Olvasónk nem érti, hogy ha van takarít, miért nincs takarul, ha van takargat, miért nincs takarog. Házi szakértőnk elmondja, miért nincsenek késztetés–eredmény párok, és mik azok.

Nem hétköznapi szavak bukkantak fel, ráadásul nem a leggyakoribb jelentésben. Megtévesztik a németül tanulókat, vagy a magyar nyelvterület egy eldugott szegletéből származik az adatközlő? Olvasóink segítségét kérjük!

Származhat-e egy ’terítő’ jelentésű szó egy ’köszörűkő’ jelentésűből? Kinizsi ugyan malomkövet használt tálcának, de ez aligha valószínű. Az etalonnak tartott etimológiai szótár csorbáját vagyunk kénytelenek köszörülni.

A „lövöldöz” szót gyakorító képzősnek érezzük, annak ellenére hogy semmilyen más szó toldalékaként nem szerepel az -oldoz/-eldez/-öldöz. Nyilván azért, mert a lő igének van löv- tőváltozata, és sok „gyakorító” ige végződik -doz/-dez/-döz toldalékkal....

Egy két és fél ezer éve kőbe vésett feliratnak eredünk nyomába: két férfi nevét egy „kötőszó” köti össze. Ki kivel mit csinált és mikor azon a kies szigeten?

„Kopogtat a gólya”, vagy „kopogtat az ősz”, „kopogtat az ajtón” – ezek teljesen természetesnek tűnnek. A „Kati kopogtat Julival” abszolút idegennek hangzik, pedig a -tat-/-tet- műveltető képző: ha valakit kopogásra késztetünk, akkor kopogtatunk vele,...

Nem biztos, hogy Homérosz élt, de az biztos, hogy vak volt. Ha nem is volt létező személy, alakját az eposzénekesek alakjáról mintázták, ők viszont vakok voltak. Ám nem volt vak mindenki az ókori Hellaszban, sőt a színvakok és a színtévesztők sem vol...

Olvasónk zavarban van: nem érti, ki fogan meg: az anya vagy a gyermek? Házi szakértőnk a nyelvtörténet mélységeiben is elmerült, és a szóképzések furcsaságai is megmérettetődnek.

Olvasónk azt kérdezi, mit jelent „megpukkadni”. És ezzel nagyon beletrafált a közepébe, mert ennek kapcsán elmondhatjuk, mik azok a fogalmi metaforák, és mit mond róluk a kognitív metaforaelmélet.

A „melyik” több egyforma jellegű tárgy közüli választásra kéri a hallgatóságot, a „milyen” szót tartalmazó kérdés ezzel szemben nem egy (több) dolog azonosítását kéri a hallgatóságtól, hanem azt, hogy bizonyos jellegzetes tulajdonságot vagy tulajdons...

A „felmos” inkább padlóra, a „lemos” inkább nagyobb tárgyra, a „megmos” pedig nagyon sok mindenre vonatkozhat, de ezeknek a használatoknak nincs jól látható összefüggése az igekötő megválasztásával.

Sokan jelentős felmenőket keresnek, amikor családnevük kutatásába kezdenek. Nem tudjuk, olvasónk ezért érdeklődik-e nevének eredete iránt, mindenesetre neves társaságába, Vidrócki nyájába keveredik. Többek között ide tartozik Balassi, Zrínyi és Lehoc...

Azt próbáljuk meg kideríteni, hogy az ortopéd eredetileg ’helyes láb’-at vagy ’helyes gyerek’-et jelentett. Egy görög ortopéd orvosnak is szót adunk, de végül arra jutunk, hogy nincs igaza.

A sorbaállás társadalmi „intézményre”, módszerre utal, aminek az a lényege, hogy az dönti el, ki mikor kerül sorra, hogy mikor érkezett a sorbaállás helyszínére, és ennek következtében hányadik a sorban – még csak nem is kell állni ahhoz, hogy az emb...

Az „ismétlős” válaszok funkciója, hogy a beszélő „fenntartásait” fejezi ki, azt, hogy a válasza nem a teljes igazságot fejezi ki – éppen a megismételt elem tekintetében. Ha ugyanis egyszerű, ismétlés nélküli választ adna, az azt sugallná, hogy a vála...

Szeretjük az egyértelmű, világos beszédet. Ne beszéljen senki félreérthetően! A nyelv csalafintasága, hogy miközben gyakrabban beszélünk félreérthetően, mint gondolnánk, általában mégse értenek félre minket. Hogy lehet ez? A cikkben többek közt ezt j...

Az orvos nem lop, és nem alattomos (vagy legalábbis nem inkább, mint mások): semmi köze az orvvadászhoz, az orgazdához vagy az orgyilkoshoz.

Olvasónk szerint egyes kifejezések manapság nagyon sok esetben elveszítik eredeti funkciójukat, és inkább afféle kötőszóként szolgálnak. Házi szakértőnk szerint konkrétan ezek az esetek korunkra jellemzőek, de hozzájuk valamilyen szinten hasonló vált...