Fontos tudni, mit adhatunk enni egy csecsemőnek. Kérdés viszont, hogy akik ebben a kérdésben tanácsot adnak, tudják-e valójában, mit is ajánlanak.
A Google szerint a szelőtök szó (legalábbis toldalékolatlan formában) 182-szer fordul elő az interneten. (Persze, mire olvasónk ezt megnézi, a szám változhat, már csak cikkünknek köszönhetően is.) Ezzel a számmal nyilván nem tartozik a gyakori szavak közé (a sütőtök több mint hétszázezerszer, a nyelvjárásiasnak számító úritök közel tizenötezerszer bukkan fel). Mindez felkelti a gyanút, hogy egy olyan tökféle ritkán használt nevéről van szó, melyet általában valamilyen más néven nevezünk – a nevet pedig talán az motiválja, hogy tipikusan felszelve használjuk.
(Forrás: Wikimedia Commons / kirybabe / CC SA 2.0)
További furcsaság, hogy a szó kizárólag hozzátáplálással kapcsolatos oldalakon, cikkekben bukkan fel (többször ugyanabban a listában), azzal kapcsolatban, hogy mit ehet először a gyerek. Ebből viszont arra következtethetünk, hogy a szó egyetlen magyar nyelvű forrásra megy vissza, és az összes többi ugyanabból másolja, minden valószínűség szerint ész, de legalábbis anélkül, hogy maga is értené, mit ír.
Az, hogy az eredeti forrásba miként került a szó, nem világos. Az egyik lehetőség, hogy a forrás szerzője valamilyen tökfélét ezen a néven ismert. Ennek kicsi az esélye, hiszen az, hogy a szó máshol nem fordul elő, arra utal, hogy nagyon szűk elterjedtségű nyelvjárási, esetleg családi szó lehet. Valószínűbb a lehetőség, hogy az eredeti szerző is valamilyen idegen nyelvű forrásból dolgozott, és a tök nevét magyarította. Itt is két lehetőséggel van dolgunk: vagy az eredeti nevet tükörfordította (de olyan forrásnyelvet, amelyről ez elképzelhető, nem sikerült azonosítani), vagy egyszerűen az idegen szó elkerülése érdekében saját kútfőből alkotta meg.
Kíváncsiak lennénk, olvasóink ismerik-e a szelőtököt, és ha igen, milyen tökfajtával azonosítják.
@nadivereb: @Rodney Harrison: Szerintem is egyszerűen a 'szeletelésre szánt/alkalmas tök' összevonása, alkalmi vagy szaknyelvi összetétel. Viszont ahogy látom, orvosok által írt szövegben bukkant fel, így már kevésbé csodálkozom rajra, mert náluk egyébként is sok a furcsa kifejezésalkotás.
Nincs nyelvészti megoldásom, de gasztronómiai tippem igen.
Olyan sokféle tököt azért nem eszünk és akkor sem különösebben sokféleképpen készítjük el.
Magyarországon tökfőzelék van meg sült tök (az előzőnél szétkapjuk a tököt alaposan, az utóbbinál nagyobbacska darabokban sütjük).
Van persze leves, töltött tök, de maradjunk a realitásoknál.A cukkínit kizárom, van annak saját neve.
Amit főzeléknek készítünk el, azt gyaluljuk, ez lenne a (sima, jelző nélküli) tök, szembeállítva a sütni való sütőtökkel..
Lehet, hogy "főzőtök, spárgatök, közönséges tök" ennivalót a szerző póriasnak érezte "gyalulni való tökként" leírni, vagy egyszerűen félrevezetőnek érezte magát a jelzőtlen "tököt" leírni és ezáltal szembeállítani közvetlenül a sütőtök után, esetleg magára a gyalulásra való utalást akarta elkerülni a tájékoztatóban.
A szöveg korábban írja, hogy a kis fogatlanoknak turmixolunk ezerrel, szóval nehogy már ötcenti vastagra gyalulva kapja a gyerek a tököt a tájékozatlan anyukától vagy apukától.
A konkrét tök trancsírozásra való használatosságát azért mintha bele kívánta volna szőni szerző a szóba, talán ebből lett, felülfogalmazva és hivataloskodva, a "szelőtök".
Ceterum censeo adjunk a bébinek (szigorúan sütőtök és gesztenye között) "Cucurbita pepo L. var. oblonga Willd-ot", csak aztán a kis ínye bírja.
@siposdr:
Köszönöm szépen az infót. :)
@mederi: A repülősó az ammónium-karbonát népi neve. Ugyanis már szobahőmérsékleten is lassan elbomlik ammónium-bikarbonátra és ammóniára:
(NH4)2CO3→NH4HCO3+NH3
Az ammónia szúrós szagú, ezért a repülősót ájuláskor, szédülés esetében szagoltatják, lévén az ammónia erősen izgatja az orr nyálkahártyáját és a beteg ettől magához tér.
Lényeg: egy só, amely illékony, azaz repül.
Amit én hoztam fel számomra szintén ismeretlen példaként, a "repülősó"-t, még abban is eltér az összes többi "lehetőséget furcsa módon kifejező" példától (amit szelni lehet/ amire lépni lehet/ amit tépni lehet/ amin ülni lehet/ amiben ültetni lehet/ amit olvasni lehet/ amin átkelni lehet)- amit nem fejtettem ki - hogy nem tudom, a lehetőséget mi előzi meg a repülősónál. Amitől repülni lehet, vagy mi?
@nadivereb:
Akkor megismétlem.
"Ugyanúgy nem tudom mit jelent pontosan a "szelőtök", mint a valamikori "repülősó", továbbá,
"hogy "lehetetlen" az összetételük". Nyilván mondhatsz még sok ismert értelmű példát, számomra akkor is lehetetlen, mondhatni fura az összetételük...
Külön írva is felbukkan egy másik kiadványban.
docplayer.hu/1150902-A-tartalombol-a-mag...noke-3-oldal-11.html
A 7. oldalon a közepes rosttartalmú ételek között sorolja fel : "szelő tök (hámozva)".
Talán itt bukkant fel először:
www.google.com/amp/s/docplayer.hu/amp/16...olgozott-kiadas.html
Sok szerzős mű magyarul.
@mederi: ahogy a lépőkő sem lép, a tépőzár sem tép, az ülőgarnitúra sem ül, az ültetőcserép sem ültet, az olvasótábla sem olvas és az átkelőhely sem kel át semmin. Vagyis nem igazán értem, mit szerettél volna mondani ezzel.
@Sultanus Constantinus: én se hallottam még soha erről, szerintem valami félrefordítás lehet a dolog hátterében. Próbálok még agyalni rajta, hogy mi lehet.
Ugyanúgy nem tudom mit jelent pontosan a "szelőtök", mint a valamikori "repülősó" (patikában árulták, és állítólag ha elájult valaki, azzal élesztették fel). Minden esetre abban hasonlítanak, hogy "lehetetlen" az összetételük (a só nem repül, ahogy a tök sem szel).. :)
Én még nem hallottam (de ez semmit sem jelent, mert elég távol áll tőlem a gasztronómia), viszont megkérdeztem anyukámat, és még ő sem, aki az összes furcsa zöldség-, gyümölcsnevet és konyhai fogalmat ismerni szokta. :)