A nyuszimamától a csellisták herezacskójáig
A 18. században elterjedt, hogy egy nő nyulakat szült. Nem sokkal később Kempelen Farkas sakkgépe embereket győzött le. A 20. század végén pedig az emberiség megélhette az ufóboncolást is. De még a 2000-es években is be lehetett adni olyasmit, mint a „csellóherezacskó”.
A The Week magazin összeállítása alapján adjuk közre minden idők tíz leghihetetlenebb tudományos blöffjét. Az előző részben főleg az archeológiáé volt a főszerep, most inkább az orvostudomány vizeire evezünk...
6. Mary Toft, a nyuszimama
1726-ban kezdett el terjedni Angliában egy pletyka, amely szerint egy Mary Toft nevű 25 éves asszony kilenc darab halott nyulat hozott világra. Később annak is híre ment, hogy más dolgokat is megszült: például döglött macskát, illetve egy disznó húgyhólyagját. Mary ezzel híressé vált, és ezután több alomnyi nyulat szült még.
A hírekkel kapcsolatban azonban néhány orvos szkeptikus maradt. Cyriacus Ahlers német sebész végül megvizsgálta a Mary által „világra hozott” nyulakat, és rajtuk széna, szalma, trágya és kukoricamaradványokat talált – amelyek aligha termelődhettek Mary méhében. A botrány azonban csak azután robban ki, hogy rajtakapták Mary egyik szolgálóját, amit nyulakat csempészett be úrnője szobájába. Ezután Mary Toft bevallotta, hogy saját kezűleg helyezte be a nyulakat, amelyeknek később „életet adott”.
(Forrás: Wikimedia Commons / James Caulfield (1764–1826))
7. Kempelen Farkas Törökje
Büszkék lehetünk arra, hogy a legnagyobb tudományos becsapások történetek között magyar vonatkozású is van! A Török néven elkeresztelt sakkautomatát Kempelen Farkas készítette 1769-ben, a híre és a legendája azonban túlélte a magyar tudóst. Kempelen azért készítette a sakkgépet, hogy elkápráztassa vele Mária Teréziát: a gép emberi ellenfeleket győzött le – többek között állítólag Benjamin Franklint és magát Napóleont is.
A fantasztikus sakkautomatáról sokan sejtették, hogy titka az lehet, hogy belsejében egy emberi játékos ül. Kempelen azonban azzal hárította el ezt a vádat, hogy minden játszma előtt kinyitotta a berendezést, és megmutatta, hogyan működik. A gépnek aztán hatalmas sikere lett, Kempelen halála után végigjárta Európát és Észak-Amerikát. Sok emberi játékost legyőzött, mígnem 1854-ben megsemmisült egy tűzvészben Philadephiában. Titkát, ami természetesen a benne ülő emberi játékosban rejlett, csak 1857-ben leplezte le egy amerikai sakklap.
(Forrás: Wikimedia Commons / Joseph Racknitz)
8. Egy ufóboncolás titkai
1995-ben a Fox televízió a Star Trekből ismert Jonathan Frakes közreműködésével levetített egy Ufóboncolás: tény vagy fikció? című összeállítást, amelyen egy állítólagos ufóboncoláson készült videó képkockái láthatók. A képek – állítólag – a nem sokkal korábbi új-mexikói ufóbaleset után készültek.
A képek azonban egészen nyilvánvalóan hamisítványnak bizonyultak. Az ufó teste gumiszerű volt, a kamera által rögzített kép azonnal homályos lett, amint közeledett a testhez, és a felvétel föl lett gyorsítva. 2006-ben, a film producere, Ray Santilli elismerte, hogy a felvétel valóban manipulálva lett, de csak azért – mondta –, mivel az eredeti felvételnek nem volt elég jó a minősége.
9. Kihalnak a szőkék?
2002-ben több hírügynökség is nagy aggodalommal közölte a hírt, amely szerint 2202-re kihalhat a természetesen szőke népesség a Földön. A hírek egy WHO-felmérésre hivatkoztak. Az információn talán senki nem lepődött meg jobban, mint maga a WHO: azonnal közölték, hogy semmiféle kutatást nem végeztek a szőkeségért felelős génnel kapcsolatban. Sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem tudták a hírt.
Tudósok azonban arra figyelmeztettek, hogy a gének abban az esetben „halnak ki”, ha valamilyen előnytelen tulajdonságot kódolnak, amelyből az őt hordozó élőlényeknek hátrányuk származik. A világos haj nem ilyen tulajdonság. Ráadásul azt is hozzátették, hogy a szőkeségért nem egyetlen gén a felelős...
10. Megszenvednek a művészetükért...
A teniszkönyök szindróma biztos sokaknak ismerős – ez egy olyan könyökprobléma, amely a teniszezőknél fordul elő a könyökízület túlterhelése miatt. Az 1970-es években megjelent egy brit orvosi szaklapban egy cikk, amely a „gitármellbimbó” három esetét írta le. Dr. Curtis, a tanulmány szerzője olyan eseteket rögzített, amelyekben klasszikus gitáron játszó fiatal lányok mellkasi irritációban, gyulladásban szenvedtek, amit vélhetően a gitár pántja okozott.
John Murphy 1974-ben reagált erre a tanulmányra egy rövid levélben, amely szintén megjelent az orvosi szaklapban. A levél a „csellóherezacskó”-nak keresztelt szindróma egy esetéről számol be, amely egy olyan betegnél jelentkezett, aki napi több órát gyakorolt csellóján, és a cselló vélhetően irritálta a heréit.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Csak 2009-ben derült ki, hogy a levelet Murphy orvos felesége írta; a viccet pedig együtt találták ki férjével, mivel meg voltak győződve arról, hogy a gitármellbimbóról szóló híradás is kamu volt... „Bárki cáfolhatja az állításainkat, aki látott már csellóst játszani” – mondta az esettel kapcsolatban Murphy.
Forrás