Hat makacs tévhit a rákról
Az interneten hemzsegnek a rákról szóló tévhitek, amelyeknek akár tragikus következményei is lehetnek. Most hat makacs tévhitet mutatunk be.
Kevés olyan betegség van, amelytől jobban tartanánk, mint a rák. Mivel minden harmadik ember rákban hal meg, senki sem mondhatja, hogy őt nem érinti a téma. Ez a betegség olyannyira a múlandóságunkra emlékeztet minket, hogy a tőle való félelem miatt sokszor nem is tudunk őszintén beszélni róla; a rákról való kommunikáció tele van eufemizmusokkal, félhazugságokkal és hazugságokkal.
Mivel a betegséggel és a lehetséges gyógymódokkal való szembenézés igen nehéz, sokan lesznek a rákkal kapcsolatos tévhitek áldozatai. Nem régiben mutatott be a Channel 4 egy dokumentumfilmet egy anyáról és agydaganatos kisfiáról, Neon Robertsről You're killing my son (Megölitek a fiamat) címmel: az anya „meg akarta menteni” fiát az életmentő kezelésektől, mondván, hogy az orvosok fogják megölni a gyereket. Hosszas jogi procedúra után azonban a fiú megkaphatta a sugárkezelést – anyja meggyőződése ellenére. A nő szerint „rengeteg más lehetőségük lett volna”, amelyekről, az internetnek hála, tájékozódhatott is.
Neon története is jól mutatja, hogy mennyi hamis információ, tévhit övezi ezt a betegséget. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy az internet – ahogyan Neon édesanyja is hivatkozott rá – valóban tele van félrevezető információval a rákkal kapcsolatban. Most hat közkeletű tévhitet veszünk elő a The Guardian összeállítása alapján.
1. A rákosok aránya nő
Az, hogy egyre több a rákos: igaz; azonban sokan megdönthetetlen igazságként jelentik ki azt is, hogy ennek az az oka, hogy a világunkban egyre több a rákkeltő anyag. Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy az életkor a legkomolyabb rizikófaktor, ami egyre valószínűbbé teszi azt, hogy valaki rákos legyen. Mivel napjainkban az átlagéletkor nő, nem meglepő, hogy a rákosok aránya is nő. Ez önmagában csak azt jelenti, hogy manapság sokkal kisebb a valószínűsége, hogy fiatalabb korunkban meghalunk valamilyen fertőzésben vagy sérülésben, mint eleink. A riasztónak ható arányok mellett nem árt azt sem hangsúlyozni, hogy a rákot túlélők száma is nő – köszönhetően az egyre hatékonyabb diagnosztikának és kezeléseknek.
2. A cápák nem lesznek rákosak
Az a hiedelem, hogy a cápák nem lesznek rákosak, olyannyira belevésődött az emberek tudatába, hogy emiatt elkezdték leölni őket, hogy az állítólagosan rákellenes porcaikat hasznosítsák. Ez azonban nemcsak a cápáknak, de az embereknek sem jó. A cápák ugyanis – mint minden bonyolultabb többsejtű élőlény – lehetnek rákosak, ahogyan a kutyák és az elefántok is.
„A cápák nem lesznek rákosak”-mítoszt Dr. William Lane kezdte el népszerűsíteni egy 1992-es könyvében. Az elmúlt évtizedben az észak-amerikai cápapopuláció 80 százalékkal csökkent, ugyanis elkezdték vadászni az állatokat, hogy a porcaikból „rákellenes” tablettákat gyártsanak. Persze a gyógyszer nem hatásos, és talán az sem meglepő, hogy Dr. Lane jó üzletet csinált a cápavadászatból és a cápaporctablettákból.
(Forrás: Wikimedia Commons / Citron / CC BY-SA 3.0)
3. A rák a modern élet betegsége
Az ókori egyiptomi orvosok valamikor i. e. 3000 és 1500 között feljegyzéseket készítettek emlőrákos esetekről. Hippokratész i. e. 400 környékén megkülönböztetett jóindulatú (benignus) és rosszindulatú (malignus) daganatokat. Mint azt már megírtuk, a betegség elnevezése is tőle származik: a rosszindulatú tumor alakja emlékeztette az ízeltlábú rák felépítésére. Mindezekből a szórványos történeti adatokból is jól látható, hogy a rák igen régi betegség; az is valószínűsíthető, hogy a törzsfejlődésben nem a főemlősök megjelenésével jelent meg.
4. A sugárkezelés és a kemoterápia méreg
Bizonyos szempontból ez igaz is: mind a sugárkezelés (radioterápia), mind pedig a kemoterápia károsítja a DNS-t. A rákos sejtek olyan kóros sejtek, amelyek sokkal gyorsabban osztódnak, így elburjánzanak. Ezek a „beteg” sejtek sokkal nagyobb valószínűséggel károsodnak a terápiák hatására, mint a környező, egészséges szövetek. Ebből következően egy jól megtervezett radioterápia ott fejti ki hatását, ahol a rákos sejtek találhatóak: elpusztítva a kóros sejteket és megkímélve az egészségeseket. A kemoterápia a gyorsan osztódó sejtekre hat: ilyenek a rákos sejtek is – meg még más is, például a csontvelő vagy a hajhagymák sejtjei (így a terápia ezekre is hat).
Mindkétféle kezelés esetében az a cél, hogy – ideális esetben – kiirtsák a kóros sejteket, és megkíméljék az egészséges szöveteket. Épp ezért hatásosak, és épp ezért vannak mellékhatásaik is. A „méreg”-mantrát éppen azok szokták ismételgetni, akik valamilyen állítólagos alternatív gyógymódot próbálnak meg eladni, amelyeknek általában semmilyen mellékhatásuk nincs. Az a rákgyógyszer azonban, amelynek semmilyen mellékhatása nincsen, valószínűleg a rákos sejtekre sem hat.
(Forrás: Wikimedia Commons / Bill Branson, National Cancer Institute)
5. Megvan a rák ellenszere, csak a nagy gyógyszercégek eltitkolják
Sajnos igen gyakoriak az olyan kijelentések, amelyek szerint már megtalálták a rák ellenszerét, csak a gyógyszercégek a saját profitjuk érdekében elhallgattatják az alternatív szereket kínálókat. Szinte az összes „alternatív gyógymódot” kínáló cég ezzel érvel, amikor saját termékét próbálja eladni – kezdve a homeopátiás szerektől a gyógygombákon át a különböző gyógyító olajokig.
A rákbetegség, ugyan minden esetben a kóros sejtek elszaporodását jelenti, mégis nagyon sokféle lehet. Az, hogy egy adott ráknak milyen a prognózisa, több, egymással is összefüggő tényezőn múlik: például, hogy melyik szerv vagy szervek érintettek, vannak-e távoli áttétek, mennyire műthető, mennyire előrehaladott állapotban fedezték fel a betegséget, milyen a daganat kórszövettana (milyenek a sejtek, milyen gyorsan szaporodnak), hogyan reagálnak az adott sejtek a besugárzásra vagy a kemoterápiára, és még sorolhatnánk.
(Forrás: Wikimedia Commons / Michael Anderson, National Cancer Institute)
A gyógyulás és a túlélés esélye tehát nagyon sok dolog függvénye. Vegyük még számításba azt is, hogy minden egyes rákos eset egyedi abból a szempontból, hogy a beteg saját sejtjeinek a mutációjáról van szó. Mindennek fényében nagyon valószínűtlennek kell tartanunk és szkeptikusan kell kezelnünk azt, hogy egyetlen csodapirula meggyógyítja a betegség összes típusát.
A fent megfogalmazott összeesküvés-elméletre pedig egyszerű ellenérv lehet az, hogy ha meg is lenne a gyógyszercégeknek a gyógymód, miért szegényednének el miatta, miért ne próbálnák meg jó áron eladni a csodatévő szert – ha már annyira pénzéhesek.
6. A rák gyógyítható valamilyen alternatív gyógyszerrel
A rák alternatív gyógymódjainak skálája igen széles: a sárgabarackmagtól a gombákon és a szódabikarbónán át egészen a fagyöngyig. Közös bennük az, hogy a szer hangsúlyozottan természetes (szemben a mérgekkel), és – részben ezzel összefüggésben – szinte teljesen hiányoznak a rá vonatkozó klinikai vizsgálatok. (Ezeken – igen szigorú szabályok szerint – minden forgalomba kerülő gyógyszernek át kell esnie.) Ebből következően pedig nincs bebizonyítva a hatásosságuk; sőt, a helyzet sajnos rosszabb: nincs bizonyítva az sem, hogy nem ártalmasak.
Ebből következően csak olyan gyógykezelést és kiegészítőt (tápszert, vitamint stb.) érdemes használni, amit az onkológusok elismernek és ajánlanak. A többi piacon lévő – egyébként legális vagy félig legális – szer, minthogy nincs tesztelve, nem tudjuk, hogyan hat a rákra, tehát akár ronthat is a beteg állapotán vagy a kemoterápia hatékonyságán. Szerencsére ma már az interneten nemcsak a megtévesztő információk keringenek, hanem van jó néhány magyar nyelvű, a nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő portál is, ezeken tájékozódhatunk:
Forrás
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (18):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Köszönöm szépen. Szigorúan a vastagbélrákkal kapcsolatosan a webbeteg oldala ezt írja:
"Az életmódbeli és táplálkozási szokások a betegség kialakulását jelentős mértékben befolyásolják, mivel a vastagbélben koncentráltan vannak jelen a szervezet számára szükségtelen, káros és rákkeltő anyagok. Ezek minél több időt töltenek a béltraktusban - azaz az emésztés minél lassúbb -, annál hosszabb ideig tudják kifejteni káros hatásukat. Az inaktív, mozgásszegény életmód bizonyíthatóan növeli a betegség előfordulásának kockázatát, mivel a mozgás hiánya lassítja az anyagcserét. A székrekedésre hajlamosító táplálkozási szokások is rizikótényezőként szerepelnek, így a rostszegény, a fehérje- és zsírdús, sok finomított szénhidrátot (cukrot) tartalmazó étrend. A kockázat szintén fokozott dohányos, alkoholt túlzott mértékben fogyasztó személyeknél. "
Részletek: www.webbeteg.hu/cikkek/daganat/253/a-vastagbelrak-es-tunetei
@Minna: OK, igyekszem utánajárni.
Az jó lenne köszönöm. Mondjuk egy tíz-húsz éves visszatekintésben is.
Ja, lehet, hogy mégis értem. Abból, hogy az életkor előrehaladtával a rákos megbetegedés kockázata nő, nem következik az, hogy gyerekek nem lehetnek rákosok. A cikk állítása valószínűségekről szól. Valamilyen százalékban gyerekek is megbetegszenek, valamilyen százalékban bele is halnak. Utánajárhatunk a pontos adatoknak...
@Minna: Igen. (De nem tudom, miért érdekes ez ennek a cikknek a szempontjából.)
@Molnár Cecília: járt valaha életében gyermekonkológián?
@Molnár Cecília: Igen, én is pont így értettem a cikket. Ezért hoztam fel számokat arra, hogy a "tovább élés" egyjegyű százalékkal nő, a rákos halálozások száma viszont 50-nel, ezért az életkorbeli növekedés nem tűnik a kézenfekvő magyarázatnak. És ez csak a halálozások száma, a megbetegedéseké ennek sokszorosa lehet. Meg aztán ugye az életkor mint fő kockázat nagyon nem illik a gyerekekre, és nem magyarázza a bizonyos rákok előfordulásának földrajzi eloszlását.
@BPE: Valószínűleg félreérthetően fogalmaztunk: az állítás az eredeti cikkben az, hogy nem azért halnak meg többen rákban ma, mint mondjuk 100 éve, mert a környezetükben lényegesen több a rákkeltő anyag, vagy mert többet bagóznak, isznak stb., hanem az az oka, hogy tovább élnek. Minél idősebb valaki, annál több a DNS-ében a mutáció, ami egyre valószínűbbé teszi, hogy rákos lesz.
Nem vagyok orvos, de szerintem nagyon súlyos tévedés, hogy a rák esetében az "az életkor a legkomolyabb rizikófaktor". A rákok nagy részénél az életmód az első számú rizikófaktor. Értem én, hogy ha valaki 50 éve dohányzik, az nagyobb eséllyel lesz tüdőrákos, mint aki még csak 25 éve, de azért nehogy már ebből azt hozzuk ki, hogy azért, mert öreg. Tessék megnézni a KSH adatait a daganatos megbetegedések miatti halálozások tekintetében Mo-n: 2011-ben másfélszer annyian haltak meg rák miatt, mint 1960-ban. Ezzel szemben a várható élettartam növekedése 5 ill. 8 év volt...
"ha meg is lenne a gyógyszercégeknek a gyógymód, miért szegényednének el miatta, miért ne próbálnák meg jó áron eladni a csodatévő szert"
Baromi egyszerű: a legkevésbé sem akarják, hogy meggyógyulj. A cél a minél hosszabb ideig tartó kezelés.
@gyzsanna: A budapesti Tűzmadár Alapítványnál (www.tuzmadaralapitvany.hu/ ) lehet kérni egyéni konzultációt (dietetikus szakember is van).
@aszterixagall: Köszönöm, igyekeztem javítani a szerencsétlen fogalmazáson.
A fenti cikk éppen arról szól, hogy ne terjesszünk tévhiteket, és lehetőleg ne is dőljünk be nekik. A cikk végén ajánlott linkeken megbízható (és közérthető) információk találhatók a betegséggel, a vizsgálatokkal és a kezelésekkel kapcsolatosan. Itt találhatnak információt különböző, a daganatos betegek életminőségét és gyógyulási esélyeit javítani kívánó szervezetekről, szakemberekről is (pl. dietetikus).
@gyzsanna: Semmit nem ajánlok túlzottan, de a C vitamin (sose szedtem rendszeresen) - ha kissé lelombozott vagyok, valóban és NAGYON HAMAR segít. Feldob.
Persze, ha (itt a Közel-Keleten) ált. van itthon bőven gyümölcsöm, tojok a C vitamin tablettákra. Csakhogy a gyümi itt is elég drága.
Az antioxidánsok biztosan jók. BIZTOSAN.
De hogy túladagolva is jók-e... arról fogalmam sincs.
Én nagyon sokat vagyok a napon is, mert pénzért kertészkedek. Muszáj, mert a korosságom ellenére én támogatok másokat is. Anyagilag.
A sok NAPOZÁS - izzadás, de nem érdekes, meg lehet fürödni utána - biztosan jó.
Évente mammográfia? Minden fogkezelés előtt röntgen? Minden évben tüdőszűrés???
Mivel szuvas fogon és kihúzatott fogon kívül még "komolyabb" fogkezelésen sem voltam (69 év) minden besugárzást, egész életemben megtagadtam.
Pedig a második gyerek (szoptatás) után full csomós is lett az egész... persze, hogy nem rák, hanem emlőgyulladás volt. A harmadik gyerek után síma lett és kész. Negyedik gyerek is van. Azelőtt sem, azóta sem megyek szűrésre.
EZ A HELYES? Nem tudom, ha biztos a rák... meg ha van panasz is, talán... nem adok másnak tanácsokat. Lehet, hogy nem ez a helyes. De teljesen panaszmentesen, bármilyen jel nélkül, csak úgy -szerintem igen, ez a helyes.
Az egyik rokonom teljesen panasz és csomómentesen... a szűrésen mellrákosnak találták. Két kisgyereket hagyott itt, mert 3/4 év mulva már halott volt. Tegyük fel, hogy valóban rákos volt. Akkor sem halt volna meg "mostanában", hanem valszeg fel tudta volna még nevelni őket.
A nagynéném mindkét mellét, még a háború előtt levágták. Más kezelés akkor még nem volt. 38 évvel később halt meg, 70 valahány éves korában a valóban szétterjedt rákban.
A vitiligós (veleszületett fehér foltok lábszáron) nagymamám már 45 éves korában bőrrákos volt. (Orvos mondta neki, éveken át sokszor.) Annyi volt az egész, hogy sose gyógyuló kis, viszkető repedések voltak a lábszáron. Élvezettel vakargatta őket esténként. S megtagadta a kezelést. 41 év mulva halt meg a szétterjedt rákban. Kávét akart főzni magának reggel a gázon. Egyszercsak nem kapott levegőt. Kettőt kiáltott, hogy jaj, nem kapok levegőt, de mire odaszaladt a fia, már elesett és halott volt. Nyilván a tüdőben is volt már. Ha van I., vagy ha nincs is, ilyen halálom legyen nekem is.